Az Apró mesék Köbli Norbert forgatókönyvéből a Film Positive gyártásában készült, producere Lajos Tamás, társproducere Köves Ábel volt. A film online nézhető a Nemzeti Filmintézet platformján, a Filmión. Nyitókép: jelenet a filmből.
Mesék a zárkából (Fotó/Forrás: BIDF) A filmet keretező közös alkotói folyamat során belelátunk a fogvatartottak és családjaik párhuzamosan zajló életébe és nehezen működtethető kapcsolataik alakulásába. A mai filmes technológiának köszönhetően a mesefilmekben apa és gyereke egy mágikus, szabadon alakítható világban találkozhat, átlépve ez által a kézzelfogható valóság korlátait. Kérdés viszont, hogy a fikcióban megtörténő találkozás élménye tud-e valós hatással lenni ezekre a nagyon szigorúan korlátozott, súlyosan terhelt kapcsolatokra. A rosszfiúk mesefilm | Legjobb mesék. Valódivá tud-e válni a fantázia világában létrejövő közelség, vagy megreked valamiféle mesterségesen létrehozott illúzió szintjén. Visky Ábel első egész estés alkotásával korábban olyan nemzetközi fesztiválokra kapott meghívást, mint Észak-Amerika legjelentősebb dokufesztiválja, a HotDocs, a Biarritz-i FIPADOC és a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál, műsorra tűzték továbbá Argentína és Görögország rangos seregszemléi is. Márciusban a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) szakmai zsűrijétől elnyerte a fődíjat a magyar filmek versenyében, különdíjban is részesült és lelkesen fogadták a kritikusok is.
A filmes listák gyakran vethetnek fel kérdéseket az olvasóban: vajon miért pont ezek a filmek kerültek fel? Ki mondja meg, hogy mi a jó és mi a rossz film? E lista összeállításánál törekedtünk arra, hogy szubjektív véleményünk mellett figyelembe vegyük az olyan platformok toplistáit is, amelyek sok ezer ember szavazata alapján alakultak ki. Legjobb magyar mesék 2. Az alábbi filmek között sorrendet nem állítottunk fel, így ezt a kérdést az olvasóinkra bízzuk. Macsakfogó A listát személyes kedvencünkkel indítjuk, azzal az animációs filmmel, mely megkerülhetetlen a magyar filmtörténetben, és kevesen vannak, akik ne látták volna. A Ternovszky Béla rendezésében 1986-ban bemutatott Macskafogó egy animációs bűnügyi vígjáték, amely Magyarországon túl külföldön is nagy sikert aratott. Az X bolygón a vérszomjas macskák semmibe veszik a jogot, és az egértársadalom felszámolásán dolgoznak. Azonban megcsillan egy reménysugár, hiszen az egerek főtudósa feltalálja a megoldást. A titkosszolgálat azonnal aktiválja legjobb ügynökét, Grabowskyt, hogy még időben célba jusson a tervrajz… Sátántangó A Sátántangó helyszíne egy Isten háta mögötti hely, ahol a szereplők egyhangúan és kiábrándultan élik az életüket.
A legjobb játékfilm díját nyerte a Szász Attila rendezésében készült APRÓ MESÉK a kijevi Kinolitopys nemzetközi filmfesztiválon. Magyar fődíjjal zárult a november végén, 18. alkalommal megrendezett kijevi filmfesztivál nemzetközi versenye. Legjobb magyar mesék 2018. A szakmai zsűri az Apró mesék című, Szabó Kimmel Tamás, Kerekes Vica és Molnár Levente főszereplésével, Szász Attila rendezésben készült romantikus szélhámosfilmnek ítélte az Arany Szófia díjat. Az Apró mesék közvetlenül a II. világháború után játszódik, amikor zűrzavar és bizonytalanság uralkodik Magyarországon. Egy szélhámos megpróbál hasznot húzni ezekből a zavaros időkből, és amikor menekülnie kell Pestről, egy titokzatos nő és a fia nyújt számára menedéket az erdő mélyén. Miközben háborús démonjaival viaskodik, szenvedélyes szerelmi viszonyba keveredik a nővel, akinek a férje bármelyik nap hazatérhet a frontról. Szász Attila 2019-ben bemutatott mozifilmje az elmúlt időszakban számos nemzetközi fesztiválra kapott meghívást, Párma, Izmir, San Jose, Berlin, Avanca, Ojai és legutóbb Fort Lauderdale filmversenyein nyert díjakat.
1456. július 22-én a Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot védő magyar seregek megsemmisítő vereséget mértek II. Mehmed török szultán hadaira. A győzelem 555. évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2011. Nándorfehérvári diadal. július 4-én július 22-ét a nándorfehérvári diadal emléknapjává nyilvánította. A 13. század végén megszilárduló oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, majd a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben Rigómezőnél szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget. Hódításukat mintegy fél évszázadra megakasztotta az utolsó nagy mongol hódítótól, Timur Lenktől 1402-ben elszenvedett vereség, de az újjászervezett birodalom a 15. század közepétől már a Magyar Királyságot is közvetlenül fenyegette. A déli vidékek védelmét az 1440-es években Hunyadi János szervezte meg, aki hadisikerei révén báró, szörényi bán, erdélyi vajda és temesi ispán lett, s minden jövedelmét és teljes magánhadseregét a török elleni harc szolgálatába állította.
1453–1457) és Hunyadi János körüli bárói ligákba tömörült, és bár az erdélyi vajda a török elleni harc ünnepelt bajnoka volt, sikereit gyakran éppen a király környezetében befolyást szerző Garaiak és Cilleiek gáncsolták el. Európát ebben az időszakban már nem jellemezte a 13. században még tapasztalható közös keresztes tudat, a Miles Christi népszerűsége lehanyatlott, a pogányok elleni küzdelem és az ezzel járó elismerés pedig inkább reprezentációs célt szolgált, mintsem valós szándékot tükrözött. Bár III. Callixtus személyében 1455 áprilisában egy elkötelezett egyházfő ült a vatikáni trónusra, az európai keresztes had toborzása során azonban minden erőfeszítése kudarcot vallott. A nándorfehérvári csata – 1456. július 4-22. – általánossuli.hu. A sorsdöntő támadás idejére egyedül a Magyarországra küldött Kapisztrán János szerzetes ért el eredményt, aki 30 000 főnyi irreguláris seregével később a győzelemben is fontos szerepet játszott. A pápa törekvései még Budán is eredménytelenek maradtak: Juan Carvajal bíboros missziója csak újabb torzsalkodást hozott az erdélyi vajda – Hunyadi – és a király pártja között, az 1456. áprilisi országgyűlés pedig érdemi döntés nélkül ért véget.