A Nikon D750 valójában egy kisebb vázba szerelt D810 (hiszen megkapta pl a nagytesó AF rendszerét, processzorát és fénymérő rendszerét), de kisebb felbontással és néhány extra funkcióval, melyek egy része a belépőkategóriákra emlékeztet (pl. kihajtható LCD kijelző, aminek azért sokan fognak örülni, 1/4000s max záridő), egy része pedig a mai piaci viszonyok között elvárható volt (pl. WiFi, ugyanakkor GPS nincs). A D750 viszont valamivel kisebb és könnyebb a D610-nél, így a Nikon legkisebb fullframe gépe lett. Lássuk hol helyezkedik hát el az új masina a rendszerben: Mit látható árban is a két másik modell közé pozícionálta a Nikon. Mint ahogy specifikációkban, úgy árban is közelebb lenne a felsőbb kategóriához, ha a D8xx széria árát nem emelték volna fel egymillió környékére a D810 érkezésével. Méretre tehát inkább a kisebbik tesóra ütött, tudásra inkább a nagyobbra. Szerintem elég szép arany középút! A szenzor egyébként AA-szűrős, nem vették ki belőle, mint a D810 esetében. A gép autofókusza csak látszatra egyezik meg a D810-ével, annál ugyanis érzékenyebb, mert -3FÉ környezeti világosságig (pontosabban sötétségig) működőképes, elérve ezzel a Canon 6D középső fókuszpontjának teljesítményét.
Ezek után nem lehet kérdéses, hogy nem csak a fotográfusok, de a videográfusok is célközönsége az új tükörreflexesnek, azáltal, hogy a lehető legtöbb helyen fejlett képességeket kínál a gép. Nyilván felmerülhet bennünk a kérdés, hogy jó-jó, szuper okos lett a D780, de ha most váltanánk egy korábbi gépről, akkor D780, vagy D850? Esetleg azok, akik most szeretnének full-frame szenzoros DSLR rendszerbe ugrani, merjék-e még megvenni a D750-et? Nos, mint mindig, erre a kérdésre nem lehet egzakt választ adni, hiszen felhasználás módtól függ, hogy melyik váz lehet a legjobb választást. Az nyilván nem kérdés, hogy a legtöbbet tudó modellel ütközhetünk a legkevesebb akadályba, de nem mindegy, hogy mennyit költünk (az a bizonyos arany középút, illetve a mumus ár/érték arány, amely ugye személyenként változik, mert mindenkinek más igényei vannak). De azért, hogy segítsünk egy kicsit, összefoglaltuk a D750, a D780 és a D850 főbb különbségeit, amelyből remélhetőleg már látszik, hogy melyik masinával mire mennénk.
Röviden: 24 órán belül maximum négy alkalommal ismételhető ugyanannak a gyógyszernek az adása. Példa: A gyermeket 11:00-kor látta az orvos és mi 12:00-kor adjuk az első gyógyszert neki. 1 X (az első gyógyszer adag) 12:00-kor 2 X (a második gyógyszer adag) 18:00-kor adható 3 X (a harmadik gyógyszer adag) 00:00-kor adható 4 X (a negyedik gyógyszer adag) 06:00-kor adható
Általában a szülők hajlanak arra, hogy túlkezeljék a lázat, még akár fel is ébresztik az alvó gyereket, hogy lázcsillapítót adjanak be neki. A szerzők nem határoznak meg egy adott testhőmérsékletet, amikor már mindenképpen szükséges megkezdeni a lázcsillapítást. Meddig hasznos a láz, mikor kell csillapítani? | Vital.hu. A gyermek viselkedését kell figyelni, és lázcsillapítás legfontosabb oka az legyen, hogy a gyerek közérzete javuljon – ajánlják. Ami a legfiatalabbakat illeti: veszélyes mértékű és azonnali orvosi ellátást is igényel a láz akkor, ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőknél 38 fokos vagy azt meghaladja, a 3-6 hónapos csecsemők esetében 39 fokos vagy annál is magasabb. Vészhelyzetté is válhat A kiugróan magas láz illetve az elhúzódó lázas állapot, ártalmas is lehet az emberi szervezetre. A gyors pulzus, a fokozott alapanyagcsere megterhelheti a szívet, különösen, ha az egyébként sem teljesen egészséges. Az idegrendszerre is hatással lehet, extrém esetben eszméletvesztést, delíriumot, lázálmokat vagy kómát, különösen csecsemőknél pedig lázgörcsöt is okozhat.
A gyermekorvosok mindennapi munkájuk során gyakran találkoznak azzal, hogy a szülők nincsenek tisztában a láz fogalmával és a lázcsillapítás módjaival. Tisztázzuk a fogalmakat! Amikor a gyermekgyógyász megkérdezi a hozzá forduló szülőktől, hogy mennyi volt a kicsi láza (egyrészt hogy a betegség súlyosságát, feltételezhető eredetét illetve a terápiás lehetőségeket átgondolja), gyakran kapja azt a választ, hogy 37, 6 °C volt. Láznak azonban csak a 38 °C és az afeletti testhőmérsékletet nevezzük. Lázcsillapítás gyermekeknél – Csopak és Paloznak Háziorvosi Rendelő. Hogyan mérjük a lázat? A hónaljban mért hőmérséklet mellett szájban, fülben, illetve végbélben is mérhetünk lázat, a végbélben mért hőmérséklet értékéből azonban 0, 5 °C-ot le kell vonni. Azaz, ha a csecsemő végbelében 38, 1 °C-ot mérünk, akkor a kicsi tényleges hőmérséklete 37, 6 °C, tehát még nem lázas. Néhányan fülbe dugható digitális hőmérőt, illetve homlokra tehető hőmérő szalagot használnak. A szakmai ajánlások szerint Magyarországon a hagyományos higanyos lázhőmérők 2009 óta nem kaphatók, így az utóbbi időben átvették a helyüket a pontos és megbízható digitális hőmérők.
Lássuk, mik az alapvető életjelei néhány háziállatunknak és. Mit tegyünk a lázas csecsemővel? Ha sokáig fennáll a láz, az nagyon fárasztó a szervezet számára, illetve az.
A gyermek csak addig üljön benne, ameddig nem kellemetlen számára és nem kezd el dideregni. Soha ne hagyjuk egyedül a gyermeket a fürdőkádban! Hatásosabb a hűtés, ha csak mellig ér a víz és a szabadon maradó testfelületet locsolgatjuk az összekevert vízzel folyamatosan. Ne folytassuk a hűtést, ha a testhőmérséklet már 38 fokra csökkent. Szívbeteg gyermek kíméletes hűtőfürdőztetése csak nagyon óvatosan és természetesen csakis szoros felügyelet mellett végezhető. Kékülés (cianózis), a keringészavar tüneteinek erősödése, didergés, vacogás fokozódása esetén a hűtőfürdőt azonnal abba kell hagyni. Egyéb tanácsok: Ügyeljen a rendszeres itatásra (szoptatott csecsemőknél az anyatej a legjobb), hogy a folyadékvesztést, kiszáradást elkerüljék Figyeljen a kiszáradás jeleire (száraz száj, lepedékes nyelv, könnyek hiánya, aláárkolt szemek, a fejtető szintjéhez képest besüppedt kutacs /kutacs a kis kerek "puhaság" a csecsemő feje tetején), kevesebb vizelet. Biztassa a gyermeket a további ivásra, ha kiszáradás jeleit észleli.