A szabadsághős seregen barbárok vad hordája dúl, a romokra fölhág megint a zsarnok, és gyilkol vadul. Örüljetek, bíborbabújt uralkodók! Erőszak ül diadalt ismét, s a szabadság lángja eltiportan kihül. Szegény ország! Élőben közvetíti a Miskolci Nemzeti Színház a Vadkacsát - Fidelio.hu. Legjobbjaid vére hullott földed porára, s jutalma a halottaknak csak a vértanúság koronája. Lám, Európának reményét hullákkal övezted körbe, s Lengyelországként tipornak, vesztes nép, téged is földre. Ám a rabság éje múltán hajnalpír fut égre újból, s szabadságért holt hőseid fölkelnek halottaikból, csatlakoznak azokhoz, kik a Visztula mentén vesztek, s azokhoz, kik vérpadokon német földön elvéreztek. És midőn a trónok ellen fölkelnek új nemzedékek őszi orkánként, a zsarnok nem talál több menedéket. Büszke harci jelszavaként, magyar, neved dörgi akkor hőseidnek tisztelegve a győzelmes ifjú hadsor! Szegény családban nőtt fel, már tinédzserként munkát kellett keresnie ahhoz, hogy meg tudjon élni. A gyógyszerész mellé szegődött inasként, később pedig dolgozott is ebben a szakmában.
Majdnem két évszázad telt el azóta, hogy a norvég író és a 19. század egyik legnagyobb alakja a dráma területén a világra jött. Henrik Ibsen neve ismerősen csenghet, hiszen darabjaival napjainkban is kifejezetten gyakran találkozhatunk a színházak kínálatában. Henrik Johan Ibsen 1828 március 20-án született, és közel 80 évig élt. A világirodalmi kánonban elfoglalt helye szerint a valaha volt legzseniálisabb drámaírók egyike, azonban hazájában inkább lírikusként ismerik és kedvelik az emberek. Henrik Ibsen: Nóra; A tenger asszonya; A vadkacsa; A népgyűlölő; Solness építőmester; Ha mi holtak felébredünk. Költői munkássága hozzánk talán nem is ért volna el, ha az 1848-as magyar szabadságharcra reflektálva nem ír meg egy elégiát Til Ungarn, azaz Magyarországhoz címmel, a lírához való fogékonysága pedig néhány drámájában is kitűnik. Ibsen lázadó szellemű volt, kiállt az akkoriban Európa-szerte zajló szabadságharcok mellett. Magyarországhoz (Sulyok Vince fordítása) Magyarországról nem dörög felénk a harci lárma már! A csatatérről sóhajok és haldoklók jajszava száll, hozza az éji csöndön át a hírt, a búskomort, a gyért, hogy nincsen többé a magyar, utolsó harca végetért.
Nem Ibsen volt az egyetlen természettudományi érdeklődéssel bíró drámaíró ebben a korban; Csehov például ugyanúgy praktizált, csak éppen orvosként. Mindezek mellett Ibsen rengeteget olvasott, vonzotta a történelem, az irodalom és a nyelvek világa; már igen fiatalon megtanult németül, a későbbiekben pedig olaszul, franciául és angolul is beszélt alap szinten. Az író járt Magyarországon is, a Nóra akkori bemutatójának címszereplőjével, Jászai Marival kifejezetten jó kapcsolatot ápolt. A művésznővel sok időt töltöttek együtt, aminek Reviczky Gyula – a Nóra fordítója és a hölgy akkori szeretője – nem éppen örült. Ibsen Vadkacsája Marosvásárhelyen / PRAE.HU - a művészeti portál. Egymást tanították az anyanyelvükre és ennek eredménye az lett, hogy norvég-magyar keveréknyelven beszélgettek; végül pedig Jászai fordította le a John Gabriel Borkman t magyarra. Henrik Ibsen. Forrás: Ibsen szerint az írás annyi, mint törvényt üni a saját lelkünk felett – első drámája, a Catilina egy római lázadó vezérről szól, akit az ókori klasszikusok (például Cicero) negatív fényben, zsarnokként ábrázoltak, míg Ibsen egy teljesen más megközelítésből látta a figurát.
Ha elhallgatjuk őket, akkor akár egy daganat, elkezdenek nőni bennünk, és megbetegszünk vagy megbetegítünk másokat, ha viszont kimondjuk őket, iszonyatos fájdalmat okozhatunk a sebek felszakításával. Ebben a történetben valahol mindenki egy vergődő vadkacsa, akinek meglőtték a szárnyát. Van, aki tud erről, van, aki még nem, de mindenki hordoz olyan fájdalmat magában, ami miatt nem tud kiszabadulni a ketrecéből – mondja a rendező. Jelenet a Miskolci Nemzeti Színház Vadkacsa című előadásából (Fotó/Forrás: Gálos Mihály Samu / Miskolci Nemzeti Színház) Fandl Ferenc színművész szerint a jó színdarab az, amelyben minden alaknak igazi sorsa van. Ibsen a vadkacsa tartalom. – Ebben az előadásban tizenegy sorsot ismerünk meg, tizenegy ember története találkozik bizonyos pillanatokban. Tizenegy sors metszéspontjai alakulnak jelenetekké: ezeket látjuk viszont a színpadon. A néző pedig úgy érezheti, hogy bármelyik pillanatban bármerre kanyarodhat a történet. Remélem, hogy kíváncsiak lesznek ezekre az emberekre, az ő sorsukra, mert én úgy érzem, hogy itt egy nagyon erős anyag született – ajánlja az előadást a színművész.
SZÉPIRODALOM / Norvég irodalom kategória termékei tartalom: "Ibsen is ízig-vérig színházi ember, mint Shakespeare vagy Moliére; fogékony fiatalságát színháznál tölti, ő is színpadban gondolkozik. Polgári darabjaiban átveszi a francia realista dráma technikáját; nincs drámaíró, aki nála tömörebb, feszültebb párbeszédet tudna írni. De új mondanivalója megköveteli, hogy a drámai technikát bizonyos új fogásokkal bővítse. Ilyen Ibsen "analitikus módszere". Drámáinak döntő eseménye legtöbbször már az első felvonás előtt megtörtént, mi csak a kibontakozást látjuk magunk előtt, mint az Oidipus királyban; e drámákat jéghegyekhez lehetne hasonlítani, amelyeknek nagy része a tenger alatt van. A párbeszéd feszítő erejét a már megtörtént dolgok lassú és veszedelmes nyilvánosságra kerülése adja meg. A másik újítás a "kétsíkú párbeszéd". Hogy szubtilis mondanivalóit a színpadon kifejezhesse, rá kellett nevelnie a színészt és a közönséget, hogy egy színpadi mondat egyszerre kétféle dolgot jelenthet: azt, amit szó szerint jelent és valami egészen mást is.
Az előzmények ismeretében annál meglepőbb, hogy Keresztmetszet címmel lapot alapított, majd annak megszűnése után, a Szép Szó közölte első elbeszéléseit ( Forradalom, Állatmese és Bűn címmel, 1937–1938-ban). Havas Géza kikeresztelkedett zsidó családból származott, apja, akit Hónig Hugónak hívtak, a század elején nyitott ügyvédi irodát, Nagykanizsán; anyja pedig a híres Horschetzky Mór orvos, klasszika-filológus, Josephus Flavius fordítója és magyarázója leszármazotta. A fiatalember, aki már Havas Gézának született, viszont katolikus szellemben nevelkedett, a nagykanizsai piarista és a székesfehérvári ciszterci gimnáziumban tanult. Örkény istván egypercesek elemzés. A fiatalember elsősorban a társadalomtudományok és a klasszika-filológia iránt érdeklődött, sajnos azonban édesapja váratlan halála miatt nem tanulhatott tovább. Banktisztviselőként helyezkedett el, ám autodidakta módon rendkívüli tájékozottságra és műveltségre tett szert, elsősorban német klasszikus romantikus írókat és angol közgazdasági és szociológiai műveket olvasott és tolmácsolt.
A "K. H. G. " monogramot nagyon sokan ismerik, az In memoriam dr. K. Örkény István egyik legismertebb egyperces novellája: "– Hölderlin ist ihnen unbekannt? – kérdezte dr. G., miközben a lódögnek a gödröt ásta. – Ki volt az? – kérdezte a német őr. – Aki a Hyperion-t írta – magyarázta dr. Nagyon szeretett magyarázni. – A német romantika legnagyobb alakja. És például Heine? – Kik ezek? 3. tétel - Örkény István: Egyperces novellák - Magyarvizsga 9.C / 2012. – kérdezte az őr. – Költők – mondta dr. – Schiller nevét sem ismeri? – De ismerem – mondta a német őr. – És Rilkét? – Őt is – mondta a német őr, és paprikavörös lett, és lelőtte dr. -t. " K. tényleg létező személy volt – ugyan bölcsészdoktori tudással rendelkezett, de egyetemet nem végezhetett, ezt a címet attitűdjének hangsúlyozására csak az utókorban kapta személyes barátjától, az írótól. A "magyar nemzet megbecstelenítése" De ki is volt a tudós, rosszkor rossz helyen tudálékoskodó, deportált filosz? K. Havas Géza Fotó: Petõfi Irodalmi Múzeum K. Havas Géza száztíz éve, 1905. november 13- án született asszimilált zsidó családban.
rkny Istvn – idzetek Elemzés Két férfi és egy nő az édeshármasban való együttélés "örömeit" kóstolgatja. Egy kisfiú, aki rettegésben éli mindennapjait, titokzatos barátra lel a tömbházlakásban: egy bikára... Örkény István - Irodalom kidolgozott érettségi tétel - Érettségi.com. Pálfi György filmjében a lehető legmeghökkentőbb események, magatartásminták az adott mikrokörnyezet természetes viselkedésformáiként tűnnek fel, és mind a legelemibb emberi szorongások, félelmek, fóbiák leképeződései. A groteszk néhol az abszurd határát súrolja, a mágikus realizmus szürreálisba fordul. Voltaképp ugyanazt látjuk, mint Buñuel legjobb pillanataiban, például A szabadság fantomjá ban: visszájára kell fordítanunk az élet természetesként megélt jelenségeit ahhoz, hogy felszínre kerüljenek azok rejtett, szőnyeg alá söpört aspektusai is, s így megmutatkozzanak pőre valójukban. Rendezőnk nem pszichoanalizál, csak felmutat, a mindennapi életrítusaink mögött, alatt megbújó, szabadjára nem engedhető rettenetet – és mindezt, a groteszk morbiditás természetéből fakadóan, vaskos humorral oldja.
Mégis, groteszkkel legtöbbször Örkény István művészetével összefüggésben foglalkozunk, és az előbbi (bízvást a végtelenségig bővíthető) példasort esetleg kapcsolódó témakörökként kezeljük. Örkényi és groteszk: egymás szinonimái. Vagy mégsem ennyire egyszerű a képlet? A groteszk tanításának kihívásai; a fogalom összetettsége Nem, nem ennyire egyszerű. És nemcsak azért nem, mert ha a tanár ilyet kérdez, akkor a diák gyanakodhat: biztos nem mondtam el mindent. A tetszetős axiómában két fogalmat mindenképpen tisztázni kell (már ha a szinonima fogalmával nincsenek problémáink): mi az, hogy örkényi, és mi az, hogy groteszk. A második kérdésre talán könnyebb válaszolni, érdemes azzal kezdeni. A groteszk rendkívül komplex fogalom, A szöveg vonzásában I – Bejáratok című tankönyv szövege szerint "ötvözet". A tankönyv így fogalmaz: a groteszk "olyan esztétikai minőség, amelyben a komikum mellett más esztétikai minőség is szerepet kap", és ezen minőségek feszültséget keltenek. Örkény István: Ballada a költészet hatalmáról (szöveg + vázlat) :: galambposta. Igen ám, de mi az, hogy esztétikai minőség, és mi az a komikum?