22. sz. házban. Innen indult el egy koranyári napon Miskolczy Imre ny. pénzügyminiszteri osztálytanácsos és László Magda a Magyar Nemzeti Múzeum épületébe, hogy letétként elhelyezze ott e nem csak irodalmi kincset. A múzeumpalotában több mint négy évtizedig őrizték, egészen az Országos Széchényi Könyvtár kiköltözéséig. A Kölcsey-kultusznak egyébként a Magyar Nemzeti Múzeum 1846-tól egyik helyszínévé vált azzal, hogy az ebben az évben megnyílt új múzeumpalotában – melyről az építési állványokat majd csak a következő év nyarán bontották el – került elhelyezésre a Himnusz szerzőjének egész alakos szobra. Az alkotó, "az első magyar szobrászként" is aposztrofált Ferenczy István (1792-1856) 1846 júliusában szállíthatta át budai műhelyéből, valószínűleg együtt Kisfaludy Károly szobrának (később a Múzeumkertben felállított) elemeivel és a Mátyás-emlékmű két elkészült domborművével. Eredeti magyar himnusz youtube. Ferenczy István Kölcsey-szobra (Magyar Nemzeti Galéria) A Kölcsey-szobor javaslata hivatalosan a költő halála után három hónappal, a Kisfaludy-Társaság 1838. november 25-i ülésén hangzott el.
Ma 199 éve fejezte be Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című versét. 1989 óta e napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. Az ünnepnapon az eredeti kézirat őrzőhelye, az Országos Széchényi Könyvtár már nem egyszer kiállította a nemzeti imánkká vált vers eredeti kéziratát. A megégett, de szövegében szinte teljes kéziratról sokáig azt hitték, hogy elveszett, de 1944-ben aztán előkerült. Papp Viktor (1881-1954) zenekritikus volt az, aki az Uj Magyarság c. lap 1944. június 18-i számában hírül adta, hogy " Előkerült a Himnusz szövegének kézirata ". A Himnusz eredeti kézirata (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár - letét) Egy beszélgetés alkalmával mondta Papp Viktornak valaki, hogy ő látta a Himnusz eredeti kéziratát a leszármazottaknál. Ezután tekinthette meg az egykor Ady baráti köréhez tartozó zeneíró a kéziratot Móricz Kálmánné László Magda budapesti lakásán. Az eredeti Székely Himnusz | Zene videók. A kéziratot Kölcsey Ferenc Klára nevű unokahúgának leszármazottai, a Miskolczy-család tagjai őrizték sokáig a Bihar megyei Álmosdon, majd végül a fővárosban, a Lövőház u.
A Himnusz -kézirat bármikor megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtárban, valamint évente egyszer kiállítják az ország valamelyik településén megzenésített változatának kottájával együtt. "Szükség van arra, hogy a Himnusz fontosságát, jelentőségét megtanítsuk az ifjúságnak. Szécsénybe érkezik a Himnusz eredeti kézirata. Úgy látszik, kevés az, hogy csak beszélünk róla: meg is kell mutatni, és úgy látjuk, így nagyobb hatással is van az emberekre, jobban tudják értékelni" – tette hozzá a család képviselője a határozatlan időre szóló szerződés aláírása alkalmával. Földes Ferenc gyűjteményigazgató az ünnepélyes eseményen elmondta azt is, hogy a múzeum tervezi egy album kiadását, melyben helyet kap Kölcsey Ferenc Himnusz- kéziratának, valamint zenei változata kottájának reprodukciója is. Forrás: Kultú Fotó: Csákvári Zsigmond Magyar Kurír
Ezt követően egy Kölcsey emléktársaság alakult Fáy András elnökletével. A gyűjtést is meghirdették a szoborra a Vörösmarty által fogalmazott felhívással.
Ezért rendkívüli ez a mai alkalom" – zárta beszédét a könyvtár különgyűjteményének igazgatója. A család képviselője, Fáy Péter folytatta a kézirat kalandos múltjának ismertetését: a halálozások és a pereskedések után a kéziratok Kölcsey Klárához kerültek, aki Álmosdon élt, és itt is ment férjhez a Miskolczy család tagjához. Ők őrizték ettől kezdve a Kölcsey-kéziratokat egy levelesládában. A második világháború után összeültek a rokonok – erről jegyzőkönyv is készült –, és eldöntötték, hogy a Himnusz- kézirat nagyobb biztonságban lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban. Fáy Péter elmondta: "nagymamám, László Magda vitte el a kéziratot a Magyar Nemzeti Múzeumba, de csak letétként, és ez is volt a lényege az egész döntésnek. Himnusz | erkel.oszk.hu. A családnak az első pillanattól kezdve az volt a feladata, hogy ne adja ki a kezéből... Így, ha bármi történik, a mai napig is a család rendelkezik a kézirat fölött, és ha úgy látja, hogy valamilyen okból nincs biztonságban, el tudja vinni, és saját maga is biztonságba tudja helyezni. "
Időközben új püspöke lett Pécsnek, Felföldi László, akit január hatodikán szenteltek püspökké és iktattak hivatalba. Cseh atya levelére azonban tőle sem érkezett semmilyen reakció. Jogi értelmezés szerint ha kilencven napig nem érkezik válasz, az nemleges válasznak tekintendő. A cölibátus eltörlésének lehetőségére kérdezett rá "Ferenc pápánál" a Pécsi Egyházmegye egyik papja - Szabad Pécs. Jelen állás szerint tehát Cseh Péter nem dolgozhat többé katolikus papként. Az üggyel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük Felföldi László megyéspüspöknek is, ő azonban a mi levelünkre sem válaszolt. Az alábbiakban Cseh Péter atya engedélyével a sajtóban elsőként közzétesszük a Ferenc pápának írt levelet. Amennyiben el szeretné olvasni, megteheti a Magyar Hang Plusz felületén!
Eszerint az eltiltás nem csak Habony miatt született (Cseh egyik videójában azt a szentségtörő kérdést tette fel, hogy "kicsoda is Habony"), nem kellett volna a Fidesz EU-ellenes népszavazását sem firtatnia, pláne nem azt belengetnie, hogy ő majd Orbán ellen fog szavazni, s erre biztatja majd a híveket is. A vonatkozó levélváltás híven illusztrálja, hogy mennek a dolgok ma Magyarországon a katolikus egyházban. From: Cseh Péter Mihály Sent: Monday, July 11, 2016 7:30 PM To: Udvardy György Subject:? Kedves Püspök atya! A következő blogbejegyzésem megjelenése előtt szeretném kikérni a véleményedet. Ez a tervezett szöveg: Cím: Kaphatok-e konkrét válaszokat a Püspöki Kartól az október 2-ai népszavazással kapcsolatban? Nyílt levél a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia számára Főtisztelendő Püspök atyák! Áder János köztársasági elnök 2016. október 2-ára népszavazást tűzött ki a következő kérdéssel: "Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését? "
Kérem, hogy a tervezett sorozatokat megelőzően terjessze fel a műsortervet engedélyezésre, mutassa be az előadások vázlatát, a megjelent anyagokat utólag juttassa el hozzám. Törekedjen arra, hogy a biztos, teljes és tiszta tanítást hirdesse, hogy a hallgatók, olvasók, nézők biztonságban érezhessék magukat, hogy mindaz, amit hallanak, az üdvösségre elvezet. Ügyeljen arra, hogy a hívek a tanítás nyomán ne maradjanak magukra kétségek közt, kérdésekkel telve, ugyanakkor hagyja meg a szabad döntés lehetőségét. A tanításban használt szavak, módszerek, eszközök az evangélium igazságát, méltóságát jelenítsék meg. A jó igehirdető szívesen mélyíti el ismeretét, szolgálni akarja az igazságot, nem pedig saját szolgálatába állítani. Ezért felkészülése során olyan tiszta kategóriákkal élő munkákat használjon, melyek az Egyház tanítását, kiforrott teológiáját fogalmazzák meg. Különösen ajánlom figyelmébe a Katolikus Egyház Katekizmusát, mely az Egyház örök apostoli hitének bemutatása, és amely a hit tanításának biztos szabálya.