Látása kíméletlenül [284] éles objektívjét a nyári alkonyban nyüzsgő, pesti kávéházban lézengőkre fordította. Ott írta újabb könyvét, a "Budapest nagykávéház"-at, ezt a kispolgári illúziók mindennapi otthonába lépő nagyvárosi figuráknak "ecce homo"-ját, egyben maradéktalan korrajzot, mely késő évtizedek után is – mint valami hűen megőrzött film – valóságos premier plánban vetíti mindenki elé a pesti életnek kávéházi környezetéből kiütköző azokat a nyüzsgőket, akik mint kávéházi törzsvendégek minden bizonnyal a világ legkarakterisztikusabb élőlényei közé tartoznak. Nagy Lajos azonban most újra visszament a faluba, s régi ismerősként néhány napot töltött már korábbról jól ismert emberei között. Ezúttal azonban az írót nem az érdekelte, mennyi törpeparcellából áll is a határ, sem az, hogy a nagybirtokos milyen brutalitással ver végig béresén. Most a falusi nép lelki, nemi élete mögé próbált nézni, fellebbenteni "A falu álarcá"-t, hogy vágyaikon, álmaikon át vizsgálja lelki alkatukat, amit mindennapi sorsuk annyi kitevője formál.
Nagy Lajos falusi emberei élete, családi körülményei ismeretén át szinte készen kapja azt a mindennap eseményeiben kész álomtartalmat, amibe az alvás, az értelmi gondolatnak és az értelmi műveleteknek azokat a tudat alatti ösztöneit oltja, amelyekből a "Traumdeutung" freudi tanítványai az álmokat és a belső, rejtett lelki kapcsolatoknak dramatizálható összefüggéseit a szimbolika segítségével oldják meg. Nagy Lajos nem követi a szimbolikát. Súlyos mondanivalóival szemben is megmarad könyörtelen igazmondónak. Mindig a valóságot keresi. Nem is áll semmi sem távolabb tőle, mint a belemagyarázás. Igazmondásának hű segítője egyszerű, szinte szárazságig lemeztelenített, kopár stílusa. Olyan ez a stílus, mint rideg vizsgálóbírók jegyzökönyvei. Semmi cicoma, semmi fűszer. Ahol az írói szándék a legkíméletlenebb igazságokból fakad, ott nincs helye mosolynak, derűnek. A népdalok, amelyekről itt-ott említést tesz, azok is inkább az igazságot demonstrálják. Valóságos ellennépdalok, a fa[285]lusi idillt hazudó népdalok és a városból elszakadt, üres slágerek világaiból kikívánkozó, szinte lélekből jövő hang: "A falumban nincsen több lány, csak kettő, csak kettő.
Összefoglaló Rejtő Jenőt utánozhatatlan humora, mesteri mondatfűzése, egyedi, könnyed stílusa a magyar irodalom egyedülálló jelenségévé avatja. Gorcsev Iván milliomosként lép fel Vanek úrral, mint magántitkárával egyetemben, akinek munkaköri kötelessége többek között az, hogy helyettesítse főnökét az idegenlégióban... Vanek úr aztán többször is agyvérzés közeli állapotba juttatja feletteseit, miközben Gorcsev elnyeri szerelme kezét. De hová tűnt közben a színaranyból készült, tizennégy karátos autó?
Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó koncert-színház Az utánozhatatlan humorú Rejtő Jenő írói fantáziája külön világot teremtett a magyar regényirodalomban. Legnépszerűbb műveinek egyike, A tizennégy karátos autó új előadása az idei budapesti nyár egyik szenzációját ígéri: Vanek úr, a Szahara, a francia idegenlégió és egy szerelmi történet körül zseniális ponyvaparódia szövődik a Városmajorban. Több generáció kedvenc szerzője egy olyan zenekart is megihletett, amelyik stílusával, zenei sokoldalúságával minden korosztályt elbűvöl: az előadás ikonikus jeleneteihez a Budapest Bár zenészei írtak dalokat, így lett Gorcsev Iván, Vanek úr és Vendier őrmester legendáriumából igazi, varázslatos összművészeti élmény. A tavalyi évad nagy sikere, az Ilf és Petrov művéből készült, és a Budapesti Tavaszi Fesztivállal koprodukcióban létrehozott Tizenkét szék című előadás után idén A tizennégy karátos autó tizenkét dallal kísért groteszk kalandjain kacaghat a közönség a Városmajorban. Mivel a koncertszínház legalább annyira színházi, mint zenei élmény, a dalokat nem énekesek, hanem hat kitűnő színművész adja elő.
– írja a regényben Rejtő, akinek szavait Kolodko nem szó szerint vette, hiszen az alkotásán az autó ablaküvegei, illetve az első és hátsó lámpák kaptak arany színt, de ez a lényegen természetesen semmit sem változtat. A mindössze egyetlen lépésre álló Folyamat című alkotás (1985) ellentétes oldalán, az író nevét 2001. októbere óta viselő utca nyitányánál egyébként egy jókora kőtömb is helyet kapott, így mától elmondhatjuk, hogy Rejtő Jenő az első magyar alkotó, akinek alig néhány méteres körön belül két – sőt, a kis teresedésre néző, 6. számot viselő szülőházának falán lévő emléktáblával együtt három – emléket is állítottak. Források:
Helyszín: Budapest, VII. Hevesi Sándor tér (a Pesti Magyar Színház előtti terület).
A produkció rendezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, ő tervezte a díszletet is, a regény színpadra adaptálása is Divinyi Rékával közös munkája. A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a dalokat színpadi jelenetek, etűdök fűzik össze. Ám nemcsak a zene és a színjáték, hanem a Keresztes Tamás által létrehozott látvány is fontos része annak a vállalkozásnak, amelyik Rejtő írói világából új műfajt, zenés "képregényszínházat" teremt. A TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színház jóvoltából, kitűnő művészek közös alkotásaként születik meg a nyári évad egyik legizgalmasabb és legszerethetőbb előadása.
A produkció rendezője a Jászai Mari-díjas Keresztes Tamás, ő tervezte a díszletet is, a regény színpadra adaptálása is Divinyi Rékával közös munkája. A zenekar élőben, koncertszerűen játszik, a dalokat színpadi jelenetek, etűdök fűzik össze. Ám nemcsak a zene és a színjáték, hanem a Keresztes Tamás által létrehozott látvány is fontos része annak a vállalkozásnak, amelyik Rejtő írói világából új műfajt, zenés "képregényszínházat" teremt. A TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színház jóvoltából, kitűnő művészek közös alkotásaként születik meg a nyári évad egyik legizgalmasabb és legszerethetőbb előadása. A TRIP és a Városmajori Szabadtéri Színház bemutatója a Budapest Bár zenekar közreműködésével.