Nem hosszabbította meg a kormány év végig a pedagógusok kötelező oltásának határidejét a kormány, de december 31-ig még "pótolhatják" az elmaradt oltást az állami iskolákban dolgozók – közölte a minisztérium. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma az azt írta, a jogszabályban az áll, hogy akik december 15-ig nem oltatták be magukat, azoknak a munkáltató felhívását követően 15 napjuk van arra, hogy ezt pótolják. Ahogy arról mi is beszámoltunk, december 15-ig kellett beoltatniuk magukat koronavírus ellen az állami iskolákban dolgozóknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. PDSZ: veszélyezteti az állami oktatást a pedagógusok kötelező oltása- HR Portál. A szakszervezetek hetek óta azt kérik, hogy a kormány vonja vissza az erről szóló rendeletet, az ugyanis szerintük még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt.
Így az állományban az oltatlanok aránya jelenleg lehet 5, 10, de akár 20 százalék is.
Bár Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberben arról beszélt, hogy nem tervezik a kötelező oltás bevezetését, október végén a kormány bejelentette, hogy az egészségügyi dolgozók után munkakörtől függetlenül az állami alkalmazottaktól is "elvárják" az oltást. Jelen állás szerint például az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok mellett kötelező a koronavírus elleni oltás a rendvédelmi dolgozók számára is, akiknél a kormány eredetileg 2022. Közoktatás: December végéig még "pótolhatják" az oltást az állami iskolák tanárai - EDULINE.hu. január 31-t szabta meg határidőnek a vakcina első adagjának beadására. Most három hónappal, április 30-ig kitolták a határidőt, amíg a rendvédelmi dolgozók felvehetik a koronavírus elleni vakcina első adagját – mondta a Menedzsment Fórum nak Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára. Most délután kaptuk meg a Belügyminisztérium körlevelét, amelyben az áll, hogy a katasztrófavédelem, a rendőrség és a büntetés-végrehajtási területeken, a nem ügyfelekkel dolgozók állományában április 30-ig meghosszabbították a kötelező oltás felvételének időpontját – közölte a főtitkár, aki arról is beszélt, hogy a beoltatlan rendőrök számát továbbra sem ismerik.
Háromharmad+: Nem kétharmadot, annál sokkal többet nyert a Fidesz Háború, jóléti juttatások, rossz ellenzéki kampány, a vidék nem ismerete - milyen okok vezettek a Fidesz hatalmas győzelméhez, az ellenzék óriási vereségéhez? Honnan jött a Mi Hazánk, és mi vezetett a bejutásához? A választás tanulságairól a Háromharmad+ című műsorban Bita Dániel, Gulyás Márton, Pap Szilárd István és Pető Péter beszélgetett.
Szerző: 2021. november 16. Forrás: Népszava Akik eddig sem kérték, valószínűleg kényszer hatására sem fogják kérni az oltást. Kötelező oltás: baj lehet az iskolákban (fotó: Getty Images) Az állami oktatási-nevelési intézmények dolgozóinak, ha eddig még nem tették meg, december 15-éig fel kell venniük a védőoltás első adagját. Ugyanakkor azokat, akik a határidő leteltével sem oltatják be magukat, nem küldik rögtön fizetés nélküli szabadságra, a munkáltatótól még kapnak egy felhívást, hogy 15 napon belül, vagyis december végéig pótolják az elmaradt oltást - mondta a Népszavának a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke. Horváth Péter, az NPK elnöke így is aggasztónak tartja a helyzetet, hiszen azok között, akik eddig megtagadták az oltást, feltehetőleg többen lesznek, akik azt kényszer hatására sem fogják vállalni. Szerinte "lesz olyan iskola, óvoda, nem is egy, ahol gyakorlatilag nem tudják majd ellátni a feladatokat, ha néhány pedagógus kiesik a rendszerből. A pedagógusok kötelező oltása miatt tanárhiányra készülnek az iskolák - Legfrissebb hírek, információk és összefoglalók minden percben. Bár az átoltottság országos átlagban igen magas a pedagógusok körében, régiós szinten nem egyenletes, egyes helyeken mindössze 50-60 százalék körüli. "
Horváth János és az ország háza; riporter Csúri Ákos; Cvikker Média, Bp., 2018 Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Meghalt Horváth János volt fideszes képviselő.. (Hozzáférés: 2019. ) ↑ a b c Szilvay Gergely, Rajcsányi Gellért: Horváth János a múltról és a jövőről: Csak tudásra és jóakaratra van szükség (magyar nyelven). Mandiner, 2014. január 28. november 28. ) ↑ a b Elhunyt Fejér megye díszpolgára, Horváth János (magyar nyelven). FEOL, 2019. november 26. ) ↑ Embassy of Hungary Washington, D. C. – UPCOMING EVENT: Hungary's Journey to Democracy - November 7 at 6:00 PM (angol nyelven). Ministry of Foreign Affairs and Trade, Government of Hungary, 2013. november 4. [2017. Horváth jános reporter blog. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 26. ) ↑ Áder: Horváth János formálni akart, a világot és benne önmagát., 2019. december 19. ) ↑ Elhunyt Fejér megye díszpolgára, Horváth János ↑ Meghalt Horváth János ↑ Halálra ítélték, meghurcolták – nem tört meg a kilencvenhét éves hős Források [ szerkesztés] Életrajza az 1945-1947-es országgyűlés almanachjában Horváth János országgyűlési adatlapja Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 27120049 PIM: PIM58565 MNN: 267373 LCCN: no97014217 ISNI: 0000 0000 7831 6428 GND: 171780485 SUDOC: 031059848 BNF: cb122350745
Horvát János, az ismert tv-riporter, újságíró, író és nagykövet így vall Kubáról: "Kuba keretbe foglalja fél évszázados történetemet, havannai diákéveimtől a nagyköveti megbízatásomig. Ezért hát nem véletlen, hogy amikor átléptem a nagykövetség korábbról már jól ismert G utcai kapuját, összeszorult a gyomrom... Nincs másik ország, amelyet ennyire ismernék, és nincs másik ország, amelyet ennyire szeretnék. Szeressék Önök is! " Hogyan lehet egy Castróval vívott pingpongmeccsen interjút nyerni? Valóban gyógyítanak a híres szivarok? Milyen a salsa és a szex? Hogyan bókolnak a kubai férfiak? Interjú Horvát János televíziós újságíróval, a Sport TV volt elnökével, egykori kubai nagykövettel a Media1 Podcastban | Media1. És mi köze egy dundi fekete macskának a magyar diplomatákhoz? Különös kérdések egy különös országból... A választ egyvalaki ismerheti igazán: Horvát János. Ő vérbeli Kuba-szakértő, hiszen több mint négy évtizedes ismeretség fűzi a szigetországhoz. Tapasztalatairól, élményeiről szól ez a temperamentumosan csapongó, tárgyilagosan szubjektív hangulatú kalandozás, hiteles, magával ragadó visszaemlékezés. Aki járt már Kubában, újra elmerülhet ezen az egyedi és varázslatos szigeten tett időutazásban, beleszippanthat a permanens forradalmi készültség mágikus levegőjébe - vagy legalábbis, ami még megmaradt belőle.
1997-ben a Tolerancia Díjat olyan újságcikkek elismeréséül adták át, amelyek a társadalmi kirekesztés tényének pontos elemzéséről szóltak annak érdekében, hogy az ezzel kapcsolatos problémák a többségi társadalom körében nagyobb megértésre találjanak. A 250 jelölt közül a kiemelkedő közéleti személyiségekből álló zsűri az alábbiakat választotta ki: Nyomtatott sajtó kategória: Iványi Gábor, a Mozgó Világ-ban megjelent, hajléktalanokról szóló sorozatáért; a Roma Sajtó Központ újságírói, a napilapokban közzétett újságcikkeikért; Tóth Attila Gábor, a Magyar Narancs-ban írt közjogi publicisztikájáért; Seres László, a Dekóder című rovatáért, amely a magyarországi politika fennmaradó kommunista befolyásoltságáról szólt. Ez a Magyar Narancs-ban is megjelent.
– Nem. Először is én egy darabig, az egyetemi diploma megszerzéséig külsős voltam, közben egy évig ösztöndíjjal Kubában éltem, alkalmazott tehát csak 1969-ben lettem. Akkor is egy viszonylag toleráns helyre, az ifjúsági osztályra kerültem, ahol – akkori szemmel nézve – felszabadultabb volt a légkör. És minden műsor helyszíni volt, élő: Halló, fiúk, halló, lányok, Versengő városok, a Ki Mit Tud? -ok stb. 1970-ben kerültem át az induló A Hét című műsorba, amely a nagy korszakát Polgár Dénes vezetése alatt élte meg. Horváth jános reporter . – Egy híres történet ebből a korból: Fidel Castro járt itt, és állítólag csak akkor és csak önnek adott interjút azért, mert hajlandó volt pingpongozni vele. Stimmel? – Ez 1972-ben történt. Volt magyar és kubai engedélyünk is a forgatásra, de ez nem jelentett semmit. Ott ültünk éjjel fél egykor a pártközpont balatoni üdülőjében, amikor Castro felébredt és ütögetni akart. Lett egy meccsem vele, és felajánlotta, hogy ha nyerek, lesz interjú. Ha nem, nem. Mire én azt mondtam, hogy ide figyeljen, ha én nyerek, akkor is csak egy rossz riportot csinálhatok, mert maga a veresége miatt rosszkedvű lesz.
Akinek pedig még nem volt szerencséje a karibi ország földjére lépni, az a könyv lapjain barangolhatja be ezt az izgalmas világot. Mutasd tovább
Írta: Bedő J. István Már az a cím önmagában is vérforraló (mármint pozitív értelemben), hogy Kubai retró. Kortársaim – és persze Horvát János kortársai is – valamiféle szent áhítattal tekintettek Kubára. A legkülönfélébb okokból, de főképp az éghajlat, a távolság, a forradalmi történet (és/vagy a szép leányok) miatt, hiszen a hetvenes években trópusi utazásról legfeljebb csak álmodni lehetett, miközben Kuba tárt karokkal várta a magyarokat. Horváth János (politikus) – Wikipédia. (Ezt ugyan érdemes lenne pontosítani, de az illúziók ilyenek voltak…) Szóval Horvát János, a (volt) riporter, televíziós, kubai nagykövetünk érett korban elővette szeretett Kubáját, hogy egy kicsit felfrissítse a saját emlékeit, de főleg azok emlékezetét, akik bedekkerként használták 1974-es Kubai riport című kötetét – még évtizedekkel a megjelenése után is. Színes, szélesvásznú körképet mutat a mai Kubáról, amiben azonban nem a látnivalóké a fő hangsúly. Kubában az idő (és ezt a szerző nem mondja ki egyértelműen) lassabban halad, mint a világ más részein.