2017. március 14-én felhívást tett közzé a Hajdúnánás Városi Önkormányzat, amelyben megkérték a város lakosságát, hogy javaslataikkal járuljanak hozzá a Városi Rendelőintézet új elnevezésének meghatározásához. Közel két hónapon keresztül várták a névadó ötleteket a hajdúnánásiaktól – ez idő alatt közel 20 javaslattétel született. A június 29-i Képviselő-testületi ülésen döntött a testület a beérkezett javaslatok alapján. XVII. kerület - Rákosmente | Baross utcai háziorvosi rendelő - dr. Szalay Zsolt. Az intézmény a jövőben felveszi a Szalay János Rendelőintézet nevet. Szalay János a város első "saját" orvosa volt, éppen 180 éve, 1837-ben került a városba és egészen 1896-ban bekövetkezett haláláig Hajdúnánáson élt és dolgozott. Közel hat évtizedig gyógyította a város betegeit, különösen a szemészet területén végzett kiváló munkát, a város két ágyas "szemészeti kórházat" is berendezett számára. De nemcsak Hajdúnánás betegeit látta el, a környékről is sokan jártak hozzá, mint olyanhoz, aki még a vakokat is meggyógyította – ugyanis hályogműtéteket is végzett. Működése alatt, 1848-ban rendelik el az orvosi halott "kémlést", amit addig borbélyok végeztek.
További információk: Parkolás: utcán ingyenes A tartalom a hirdetés után folytatódik Az oldalain megjelenő információk, adatok tájékoztató jellegűek. Az esetleges hibákért, hiányosságokért az oldal üzemeltetője nem vállal felelősséget.
Osteoporosis: H-P: 8-9, Nőgyógyászat: H-P: 8-14 Dr. Suskó Mihály, Gasztroenterológia: H-P: 9-13, Röntgen: K, Cs: 8-12, Ultrahang: 8-14, Dr. Szabó Zoltán Belgyógyászat, Gasztroenterológia: Dr. Győri Imre, Dr. Radetzky-Nagy István, Reumatológia, Mozgásszervi Rehabilitáció: Dr. Rabóczki Anita, Dr. Bakonyi Zsuzsanna, Dr. Kiss Erzsébet
Hozzájárulását az címen bármikor visszavonhatja. A kiállítás címének forrása: Lányi Sarolta: Szentendrén című verse. Fotó: Modok Mária és Czóbel Béla a PARIS Les Deux Magots-ban, 1939-ben, a fotó Kratochwill Mimi tulajdona
Három különleges értékű festmény érkezéséről számolt be az InfoRádiónak a Virág Judit Galéria és Aukciósház vezetője: Czóbel Béla Párizsban, 1904-ben festett csendéletéről, Tihanyi Lajos önarcképéről, amelyet 1920-ban festett a művész Berlinben, valamint Gulácsy Lajos Nő kék korsóval című festményéről, amelyet 1909-ben Veronában festett. Virág Judit elmondta: a képek eddig külföldi magántulajdonban voltak, a tulajdonosok pedig azért hozták most Magyarországra, mert úgy gondolták, hogy itt kapják meg értük a legmagasabb összeget. Két Paletta – Modok Mária és Czóbel Béla új kiállítása a Czóbel Múzeumban - Szentendrei Kulturális Központ. A gyűjtők között már nagy érdeklődést váltott ki a három festmény, mert a galériavezető szerint igazi különlegességekről van szó: olyan alkotások ezek, amelyek mindhárom festő életében nagyon jelentősek, a képek pedig olyan korszakból kerültek elő, amelyeket a művészettörténészek nem nagyon ismernek. Czóbel Béla csendélete például a fauvizmus korszakában született, de a szakértők eddig nem igazán tudtak olyan Czóbel-képről, amely ezt az élénk színeket használó francia irányzatot követte volna.
Franciaországba csak 1948-ban térhetett vissza: ettől kezdve haláláig a nyarakat Szentendrén, a teleket Párizsban töltötte. Képeinek jelentős részét – köztük számos főművet – a párizsi Galerie Zak értékesítette, s így ezeket a magyar közönség kevésbé ismerheti. "Ugye a legtöbb képem nincsen itten, nagyon hiányoznak. Én legalább több ezer képet festettem és ez csak egy kis csekély része annak, a legtöbbje elveszett, tönkrement, nem találtam meg, Magyarországon alig maradt képem" - nyilatkozta erről Czóbel 1971-ben, a Műcsarnokban nyílt életmű kiállítása kapcsán. A MűvészetMalomban 2014. május 30-án nyíló tárlat is ezen a hiányon kíván enyhíteni, amikor 55 kölcsönzési kérelemmel csaknem 200 Czóbel-művet gyűjtött össze. A kiállításon találkozhatunk majd a párizsi Pompidou Központ, egy neves chicagói magángyűjtő kincseivel, vagy olyan Hollandiában festett alkotásokkal, amelyek 100 éve nem szerepeltek sem magyar, sem külföldi kiállításon. Czóbel Béla felülírta a határokat. Amikor a kurátorok a bernriedi Buchheim Museumot megkeresték egy konkrét mű miatt, kiderült, hogy Czóbel expresszionista korszakából további három – a szakma számára sem ismert - festményt is őriznek.
Czóbel, egy francia magyar MűvészetMalom – Modern és Kortárs Művészeti Központ május 31. – augusztus 31. A kiállítás kurátorai: Barki Gergely, Bodonyi Emőke, Jurecskó László, Kratochwill Mimi