A japánkerteket a hagyományos, ősi kínai kertek ihlették, és a szigetországban már több mint 1000 éve a művészet egyik kifejezőformájaként tekintenek rájuk. A tudatosan felépített kertek célja, hogy harmóniát teremtsenek, ahol tavak, fahidak, kőlámpások, sziklakertek, pavilonok között lehet pihenni, meditálni, akár egy nyüzgő város közepén is. Hangulatos hazai kertjeink, amelyek a Távol-Keletre varázsolnak minket. Az első hazai japánkert A Budapesten, egészen pontosan Zuglóban található japánkertnek komoly történelme van, hiszen ez volt az első, amit hazánkban építettek. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium udvarán található édenkertet Varga Márton – az iskola alapítója – tervezte és építette 1928–ban. A különleges helyszínt még a japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége is felkereste 1931-ben, és látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a japán ruta (Orixa japonica), a rózsaszín virágú japán díszcseresznye (Prunus serrulata Kansan) utódja, továbbá a kínai lilaakác (Wisteria sinensis), a tűzvörös juhar (Acer ginnala), a (kerti mályvacserje) Hibiscus syriacus és a Prunus nana.
A szimfonikus repertoár három megkerülhetetlen remekművét ígéri a Concerto Budapest koncertje, ráadásul a hangverseny szólistája a karmesterként is jelentős orosz zongoraművész, Mihail Pletnyov lesz, aki épp a pandémia kitörése előtt a Concerto Budapest szervezésében adott nagy sikerű szólóestet a Müpában. Most Takács-Nagy Gábor értő dirigálásával játssza Beethoven drámai fordulatokban bővelkedő versenyművét. Műsor: BEETHOVEN: Egmont-nyitány, op. 84 BEETHOVEN: III. (c-moll) zongoraverseny, op. Zuglóban találod Magyarország első japánkertjét, ami még a japán hercegi pár tetszését is elnyerte. 37 --szünet-- CSAJKOVSZKIJ: IV. (f-moll) szimfónia, op. 36 Közreműködik: Mihail Pletnyov zongora Concerto Budapest Vezényel: Takács-Nagy Gábor A koncert Beethoven sokat idézett művével, a híres Egmont-nyitánnyal indít, melynek középpontjában a tragikus németalföldi hős, Egmont gróf alakja jelenik meg, akinek kivégzése szabadságharchoz, majd győzelemhez vezetett, a nyitány pedig összeforrott az 1956-os eseményekkel is. Ezt követi a német zeneszerző harmadik, c-moll zongoraversenye, melynek már hangneme is előre érezteti, hogy hasonlóan drámai, tragikus hangvételre számíthatunk, mint az Egmont-nyitányban.
Az itt látható elemek azoknak a másolatai, amelyeket még a kelet-ázsiai kutató és mecénás, Hopp Ferenc nyomán jutottak el hazánkba a japán császári udvarból. A japánkertészetre jellemző még a természet lekicsinyítése és a környezet megidézése, mintha csak egy képet festenének: a Fuji, a japánok szent hegyének kisebb mása is bekerül szinte minden japánkertbe, így ide is. A zuglói kertben a Teknőcsziget és Darusziget jeleníti meg a japánok két mitikus állatát. A mitológia szerint tökéletes lelkeket haláluk után a daru egy szigetre repíti, amelyet a tengerben úszó teknős hordoz a hátán. A Daruszigetre a "Sóhajok hídja" vezet át: aki végigmegy rajta, és kíván egyet, annak vágya valóra válik, amit az iskola diákjai ki is használnak rendesen. Megnyílt a zuglói Japánkert - Budapest Főváros XIV. kerület - ZUGLÓ Önkormányzatának hivatalos honlapja. A növények A kelet-ázsiai növényzet annyira nem is tűnik egzotikusnak, hiszen számos idehaza ismert növény Kelet-Ázsiából került át az európai kertészeti gyakorlatba, például az ujjas juhar, lilakác, aranyvessző, japánbirs, az árbócfa, páfrányfenyő. A növényzet nagy részét örökzöldek és fenyőfélék teszik ki, a Teknőcszigetnél magasodó szecsuáni mamutfenyő például a kert legnagyobb botanikai ritkasága, egy ősi, kőlenyomatokból ismert faj, amelyet 1940-ben egy eldugott kínai völgyben fedeztek fel újra. "
Jöjjenek, nézenek kicsit szét! A kert alapját a körülbelül 200 négyzetméteres tórendszer adja, melyben a jelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg, és olyan költői neveket adtak nekik, mint Vízesés, Kincseshajó, Teknőcsziget, Darusziget vagy a Semmiség óceánja. A tó átlagos vízmélysége 50 centi, rajta több áthidaló kő és lépőkő vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését. Zugló titkos rejtekhelye Forrás: A látogatót az áramló víz vezeti végig a kerten, és az utak nagy részét szintén lépőkövek ritmusa teszi még hangulatosabbá. További információkat a kertről ide kattintva találhatnak. A nappal és éjszaka is megcsodálható közkert Szentendre Japán közkertje Magyarországon egyedülálló módon éjszakai kertként is funkcionál, páratlan értéket varázsolva elő, és kiterjesztve a kert élvezetét órákkal az alkonyat beállta után is. Az alábbi videóban nappali pompájában csodálhatják meg. A kertet Dani Zoltán, a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke építette, célja a japán kertkultúra terjesztése, és a japán emberek hozzáállásának megismertetése Európával.
A kert kiindulópontja egy pavilon, mely művészeti, kulturális és szórakoztató programoknak ad otthont, é helyszínt szolgáltathat fiatalok oktatásához, felkeltve az érdeklődésüket a művészetek iránt. A kert reprezentálja a művészet valódi kreatív egységét, átjárást biztosítva különböző művészeti ágazatok közt. További információkat a kertről ide kattintva találhatnak. Az állatokkal körbevett sziget Budapest szívében, a Fővárosi Állat és Növénykert területén található japánkert másfél évszázad kertész generációinak szorgos munkájával alakult ki az 1960-as években. A Nagytó és a Gundel étterem között található kertet azóta többször átépítették. Az autentikus japán hangulatról itt is folyók, hidak, kövek gondoskodnak, külön pavilonban pedig az értékes Nemzeti Bonsai Gyűjteményt is megtekinthetik. Minden évszakban hívogató Forrás: Fővárosi állat és Növénykert/Facebook Az Állatkert parkján belül ez az egyik legszebb terület, különösen cseresznyevirágzás idején, tavasszal, de az év bármely időszakában látogatnak el, nem fognak csalódni.
(Például esküvői szertartás, filmforgatás) A szolgáltatások az aktuális járványügyi intézkedések alapján vehetők igénybe! Elérhetőségek: Forrási Pálné - gondnok Hétköznap, munkaidőben 8 órától 16 óráig: Telefon: 06-20-401-9245 Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Japánkertünk története
Merem hinni, ismerem a WMN olvasóit. Biztosan találkoztunk egy kávézóban, valamelyik színház aulájában, vagy a biopiacon, vagy épp a fesztiválon ugrálva üvöltve a Kispál és a Borz dalát, miszerint egy »leszedált ország tapsolgat a szarnak«. Tegnap, mint valami vénásan túladagolt brutál gyorstalpaló, megismertem a vidéket, az őszinte, senkit bántani nem akaró valóságát. Nem a Kéktúrán, nem a vidéki fogadóban a retró fílinggel és a hordójakuzzival. Nem – hanem az igazit. Ami nekem emberi jogok, az ott az embrió joga. Napi aktuális - Hollik István (2022-04-04) - HÍR TV - YouTube. Olyan puzzle ez, amit most nem lehet kirakni. Kedves olvasó, ha nem írnék itthon sokkos állapotban, valahogy így beszélgetnék most veled: Emlékszel még, miről beszélgettünk tegnap? – Nem jutnak le a hírek vidékre… – Az oligarchia… – Az EU… – A propaganda… – Azarohadékszíjjártóbencsikbayerlázárborkaiszájerkaletaorbánnemhiszemelhogynemlátod! Lapozz most, kérlek. Az ország, amiről álmodsz, jelenleg az EU nagyvárosaiban van, lakásokra bontva, elszórva egymástól. Tereken és kis kocsmákban Budapesten, egymástól szintén elzárva, a közbeékelődött valóság által eltakarva.
A dokumentumok tanulmányozhatók a honlapon a REFUGIAȚI UCRAINA szekcióban, valamint az intézmény Teleki utcai székhelyén is. Az igazgatóság aláhúzza, hogy a hónap első három munkanapján benyújtott kérvények az előző hónapra vonatkoznak, a hónap első három munkanapja után benyújtott kérelmeket pedig a következő hónapban bírálják el.