Gerő Gábor, a Jahn Ferenc Kórház főigazgatója a elmondta: a Weiss Manfréd Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház összevonása nagyjából a terveknek megfelelően halad; a traumatológia és a sebészet például szeptember 30-ig, az aktív belgyógyászat előreláthatóan még két évig fog tovább működni Csepelen. Míg az előzőknél a kórházegyesítést kapacitásbővítés nélkül lehetett elérni, a belgyógyászat esetében a szükséges ágyszámbővítést előreláthatóan csak 2005-re lehet megoldani - hangsúlyozta a főigazgató. A 452 dolgozó közül körülbelül 100 fő felmentése van folyamatban A kórházösszevonással járó elbocsátásokkal kapcsolatban dr. Gerő Gábor - aki büszke arra, hogy főigazgatóként is szakszervezeti tag maradt - elmondta: a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat, a traumatológia és az intenzív osztály szűnik meg Csepelen, a 452 dolgozó közül körülbelül 100 fő felmentése van folyamatban. A Weiss Manfréd Kórház orvosai nagy részének megoldott az elhelyezése, a szülésznőknek azonban nem kötelező a felajánlott ápolónői állásokat elfogadniuk, ezért itt több felmondás is volt.
Ezek mindegyike azzal számol, hogy a Jahn Ferenc Kórházhoz kapcsolnák a Weiss Manfréd Kórházat, de az egyik variáns szerint ápoló, illetve rehabilitációs intézetként, a második változatban mátrix, azaz osztályszerkezet nélküli, befogadó kórházként, a harmadikban pedig változatlan ellátási szerkezetben működne tovább a csepeli intézmény. A polgármester szerint a Pest Megyei Önkormányzattal való együttműködés lehetőségét is vizsgálni kellene a régió egészségügyi ellátása érdekében. "Ezzel összefüggésben ismételten és alaposan vizsgálni kell a Csepel-szigeti települések ellátási szempontjait, annak lehetőségét, hogy a Csepeli Weiss Manfréd Kórház a Pest Megyei Önkormányzattal való megegyezés alapján folytassa gyógyító munkáját" - olvasható a közleményben. A polgármester szerint kétségtelen, hogy a csepeli Weiss Manfréd Kórház működtetésének hosszú távú stabilizálásához felújításra, beruházásra van szükség, ami költséget jelent. Úgy véli: még azt a lehetőséget sem vizsgálták, hogy a csepeli kórház és a dél-pesti Jahn Ferenc Kórház integrációja során a csepeli kórház szakmai struktúráját megőrizzék.
Az alábbiakban az ilyen foglalkoztatás néhány lényeges jogszabályi feltételéről adunk áttekintést.
Kiküldetés adózási kérdései A munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalót ideiglenes külföldi munkavégzés céljából más országba ki lehet küldeni, azonban nem mindegy, hogy a kiküldetés kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel rendelkező vagy nem rendelkező országba történik. Társadalombiztosítási szempontból pedig fontos szempont, hogy az EU-s tagállamba történő kiküldetés A1-es igazolás kiváltásával vagy anélkül valósul meg, míg a 3. országba történő kiküldetések esetén vizsgálni kell, hogy hazánknak az adott országgal van-e szociális biztonsági egyezménye vagy sem. * * * Amennyiben részletesebben is érdekelnek munkaerő-kölcsönzés és a munkaközvetítés hazai és nemzetközi adózási, valamint társadalombiztosítási következményei, akkor jelentkezz szeptember 25-ig kedvezményesen A munkaerő-kölcsönzés belföldi és nemzetközi szabályai címmel 2017. Hogyan foglalkoztatható szabályosan harmadik országbeli személy az építőiparban? | KamaraOnline. október 2-án a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében tartandó előadásomra, ahol személyesen is megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet.
A tartózkodási engedély kiadására irányuló eljárásban a megélhetés különösen az alábbiakkal igazolható: – Magyarországon vagy külföldön vezetett bankszámláról kiállított pénzintézeti igazolással; – előző évi adóhatósági jövedelemigazolással; – munkáltató által kiállított jövedelemigazolással; – külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló munkáltatói és/vagy adóhatósági igazolással; – más hitelt érdemlő módon. Magyarországi szálláshelyet igazoló dokumentumok. Ezek lehetnek: – lakásbérleti jogviszonyt igazoló lakásbérleti szerződés; – szívességi lakáshasználatról szóló okirat; – lefoglalt és kifizetett szálláshely meglétét igazoló okirat; – kollégiumi elhelyezésről szóló igazolás; – a lakás tulajdonjogát igazoló okirat, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolat; – ingatlan adásvételi szerződés és az ingatlanszerzést engedélyező illetékes fővárosi, vagy megyei kormányhivatal határozatának másolata; – egyéb okirat. Külföldiek magyarországi foglalkoztatása - 2.1. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony - MeRSZ. Egészségbiztosítást igazoló dokumentumok. Kiutazás feltételeinek igazolása, melyek igazolhatók: – érvényes útlevéllel vagy a harmadik országbeli állampolgár általa megjelölt országba történő beutazáshoz vagy a kiindulási országba történő visszautazáshoz szükséges engedélyekkel; – és érvényes menetjeggyel, illetve annak megvásárlásához szükséges anyagi eszközökkel vagy a külföldi jogszerű használatában lévő közlekedési eszközzel.
A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!
A harmadik országbeli állampolgár a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozni köteles arra vonatkozóan, hogy a kérelem elutasítása esetén vállalja-e az Európai Unió tagállamainak területéről történő önkéntes távozást. Javasolt a munkavállalási engedély kérvényezésével egyidejűleg az adóhivatalnál az adóazonosító jelet is megigényelni. A munkavállalási engedélyt 2 évre bocsájtják ki és ezt követően lehet a TAJ számot véglegesen megigényelni, de ahhoz, hogy a munkavállalási engedély kiadásra kerülhessen, előtte be kell adni az igénylést. EU-s munkavállaló kikölcsönzése EU-s tagállambeli munkavállaló kikölcsönzése egyszerűbb folyamat, szükséges hozzá egy TAJ és magyar adóazonosító jel igénylése, mindezek ellenére a bevándorlási hivatalnál az EU-s tagállambeli állampolgárnak is meg kell jelennie. Az EGT országbeli állampolgár legkésőbb a beutazástól számított kilencvenharmadik napon – a jövőbeni lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóságnál (bevándorlási hivatal) – köteles a tartózkodását személyes adatainak közlésével bejelenteni.