Ernest Rutherford 1911-ben dolgozta ki atommodelljét, miután az ugyancsak róla elnevezett kísérlettel (más néven: Geiger–Marsden-kísérlet) bebizonyította a Thomson-féle atommodell tarthatatlanságát; kimutatta, hogy az atom tömegének túlnyomó része az atom által elfoglalt térrész egy piciny töredékében, az atommagban összpontosul. Rutherford modelljében a negatív töltésű elektronok meghatározatlan módon keringenek az atommag körül, és a pozitív töltésű atommag elektrosztatikus vonzereje gátolja meg elszakadásukat.
Például a hidrogéngáz a látható tartományban csak \(656, 3\ \mathrm{nm}\); \(486, 1\ \mathrm{nm}\); \(434, 0\ \mathrm{nm}\); \(410, 2\ \mathrm{nm}\) stb hullámhosszúságú sugárzást bocsát ki. Mivel Einstein 1905-ben a fotoeffektus értelmezésekor bevezette, hogy a fény energiaadagjai (a fotonok) $E_{\mathrm{foton}}=h\cdot f$ energiájúak, ebből arra lehetett következtetni, hogy egy atomi elektron energiája is csak bizonyos értékeket vehet fel, mivel az egyes állapotok közötti átmenetek energiakülönbségei csak bizonyos nagyságúak lehetnek. Azonban ha a negatív elektron az elektrosztatikus Coulomb-erő hatására körpályán kering a pozitív atommag, mint vonzócentrum körül, akkor bármilyen sugarú körpályán keringhet, így az összenergiája folytonosan változhat, tehát semmi ok nincs arra, hogy csak bizonyos pályákon keringhessen, hogy csak bizonyos energiákkal rendelkezhessen. Sulinet Tudásbázis. Vagyis a Rutherford-modell képtelen számot adni a gázok vonalas színképéről.
Az ilyen elektronok spirális pályán mozogva az atommagba zuhannának. Így nem értelmezhető az atomok stabilitása, és az atomok vonalas színkép e sem 2. A Bohr-féle atommodell 1913-ban Niels Bohr dán fizikus (Rutherford tanítványa) a hidrogénatomra vonatkozóan új modellt alkotott Mestere atommodelljének hiányosságait (stabilitás, vonalas színkép) próbálta megoldani újszerű feltevésekkel (posztulátumok) Azt feltételezte, hogy az atommag körül az elektronok sugárzás nélkül csak meghatározott sugarú körpályákon, ún. állandósult (stacionárius) pályákon keringhetnek A kiválasztott pályákhoz az elektronnak meghatározott energiaértéke tartozik. Ezeket energiaszinteknek nevezzük Bohr szerint az atomok fénykibocsátása és fényelnyelése az állandósult pályák közötti elektronátmenetek során történik fotonok alakjában Magasabb energiájú pályára való átmenetkor: fényelnyelés (abszorpció), fordított esetben fénykibocsátás (emisszió) jön létre Frekvenciafeltétel: Az atom által elnyelt vagy kibocsátott foton energiája az energiaszintek meghatározott E m, E n energiájának különbségével egyenlő: A lehetséges állandósult körpályák sugarai a hidrogénatomban: Ahol r 1 =0, 05 nm a legbelső Bohr-pálya sugara, az ún.
Meggondolása szerint az atom a Naprendszer az elektronok egy nehezebb atommag körül keringenek, ahogy a bolygók teszik a körülötte Nap. Rutherford atomi modellje a következő három tételben foglalható össze: Az atomtömeg nagy része a magban koncentrálódik, amely egyre nagyobb. súly mint a többi részecskék, és pozitív elektromos töltéssel van felruházva. A mag körül és attól nagy távolságra találhatók a elektronok, negatív elektromos töltéssel, amelyek körpályán keringenek körülötte. Egy atom pozitív és negatív elektromos töltéseinek összege ennek eredményeként nullát adjon, azaz egyenlő legyen, hogy az atom elektromosan semleges legyen. Rutherford nemcsak ezt a szerkezetet javasolta az atomnak, hanem kiszámította a méretét és összehasonlította az atommag méretével, és arra jutott, hogy következtetés hogy az atom összetételének jó része üres tér. Ennek a modellnek viszont vannak bizonyos korlátai, amelyek a fejlesztés előrehaladásával feloldhatók tudás és a technológia: Nem lehetett megmagyarázni, hogy az atommagban hogyan tarthat össze pozitív töltések halmaza, hiszen ezeknek egymást kellene taszítaniuk, hiszen mindegyik azonos előjelű töltés.
Figyelt kérdés Tudtommal ez a modell azért bizonyult hibásnak, mert a következő meggondolással nem kaptunk egyező eredményt. Ha elektron kering egy atommag körül, akkor mivel körpályán mozog sugároz az elektrodinamika törvényeinek értelmében. Ha sugároz, akkor energiát ad le, így csökken a pályájának a sugara egészen addig, amíg bele nem esik az atommagba. Kísérletekből tudjuk, hogy az atom nem esik szét és még csak nem is folytonos a színképe a sugárzásoknak, amiknek annak kéne lenniük folytonos energiaspektrummal. Ebből mindent értek egyet kivéve. Ez pedig az, hogy miért sugároz az elektron? Erre még tudok találni egy olyan magyarázatot, hogy gyorsul és mozog is, így van munkavégzés, ebből pedig a munkatétel értelmében energiát kell leadnia vagy felvennie, de ebben a magyarázatban nincs elektrodinamika, fentebb pedig, amit egy nem rég olvasott könyvből jegyeztem meg lennie kéne. Letisztítaná ezt valaki? 1/2 A kérdező kommentje: Lenne ide még egy kérdésem. Nagy Károly: Kvantummechanika könyvében, ahol számolni kezdi az elektron pályáját ott az erőnek az 2Ze^2/r^2-et írja fel.
Démokritosz elképzelése az anyag oszthatatlannak gondolt építőköveiről, az atomokról sokáig tartotta magát. Dalton munkája, Mengyelejev periódusos rendszere, a különböző atomok vonalas színképe viszont igényt tartott egy modern atommodell megalkotására, amely megmagyarázza ezeket a tulajdonságokat. Thomson atommodellje Az elektron 1897-ben történő felfedezése után J. J. Thomson 1904-ben publikálta atommodelljét. Úgy képzelte, hogy a pozitív töltésű anyaggal kitöltött atomban negatív töltésű elektronok vannak szétszórva, mint "pudingban a mazsolák". Modellje megfelelt a kinetikus gázelmélet atomképének (golyók), de nem magyarázta a hidrogénatom vonalas színképét. Atommodellje a mai tudásunk alapján igen kezdetlegesnek számít, de már akkoriban is érezték a fizikusok, hogy a hiányosságok rövidesen kiegészülnek magyarázatokkal. Rutherford kísérlete Rutherford atommodellje 1911-ben Rutherford jelentős kísérletet hajtott végre. Miután felfedezte a radioaktív bomlás során keletkező alfa-részecskéket, úgy döntött, hogy alfa-részecskékkel bombáz atomokat.
Szívügyemnek tekintem az önkormányzatiság helyreállítása, megerősítése mellett a vidék fejlesztését, az elmaradott települések felzárkóztatását. Az önállóság, az önkormányzatok függetlenségének visszaadása egy szabadságkérdés, hiszen 1990-ben hazánk szabad akaratából még a nyugati modellt választotta, szembefordulva a kommunizmus örökségével. Mi a rendszerváltáskor a fejlett demokráciákat, a Nyugat örökségét, a nyugati politikai kultúrát céloztuk meg, ahol nemcsak a magántulajdon, a piacgazdaság, a polgári jogok, hanem az önkormányzatiság és az alulról szerveződő társadalom érték. A kivívott szabadságunkat, az önkormányzatiságot, a települések önállóságát tiporták sárba az elmúlt három kormányzati ciklus alatt. Az önkormányzatok csak ott önállóak, ahol biztosított, hogy az adott települést érintő legfontosabb döntéseket a helyi választott vezetők, polgármesterek és képviselők hozzák meg úgy, hogy a döntések végrehajtásához szükséges jogkörökkel és alapvető forrásokkal rendelkeznek. Éppen ezért vállaltam, hogy kiállok a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) által, szakértők bevonásával kidolgozott, 10 pontos javaslatcsomag megvalósítása mellett.
A fideszes polgármesterek is számíthatnak egy esetleges ellenzéki kormány támogatására, ők is fognak kapni fejlesztési támogatásokat, tette hozzá.