Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. jan 19. 13:40 Fotó: RAS Archívum Nem hisz a monogámiában Péterfy Bori, egyetlen férfival sem tervez hosszú távon. PÉTERFY BORI & LOVE BAND - | Jegy.hu. A színész-énekesnő senkinek sem tesz olyan felelőtlen ígéretet, hogy hűséges lesz hozzá, mivel tudja, a szerelem pár év alatt elmúlik, utána pedig már leginkább csak lemondással jár egy kapcsolat. - A szerelem mindenképpen elmúlik... Nehéz ellenállni a pillanatnyi eufóriának, bármikor szembejöhet velem valaki, aki megtetszik. Volt már olyan az életemben, hogy egyszerre két férfit szerettem - nyilatkozta a Borsnak Bori, majd kifejtette azt is, hogy szerinte mindenki képes lenne egyszerre több férfit/nőt is szeretni. A színész-énekesnő az ATV-n futó Jakupcsek plusz adásában mesélt ennyire nyíltan a szerelem és hűség kérdéséhez fűződő gondolatairól. péterfy bori szerelem párkapcsolat hűség
– Ha több lenne belőlem. Akkor nyugodtan tudnék szülni még egy gyereket, el tudnám vállalni azokat a munkákat, amiket mostanában visszautasítottam, utazni is lenne ideje az egyik énemnek. Így, hogy egy van belőlem, folyamatosan sakkozni kell az idővel, az energiáimmal, fontossági sorrendet kell felállítani, és sokszor azt érzem, hogy megőrülök. Péterfy Bori X - Könyvkultúra Magazin. El kell fogadnom azt, hogy aki ennyire imádja a munkáját, mint én, annak rengeteg lemondással jár az élete.
Azt gondoltam, hogy ennyi feszültséggel, ennyi indulattal, ilyen rendkívül súlyos lelkiismereti problémával én képtelen leszek együtt élni, pedig még akkor is rajongással szerettem őt. Azután a szörnyű októberi nap után évekig jártam pszichoterápiára, hogy a helyére kerüljenek bennem a dolgok, hogy ne haragudjak rá, és ne haragudjak magamra, hogy ne életem kudarcának tekintsem a szerelmem elvesztését. Hogy el tudjam fogadni ezt a veszteséget, újra mosolyogjak, ne sirassam magam, magunk. Nyolc évvel a – kapcsolatunk számára – végzetes este után felvettem Andrással a kapcsolatot, "stílusosan" az interneten keresztül. Szerettem volna elmondani, hogy már nem haragszom sem rá, sem magamra, szerettem volna, ha tudja, hogy nekem ő volt a nagy szerelem, szerettem volna, ha tudja, hogy jó szívvel gondolok rá, és őszintén remélem, hogy boldog élete van. Azonnal válaszolt. Azóta két-három havonta egyszer együtt ebédelünk. Elmeséljük egymásnak, mi történt az elmúlt időszakban, mi újság a munkában, hogy vannak a srácaink, és ki merre utazott a párjával legutóbb.
Ahogy azonban napvilágra került a kapcsolatunk, megszűnt az a szenvedélyes boldogság, amiben mi ketten lebegtünk, és beindult a problémagyár, amivel megpróbáltunk megbirkózni, hol több, hol kevesebb sikerrel. Megszaporodtak a gondok, nőtt a lelkiismeret-furdalás, ami miatt mindketten máshogyan kompenzáltunk a családunk felé, és egyre türelmetlenebbek voltunk egymással. Az önfeledt szerelem helyére sírásig fajuló viták, balhék, kritikus helyzetek kerültek, vágni lehetett a feszültséget. Két és fél év után, egy októberi este egyértelművé vált, hogy a világ legnagyobb szerelme sem elég ahhoz, hogy mi ketten közös jövőt, közös életet tudjunk kialakítani. Nem éreztem magam hibásnak azért, mert szerettem, nem éreztem úgy, hogy a dühe, a családja "elvesztése" a feje tetejére álló élete ok lehet arra, hogy bántson engem. Egyszer ütött meg, akkor eljöttem… örökre. Mindent megpróbált, hogy ezt a tettét jóvá tegye, évekig nem adta fel. Én ellenálltam. Minden létező módon bocsánatot kért, és próbált a kedvemben járni, én pedig úgy tettem, mint aki erről tudomást sem vesz, pedig minden frissen érkező bocsánatkérő virágcsokornál a szívem szakadt meg.