A radioaktivitás orvosi felhasználása by hajnalka szmik
Betegségek megállapítása céljából rövid felezési idejű gamma-sugárzó radioizotópot juttatnak a szervezetbe, ilyen lehet például a 131-es tömegszámú jódizotóp vagy a 24-es tömegszámú nátriumizotóp. A vizsgált testrész által kibocsátott sugárzást úgynevezett gamma-kamerával látható képpé alakítják. Azért használnak gamma-sugárzó izotópokat, mert ez a sugárzás kilép a testből és sokkal kevésbé ionizál, mint a béta- vagy alfa-sugárzás. A radioaktivitás orvosi felhasználása by Ágota Ábrahám. Ugyanezeket a radioizotópokat az emberi test működésének jobb megismerése céljából is használják. Nyomon követhető segítségükkel a nyomelemek, vitaminok útja és beépülése a szervezetbe. A test belsejében található rákos megbetegedések gyógyítására 60-as tömegszámú kobalt izotópot használják. Nagyon precízen irányított gamma-sugárzással pusztítják el a rosszindulatú daganatokat.
Stephen Harper miniszterelnök szerint az újraindítás nem jelent kockázatot. Az atomenergia cég vezetői átmeneti megoldásként azt javasolták, hogy az egyik szivattyút kössék be a sürgősségi energiarendszerbe. Ebből a radioizotópból, a molibdén-99-ből, a kanadai reaktor adja a felhasznált mennyiség felét világszerte. Radioactivity orvosi felhasználása a 2. Az itt termelt mennyiséget 25 millió diagnózishoz és kezeléshez használják fel évente, főként rák, szívbetegség, csont- és a veseproblémák esetén. Forrás: MTI Legfrissebb hírek Legolvasottabb hírek Legfrissebb írásaink Legolvasottabb írásaink Szavazás Életmód témában FOTÓTÁR Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását
Az atomenergia alkalmazásának legismertebb és egyik legjelentősebb területe a villamosenergia-termelés. Az energetikai alkalmazás mellett a radioaktív izotópok és ionizáló sugárzások felhasználása kiterjed az egészségügyi ellátás, az ipar, a mezőgazdaság, a tudományos kutatás és az oktatás területére is. Az ionizáló sugárzást eredményesen használják az élelmiszerek csomagoló anyagainál és a távoli, trópusi országokból importált fűszereknél a káros mikroorganizmusok elpusztítására. A nyomjelzés során az erek átjárhatóságát, a növények tápanyagcseréjét (radioaktív foszforral) vizsgálják. Használat. A sugárzásokat a gyógyászatban leginkább két nagy területen alkalmazzák: a diagnosztikában és a terápiában. A gyógyászatban használják még a radioaktivitást a pacemakerekben is, mivel az alfa-részecske kétszeresen pozitív, így egy sugárzó izotóp, felezési időtől függően, hosszú ideig egy állandó átfolyó áramot indukál, így a beteget nem kell maximum 5-10 évente egy nyílt mellkas műtétnek kitenni, amit egy normál elem cseréje okozna.
Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány. Áprily Lajos: Évszakok zenéje Rímjáték havasesőben Hull, hull a bús havaseső, hideg fátylat zizegve sző. Ég és torony ködbevesző. Hull, hull a bús havaseső. Kedvem miért oly eleső? Várj, várj, szívem, tavasz-leső - Hullj, hullj, hideg havaseső. "Pascua qui volucrum vivus Walthere, fuisti…" Hó esett. A tar hegy orma habfehéren integet. Erdőkből a hó leűzött őszapókat, pintyeket. Almafánk és csipkebokrunk madarak tanyája lett… Walther von der Vogelweide lelke száll a kert felett. Titkos erdőn, vadcsapáson, babonás ösvényeken ez a nyugtalan madár-raj hányszor volt kísértetem. Mennyi füttyös és bolondos, vígan cserregő barát… Megetetem Walther von der Vogelweide madarát. Most a ködből méla hangok hullanak, mint halk rímek. Bús pirók-jel. Csak varázsló és poéta érti meg. Pinty felel rá. Cinkeszó. – Most szállingózni kezd a hó. S Walther von der Vogelweide megölel a múlton át, mint mesebeli nagyapó.
Áprily Lajos, született Jékely Lajos (Brassó, 1887. november 14. – Budapest, 1967. augusztus 6. ), költő, műfordító. vissza a címoldalra
Ha Áprily Lajos verseire gondolunk, biztos vagyok benne, hogy elsőre az Ajánlás c. vers jut eszébe mindenkinek. Költészete mindenki számára vonzó, mondanivalója, verseinek szerkezete senkiéhez nem hasonlítható. Áprily Lajos számára ugyanolyan fontos a hit, az erkölcs, a férfiúi becsületesség, Isten a maga "csupasz" protestantizmusával, mint a lágy hangú szeretet az embertelen világgal szemben. Áprily Lajos versei nem akarnak felkavaró irodalmi újítást hozni, mégis megjelenésének első perceitől ott a helye kortársai között. Elégikus hangvételű verseiben megtaláljuk a család, a természet, a kultúra iránti szeretetet és alázatot is, de folyamatosan ott van bennünk az érzés olvasva verseit, hogy minden szava túlmutat, valami más felé, valami sokkal nagyobb irányába! Ha sorsom néha megtaposs bú fogja szívem át, elmondok egy csodálatosigéjű mély imát. Megnyugtató, áldott varázsárad belőle rám, s gyógyít a szent vigasztalás, míg mondogatja szám. S e... S mikor völgyünkre tört az áradats már hegy se volt, mely mentő csúccsal intsen, egyetlenegy kőszikla megmaradt, egyetlen tornyos sziklaszál: az Isten.... Imádkozom, halkan, szomorúan.
Most át fog jönni: árnyékát sötéten pallónak átveti a jegenye. Áprily Lajos Ősz Most már a barna, dérütötte rónán mulandóságról mond mesét a csend. Most már szobádba halkan elvonulhatsz s hallgathatod az álmodó Chopint. Most már a kályhatűz víg ritmusára merenghetsz szálló életed dalán, míg bús ködökből búcsút int az erdő, mint egy vöröshajú tündérleány.
1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának. Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái. Az 1970-es, 1980-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasóesteken és nemzetközi írótalálkozókon, 1979-ben pedig 4 hónapot töltött Iowában, az egyetem nemzetközi írótáborában. 1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen. A 12 kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett az MTA-n belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.