Megszületett a Swingoperett című produkció, amely a mai napig sikerrel fut. Az ötlet aztán továbbfejlődött, és néhány éve a Magyar Rhapsody Projekt keretében olyan nagy zeneszerzők magyar témájú műveinek adtak új hangzást, mint Bartók Béla, Liszt Ferenc, Kodály Zoltán vagy éppen Brahms. Bársony Bálinthoz egyébként a népzene is közel áll: az első népzenei munkájában, a Tűztáncban, amely Zsuráfszky Zoltánnal és a Honvéd Táncszínházzal valósult meg néhány éve, régi népdalokat hangszerelt át, így a Magyar Rhapsody Projektben is helyet kaptak népdalgyűjtésből született klasszikus művek átdolgozásai.
Kodály Zoltán feldolgozásában a mű négy népdalból áll ( Felülről fúj az őszi szél, Jó bort árul Sirjainé, Kincsem, komámasszony, Nem vagyok én senkinek sem adósa). Felülről fúj az őszi szél Felülről fúj az őszi szél, Zörög a fán a falevél. Ugyan babám, hová lettél? Már két este el nem jöttél. Már két este el nem jöttél, Talán a verembe estél? Nem estem én a verembe. Véled estem szerelembe.
Ez okozta a várakozást és a felfokozott érdeklődést, kíváncsiságot, mert érdekelt, hogy miként nyúltak a témához a film alkotói. Nagyszerű produktum jött létre! Tartalmilag és küllemre egyaránt remek film készült. Örömteli volt, hogy nem csak a csatáról volt szó, hanem az egész történéssorozatot elhelyezte történelmi környezetében. Magyar rhapsody project home. A film első része kiváló, szemléletes és hiteles bemutatása a magyarság, mint sztyeppei, íjfeszítő nép hétköznapjainak, életmódjának. Megtudhatjuk belőle, hogy egykoron a keleti pusztákon a nagycsaládok, nemzetségek egymástól el nem választva éltek. Lakhelyük a szállítható, természetes anyagokból készült, fűthető és jól szellőztethető jurták voltak. A sokszor primitívnek és vadnak leírt őseink rendkívüli gazdagságú motívumkinccsel rendelkeztek, amelyek akár a bőr-, akár a fém szerszámokon és használati tárgyakon, valamint az íjakon, nyílvesszőkön és tegezeken is megtalálhatók voltak. Szívmelengető volt hallani, hogy mindvégig a Turul Nemzetségről esik szó, és végre nem "halászó, vadászó, gyűjtögető finnugor népnek" vagyunk titulálva, hanem kétséget kizáróan sztyeppei, íjfeszítő népnek, Attila hun nagyfejedelem egyenes ági leszármazottainak.
Megszórjuk a liszttel, hogy mindenhol befedje, majd a felesleget leszitáljuk róla. A sütéshez semmiképpen ne serpenyőt használjunk, a legalkalmasabb hozzá egy magas lábas. Erre azért van szükség, mert a hagyma sütéséhez megfelelő, 180-200 fokos olajban olyan gyorsan távozik a gőz, hogy egy alacsonyabb edényből kifuthat. Az edény méretének megfelelően használjuk a sütőolaj mennyiségét, de legalább 5-6 cm magasan álljon benne a zsiradék. Ezt a mennyiségű hagymát legalább két részletben süssük, folyamatosan kevergetve, és ellenőrizve az olaj hőmérsékletét. Már világos zsemleszínű állapotában kiszedjük, mert utólag is barnul. Törlőpapíron leitatjuk róla a felesleges olajat, és még melegen megszórjuk egy csipet sóval. A pecsenyeléhez egy serpenyőben felforrósítjuk az olajat, belemorzsoljuk a leveskockát, kicsit lepirítjuk, majd hozzáadjuk a paradicsompürét. Fördős zé hagymás rostélyos étterem. Így pirítjuk tovább, amíg a paradicsompüré szép barna lesz. Ekkor hozzáadjuk a sült hagymát, a fokhagymaport, a lisztet, majd felöntjük 200 ml forró vízzel, és sűrűre, krémesre forraljuk.
Visszajelzés küldése