Lehet, hogy nem két malomban őrölünk, de azt se mondanám, hogy ugyanabban. Én VR-videóként eddig kétféle dologgal találkoztam -- ami nem azt jelenti, hogy nincs más, hanem, hogy korlátozottak az ismereteim. Videóból time lapse app. Az egyik a két képre osztott sztereografikus típus. Ez nyilván a VR-szemüveg két képmezejét mutatja: [link] Ha jól értem a látványt, ebben nem tudsz teljesen körbefordulni (de a torzítás alapján ítélve valamennyire igen), viszont a kettős kép a szemüvegben igazi háromdimenziós hatást eredményez. A vetítésére léteznek mindenféle programok, amelyeknek a linuxban való működtetésével nem kísérleteztem; Őszintén szólva, a szűkös mobilnetem miatt már letöltenem sem akaródzott: [link] Fogalmam sincs, hogy tudnak-e valami számodra is hasznosat, de alighanem többet, mint egy hétköznapi lejátszó. A másik megoldás a 360 fokos gömbperspektíva: [link] Ez egyetlen képmező, amely ennek megfelelően valami kütyüvel sem ad valódi 3D-képet, viszont minden irányban körbe tudsz benne forogni. A vetítésére alkalmas például a kurrens VLC-verzió.
A fényszennyezés nem olyan környezetkárosító dolog, mint a szemét kocsiból való kihajítása, vagy a tengerbe jutott olaj, de ez is az emberi civilizáció mellékterméke. VIDEÓ: A VOODOO SOFTWARE VALÓS IDŐBEN TÁVOLÍTJA EL AZ OBJEKTUMOKAT A VIDEÓBÓL - TECHNOLÓGIA - 2022. A fényszennyezést a városok közvilágítása okozza, amely a légkör vízpáráján megtörik és az apró, lebegő részecskékről visszaverődik, ezzel csökkenti az éjszakai égbolt tisztaságát, mély sötétségét. Ez a metropoliszok közelében annyira erős, hogy aki ki sem mozdul a városból, csillagot is alig lát az égen. A Bortle-skála szerint a legerősebb fényszennyezés 9-es szintű, amelynél a megfigyelhető objektumok kimerülnek a Holdban, a fényesebb bolygókban (Jupiter, Vénusz, Mars) és néhány fényes csillaghalmazban, míg a legtisztább az 1-es szintű, ahol a tejút tökéletesen megfigyelhető szabad szemmel is, ezen kívül pedig még árnyék is kialakul a földön a Tejút legfényesebb szakaszaiból, a Skorpió és a Nyilas csillagképből érkező fény hatására. A legfrissebb fényszennyezés térképről nemrégiben számoltunk be, ha még nem láttad, érdemes azt is megnézni!
Bevezetés, különbségek A profi fényképezőgépek mindig egy picit más piacot teremtettek, mint a középkategóriás, vagy belépőszintű modellek. Nem csak azért, mert sokkal komolyabb igénybevételre készültek és mások voltak, akik megvásárolták őket, de azért is, mert a termékciklusuk hosszabb. Míg egy belépőszintű vagy középkategóriás DSLR 2 év után kifut és jön az utódmodell, a profi szegmensben közel dupla ennyi időt tölt egy fényképezőgép. A Canon az EOS 5D sorozatában először 3-3, 5 év termékciklussal dolgozott, de az 5D Mark III ennél is tovább maradt utód nélkül. A 2012. márciusi bejelentés óta több mint négy év telt el, ami miatt a szokásosnál is jobban vártuk már a Mark IV-et. „Aki egy tízperces videóból nem veszi le, hogy az egész egy poén, azon nem tudok segíteni” – Nagy Ádám (Fókuszcsoport) és Osváth Zsolt (ZSHOW time) a Popfilterben | Listen via Hubhopper. Augusztus végén aztán végre lehullt a lepel az új gépről és bizony sok-sok újdonságról számolhattunk már be akkor is. A puding próbája az evés, a fényképezőgépé pedig a fotózás. Hiába ír a gyártó szépeket és jókat egy fényképezőgépről, ha fotózásnál valami nagyon nem áll kézre, vagy nehézkes és lassú. Jóllehet, ilyet a Canontól nem tapasztaltunk, pláne nem utódmodell esetében, azért így is nagyon vártuk az éles bevetést.
A kiterjesztett valóság annyira passzív. Ez a német szoftver a csökkent valóságról szól - tárgyak eltávolítása a látótérből. Látottunk valami hasonlót a fényképeknél (emlékeztetünk a Photoshop tartalomtudatos kitöltésére), de ez a szoftver minden objektumot szépen képes eltávolítani az élő, teljes mozgású videóktól. A hatás egy olyan képszintetizátorral érhető el, amely csökkenti a képminőséget, eltávolítja az objektumot, majd javítja a képminőséget. Videóból time lapse tool. Mindez 40 milliszekundumon belül történik, olyan gyorsan, hogy a néző nem észlel késleltetést. A kamera mozgása közben a rendszer nyomonkövetési algoritmusok és találgatások révén fenntartja az illúziót. Úgy tűnik, hogy ezt meggátolják a reflexiók; a fürdőszoba pultjából eltávolított mobiltelefon továbbra is látható a tükörben. Jelenleg a szoftver csak Windows rendszeren fut, de a Technische Universit csapata azt tervezi, hogy a közeljövőben Androidra fejleszti, ahol valószínűleg ingyenesen elérhető lesz. Lásd az alábbiakban látható varázslatos szoftvert működésben.
Ehhez a videónak tartalmaznia kell olyan metaadatokat is, amelyek elárulják a programnak, hogy különleges módon kell értelmeznie a képet, erről hamarosan. Az általad közölt kép a fentiekhez képest furcsa a számomra. Egy kissé arra hasonlít, mintha a VR-szemüvegnek csak az egyik képe volna, de még inkább arra, mintha egy gömbfotó két széle hiányozna, ezért csak kb. 180 fokban látható be, a mögéd eső része fekete. Én az utóbbi módon próbáltam megnézni, két programmal. Az előző hozzászólásom első képe a PTViewer ablakát mutatja, a második (általam sokkal jobbnak látott) a Valiant360 programmal készült. Nem tudod mi a fényszennyezés? Ebből a time-lapse videóból megértheted! - Pixinfo.com. Szerintem egyik sem az az ideális vetítő, amire vágyol: A PTViewerrel csak állóképet kezel, a Valiant360 pedig egy Javascript-program, amelyet HTML-oldalba illesztve használhatsz, és a böngésződdel nézhetsz -- erénye viszont, hogy mind álló- mind mozgókép megjelenítésére alkalmas, és az utóbbihoz nincs szüksége a videó metaadataira. [link] Mivel úgy gondoltam, hogy érdekelhet, csomagoltam neked egy kis bemutatót: [link] A te videódról nem tudok semmit, lehetséges, hogy még igényli az említett 3D-metaadatok beépítését, erről itt olvashatsz bővebben, a "2. lépés: A feltöltés előkészítése" pontban: [link] Megjegyzem, nekem a 360° Video Metadata exe-változata nem működött (ezzel természetesen Windowsban próbálkoztam).
(Kiemelt kép: Áder János köztársasági elnök a Magyar Horgászat Nagyköveteinek VII. találkozóján és horgászversenyén, a Magyar Országos Horgász Szövetség rendezvényén Székesfehérváron, a palotavárosi tavaknál 2019. május 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)
Ha nem történik semmi, még ez is megtörténhet. A kormány egyelőre lesöpört az asztalról egy negyvenmilliárd forintos megmentési tervet, mondván, a Velencei-tóra most nincs pénz. Hiába tiltakoztak civilek a Velencei-tó partján pár napja oly módon, hogy PET-palackokból töltötték fel a leapadt tavat. Az a száz liter, amit visszaadtak Európa egyik legmelegebb tavának, persze vajmi kevés. Az akciót figyelemfelkeltésnek szánták: nyár közepére ugyanis a víztömeg majdnem fele eltűnt, és a vízszint most is ijesztően alacsony: a szükséges 130–170 centiméter helyett nem egészen kilencven centi mély. Egy meleg nyári napon a párolgás akár fél centméterrel is csökkentheti a vízmélységet. Évente körülbelül egyméternyi víz párolog el a tóból. Így kerültek magánkézbe a Velencei-tó part menti területei – drónvideó : hungary. Megoldás pedig egyelőre sehol. Magyarország harmadik legnagyobb tava (a Balaton és a Tisza-tó után) mindig is sekély volt, átlagosan másfél méter mély, ezért nem annyira meglepő, hogy hosszan tartó csapadékszegényebb időszakokban szinte gázlóvá apad, sőt átlagosan mintegy százévente ki is szárad.
A tó vízállása 98 centiméter, a szabályozási szint 140-160 centiméter, ha ennél magasabb a vízállás, akkor le kell ereszteni a vízből, ha alacsonyabb, akkor pedig tölteni kell a tavat az erre a célra szolgáló víztározókból (zámolyi és pátkai). Jelenleg azonban ezekben sincs meg a vízpótláshoz szükséges mennyiségű és minőségű víz, a vízügy 2016 óta egyetlen csepp vizet sem engedett ki a tó vízgyűjtőjéről, a tározók a száraz időjárás miatt lettek majdnem üresek. A Velencei-tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozása és kivitelezése, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés irányába mutat, mert ezek hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is. Megoldás: 44 milliárd Tessely Zoltán, a Velencei -tó fejlesztéséért felelős kormánybiztos szerint jelenleg nincs a magyar államnak 40 milliárd forintja a Velencei -tó vízpótlására, mivel a kormány a forrásokat elsődlegesen a gazdaság újraindítására szeretné fordítani.