"Lehet, hogy tudománytalan, de le merem jegyezni: az írás mindig kegyelem dolga, minden sikerült kép, jelző, rím: csoda. " 40 éve, 1981. április 23-án hunyt el Zelk Zoltán Kossuth-díjas költő. "1906. december 18-n születtem. Hogy hová való vagyok, nem tudom megmondani: születési helyem Érmihályfalva, gyermek Miskolcon, kamasz Szatmáron voltam, aztán Budapesten a Józsefváros, Zugló és Angyalföld a hazám. Közben összesen öt évig voltam munkaszolgálatos, toloncház- és börtönlakó. ZELK Zoltán: Sirály. | 31. könyvárverés | Szőnyi Antikváriuma | 2014. 04. 12. szombat 10:00 | axioart.com. Kenyérkereső foglalkozásaim közül is megemlítek néhányat: dodzsemkocsi tologató, segédmunkás, színi bíráló, lektor, gyermeklap szerkesztő. Bőven volt hát részem úgynevezett élményben, talán ezért is, hogy nem "intellektuális", hanem érzelmi költő vagyok, ahogy azt néhány bírálóm megállapította. Volt, aki azt írta rólam, úgy vagyok költő, ahogy a rigó rigó. Vállalom. Szeretnék még néhány évig fütyülni, de nemcsak tavasztól őszig, ahogyan a rigó – hanem télen is. " (Zelk Zoltán: Bekerített csönd) Zelk Zoltán a partiumi, Bihar megyei Érmihályfalván született 1906. december 18-án, a helyi zsidó kántor fia volt.
Messziről jött, szegény zsidó családból ágyrajárónak fűtetlen albérletekbe, a fővárosba, elátkozott költő volt, végzetesen költő, akinek nélkülözései azonnal muzsikává váltak, ahogy észlelte őket. Ösztönös költő volt, közvetlenül változott át körülötte verssé a világ. A verse mindig "tűzből mentett hegedű" volt, pusztulásból született vigasztaló zene. Legnagyobb verse mégis az elárvult szeretet fájdalmának szinte tébolyult monológja, a Sirály monotonul kétségbeesett zenéje, szerelme gyászolása, aki meghalt, amíg Zelk börtönben volt azért, amit 1956-ban csinált, amikor megbánta naiv kommunista lelkesedését, a pártos énekét. "Az ágakon a cinegék. A sírok közt a nénikék. Egyik oly régen térdepel, mintha sohase kelne fel. Mai születésnapos: Zelk Zoltán, a legnagyobb magyar zsidó gyerekköltő | Mazsihisz. Az arca föld, az arca rét, nagy sárga könnye margarét. És jő a szél s úgy fújja szét, mint szirmokat, a nénikét. Aluszik már a cinege. Röpül a sír, a nénike, a tujabokor, a fenyő – az égre száll a temető" Aki ezt olvassa, tudja, ha nem tanulta is, hogy a vers a dalból született és a vigasztalás még itt is közel férkőzik a szívéhez, erre a nénike margaréta könnycseppjeire és az égre szálló alkonyi temetőre csak Zelk Zoltánnak volt szeme az egész világon.
Ötven évvel ezelőtt, 1971. november 25-én mutatták be Huszárik Zoltán csodálatos Szindbádját. Újranéztük a filmet. Sokadszorra nézem újra Huszárik Zoltán Szindbádját, Zelk Zoltánt keresem benne. A források mind említik rövid vendégeskedését, fel kellene tűnnie a színen. A legtöbb cikk úgy fogalmaz, hogy a filmben felbukkan "Zelk Zoltán, a költő" is. Mulattató. Zelk Zoltán: Sirály. [Versek.] | Bücher | Krisztina Antikvárium | 10-11-2007 10:00 | axioart.com. Mintha meg kellene magyarázni, hogy nem Zelk Zoltán, a filmsztár, nem is Zelk Zoltán, a mosógépszerelő, hanem valóban a Sirály szerzője látható itt. Persze tényleg nagy szó ez, hiszen a megelőző évtizedekben nem szerepelt a vásznon, ekkoriban kezdett feltünedezni. Az 1970-es Gyula vitéz télen-nyáron-ban ő játszotta Bíró Andort, míg az 1973-as Tűzoltó utca 25. -ben Hackl szerepébe bújt. Huszárik Zoltánnál pedig ő volt Nusdorf (vagy Nussdorf) bácsi, akiről a Francia négyes című, egyébként nem Szindbád-novellában ezt olvashattuk: "Alkonyattal a kertben fölhangzott Nussdorf bácsi fuvolája; régi német románcokat fújt az elefántcsonton, mintha egy régi német kisvároson ábrándozott volna, ahol a csúcsos tetők fölött, a várhegyen romba dőlve áll a Nussdorfok régi kastélya.
Alkalmi munkavállalásai során Jászberénybe is eljutott, s itt ismerte meg Bátori Irént, a felszentelés előtt álló apácanövendéket, akit 1933-ban feleségül vett. A harmincas évek elejétől költészete klasszicizálódni kezdett, hangja letisztult, a magyaros, rímes verselés jellemezte későbbi korszakaiban is. 1937-ben ismét letartóztatták, ám az irodalmi közvélemény nyomására hamarosan szabadon is engedték. Életmódja mit sem változott, kiadók, szerkesztőségek, kávéházak közismert és kedvelt alakja volt, ám pénze szinte soha nem volt, szerkesztői, íróbarátai adtak neki kölcsönt vagy épp vendégül látták egy ebédre. A negyvenes évek elejétől újabb megpróbáltatások vártak rá, háromszor is behívták munkaszolgálatra, az utolsó alkalommal megszökött. 1945 tavaszán hihetetlen aktivitással vetette magát a munkába és a közéletbe, a kommunista párt tagja és különböző lapok munkatársa lett. 1948-tól kezdődött költői pályájának az a szakasza, amelyben az úgynevezett pártos költészet egyik fáklyavivője volt.
Mi tarja össze ezt a három költőt, amikor egy nemzedékhez tartozóknak sem... 19 pont A három nyúl Móra Könyvkiadó Verses mesekönyv három kis nyulacskával. Rajzolta: Radvány Zsuzsa
Mint még soha bűnös halandó. Természetesen kedvenc Lénink nem ment el szavazni Hágába, és nem csak a vasút miatt. szerencsére a koronázási ékszerek fontosabbak. 🤡 : dinochips. Fútt, fútt a szé', majd megszakadt, Ömlött a zápor, mint patak; Gyors fényt el-elnyelt a vak éj, A dörgés hangja hosszu, mély; Ily éjszakán — gyermek is érti — A jó lelket Gonosz kisérti. Jó szürke Rózsiját megülve, — Kinél jobb ló sincs ott-körűlbe' — Sáron-vizen Tamás üget, Fitymál szelet, záport, tüzet; Majd fogja új kék süvegét; Majd dudol egy vén skót regét: Majd óva néz szét sok helyen, Hogy "el ne kapják" hirtelen: Mert Alloway tájához ért Hol a bagoly s szellem kísért. Immár a gázlón áthaladt, Hol a kupecz hóba fuladt; Föl, a nyirfák — a szirt megé, Hol Karcsi részegen nyakát szegé; El, a rekettye s búzaföld Mellett, hol a vadász megölt Kis gyermek hullájára lelt; Ki, a cserén, — a kútnak át Hol Mungó anyja felköté magát. Előtte a Doon árja hömpölyg, A vész az erdőn zúgva bömbölt, Sarktól sarkig villám lövelt, Harsant az ég közelb-közelb: Hát ím, nyögő fák közt világ van: Az ó templom áll szinte lángban, Fény tör ki résen és falon; Bent tombol a táncz s vigalom.
level 1 Nem sok embert kívánok önhatalmúlag kizárni a nemzetből, meggyőződésem, hogy még a békemenetes nénik is a haza velejárói. De Pataki Attilát kapásból kikúrnám innen a picsába ezért (is). Kóbor Tamás (Arany János fordítása) – Wikiforrás. level 1 a nemzethy kiszel tunde, labon kihordta az agyhalalt level 1 Ez a póló kezd ilyen egyenruha lenni. Aki ilyenben megjelenik, arról nem kell egy pillanatig sem gondolkozni. Nem csak hogy egyértelmű hogy hova húz, hanem az is egyértelmű hogy nincs rendben a valóságérzékelése. level 1 De miért hozták vissza?
Inkább hullna fejedre fejszezápor, mint itt szégyenkezz! Ezt még meg nem érted! Bezzeg nem így volt, mikor lánykád hajdan először láttad, báli fényben, zajban! "Akkor dagadt a szíved, és dagadtak érzékeid, dagadt a férfi benned! Őt fürge táncba hevesen ragadtad, sietve karra, majd kebelre venned, mintha magadtól féltenéd magadnak, s százszorozódott minden erő benned, ész, szellem, élc, de legjobban vadulva az, ami oly szerényen meglapúl ma. "Igy ébredt és nőtt hajlam és kivánság és hamar lettünk vőlegény s menyasszony; ő májusi virág és vágyó lányság s minden érzékünk ég, hogy kéjt szakasszon. S mikor oltárhoz vezetém a lánykát, a szent templomban, pap előtt, bevallom, de sőt fájdalmas szobrod festett gipsze előtt, ó Krisztus, megmozdult… az ipsze. "S ó ti nászágyunk függönyei! széles dunnák, s ti dagadó mély csipkepárnák! Paplanok, ki hőn vetettétek kéjes csatáinkra selymetek zizge szárnyát! A napló (Babits Mihály fordítása) – Wikiforrás. Ó kis madárkák, kiknek szenvedélyes szerelmünk költé dalra röpke álmát! békétek látta harcainkat gyakran (ő oly hálás volt, s én fáradhatatlan! )