Nem leépíteni, hanem bővíteni és igazságosabbá tenni szeretné a Jobbik a családtámogatási rendszert – közölte hétfői online sajtótájékoztatóján Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. Határozottan cáfolta a Fidesz "bolsevik típusú hazugsággyára" által terjesztett értesülést, mely szerint megszüntetnék a családi adókedvezmények rendszerét. Az ellenzéki erő politikusa azt mondta, négy irányban tennék igazságosabbá a jelenlegi családtámogatási rendszert. Elsőként azt kezdeményezik, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt akkor is kapja meg a szülő – akár közvetlen juttatás formájában –, ha a keresetének adó- és járulékvonzata nem nyújt erre fedezetet. Másodsorban a több mint egy évtizede változatlan összegű családi pótlékot dupláznák meg, azt családi kártyán folyósítanák, amivel alapvető élelmiszereket és gyermeknevelési cikkeket lehetne vásárolni. A harmadik iránynak a gyermekneveléshez szükséges termékek áfacsökkentését nevezte Z. Kárpát. Szavai szerint a Jobbik 27-ről 5 százalékra csökkentené ezen cikkek áfáját, ügyelve arra, hogy az adócsökkentés érdemi árcsökkenést is eredményezzen.
Azok a szülők, akik február 28-ig benyújtják a családi pótlék megosztására vonatkozó kérelmüket, szja-bevallásukban vehetik igénybe az adó-visszatérítést, amiben segít a NAV által készített bevallás-tervezet. Mercure hotel nyílik Debrecenben 9 órája Olvasási idő: 3 perc
A szülők többsége automatikusan kapja vissza a 2021-ben befizetett adóját Minden szülő, aki családi pótlékra jogosult, számolhat az adóvisszatérítéssel, így az is, akinek a gyermeke elmúlt 18 éves, de még középiskolában tanul. Az érintettek többségének semmit nem kell tenniük, 2022. február 15-ig automatikusan kézhez is kapják a nekik járó összeget - tájékoztatta Tállai András az MTI-t. Hamarabb érkezik a bankszámlákra az augusztusi családi pótlék A közelgő tanévkezdésre és az ahhoz kapcsolódó kiadásokra tekintettel a Magyar Államkincstár idén is az egyébként szokásos következő hó eleji időpontnál korábban, már e hónap végén folyósítja a családi pótlékot az aktuális hónapra az arra jogosultaknak, valamint a hasonló ellátásokat. A volt norvég igazságügyi miniszter csökkentené a migránsgyerekek családi pótlékát A norvég képviselőt aggodalommal tölti el, hogy az országban a migránsok javára megváltozik a demográfiai összetétel, az etnokulturális egyensúlyt pedig radikális intézkedéssel tartaná fenn.
A jóváhagyás alapján az EP tárgyalói, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elkezdheti kidolgozni az uniós minimálbér-számítás mindenki számára megfelelő jogszabályait – tették hozzá. A nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnál | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. Kósa Ádám Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette: Európában is modellértékű a magyar minimálbéremelés. Fontosnak nevezte, hogy közös, mindenki számára megfelelő megoldás szülessen, amely tiszteletben tartja a tagállamok szabad mozgásterét. Magyarország jó példával jár elöl, az Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) adatai szerint ugyanis 2010 és 2021 között a magyar minimálbér-növekedés a negyedik legnagyobb volt az Európai Unióban, a visegrádi országok (Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia) között pedig a legnagyobb – emelte ki a fideszes képviselő.
Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a kötelező minimálbér bevezetéséről szóló tárgyalások megkezdését azzal a céllal, hogy a minimumkövetelmények megállapításával az Európai Unió tisztességes megélhetést biztosító bérszintet állapítson meg a munkavállalóknak – közölte az uniós parlament. A 443 szavazattal, 192 ellenszavazat és 58 tartózkodás mellett elfogadott jóváhagyás szerint a tisztességes megélhetést biztosító bérszint csak kötelező minimálbér, azaz az alapbér törvényileg meghatározott, legkisebb összegének megállapításával vagy kollektív tárgyalásokkal valósítható meg. Az európai parlamenti képviselők véleménye szerint a kollektív tárgyalásoknak nagyobb szerephez kell jutniuk azokban a tagállamokban, ahol a tárgyalások a munkavállalók 80 százalékánál kevesebb dolgozót érintenek. Európai unió minimálbér 2021. A fizetésszintek meghatározásakor tiszteletben kell tartani a nemzeti hatásköröket és a szociális partnerek függetlenségét is. A jóváhagyás alapján az EP tárgyalói, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa elkezdheti kidolgozni az uniós minimálbér-számítás mindenki számára megfelelő jogszabályait – tették hozzá.
Magyar gazdaság Hatalmas különbségek tapasztalhatóak az uniós országok között a minimálbér tekintetében az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostat adatai alapján. 2019. 02. 01 | Szerző: K. T. Az Európai Unió 28 tagállama közül 22 alkalmaz törvényben rögzített minimálbért. Csupán Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nem rendelkeznek jogszabályban a legkisebb munkabérről. 2019 januárjában Bulgáriában számíthatnak a munkavállalók a legkisebb garantált fizetésre, 286 euróra, míg Luxemburgban a 2000 eurót is meghaladja ez a törvényileg előírt összeg, ami a legmagasabbnak számít az unióban. Európai unió minimálbér 2022. A legkisebb és a legmagasabb garantált juttatás között tehát több mint hétszeres a különbség az EU-n belül. Meredek nyugat-dél-kelet lejtő Az egyes uniós országokra jellemző minimálbér szembeötlően különbözik a földrajzi elhelyezkedés alapján. Fotó: Shutterstock A nyugat-európai tagállamokban találjuk a legmagasabb, 1400-1600 euró feletti garantált munkabéreket, Luxemburg pedig még az ír, holland, belga, német, francia és brit béreket is messze felülmúlja.
Ebbe a csoportba tartozik a bérszint növekvő sorrendjében Bulgária, Lettország, Románia, Magyarország, Horvátország, Szlovákia, Csehország, Észtország, Lengyelország, Litvánia, Görögország, Málta és Portugália. Szlovéniában (1074 euró) és Spanyolországban (1126 euró) a minimálbér alig haladta meg a havi 1000 eurót. Míg a fennmaradó hat tagállamban a minimálbér havi 1 500 euró felett volt. Minimálbér: uniós irányelv születik - Cívishír.hu. Ebbe a csoportba tartozik Franciaország, Németország, Belgium, Hollandia, Írországban és Luxemburg. A minimálbért keresők vásárlóerejéről jobban árulkodik viszont a vásárlóerő-egységen számított minimálbér szintje, amit nem torzít a helyi pénz euróhoz képest számított árfolyama. Bár a vásárlóerőről ténylegesen a nettó fizetések mutatnának pontos képet, az Eurostat vásárlőerő-egységen csak a bruttó béreket tartja számon. Mindenesetre ez alapján a következőképpen néz ki az uniós rangsor: Az ábra alapján látszik, hogy a 200 ezres minimálbér is a legalacsonyabbak között maradt az EU-ban, a régióban viszont tavalyhoz képest már lehagyja a cseh szintet (de mivel annak adóterhelése kisebb, nettóban már nem biztos, hogy volt előzés).
Kósa Ádám, az Európai Parlament fideszes képviselője Facebook-oldalán azt írta: Dobrev Klára "fedezet nélküli ígéreteket tesz" és "megtéveszti még a saját választóit is", mivel tagállami hatáskörbe tartozó témákat feszeget. Kósa Ádám csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján elfogadhatatlannak nevezte a DK-s Dobrev Klára által az euróövezet 2020-as foglalkoztatási és szociális politikájáról készített jelentést. Szerinte felelős politikus nem készít úgy jelentést az eurózóna helyzetéről, hogy hazája nem tagja ennek a csoportnak, ahogy azt sem szavazza meg, hogy az unió tagállami hatásköröket vonjon el, márpedig a minimálbér megállapítása ilyen ügy – hangsúlyozta. Régi vita, új téma: az európai minimálbér - Ludovika.hu. Kósa szerint Magyarországon jól működik a minimálbér meghatározásának rendszere, valamint nem tartja elfogadhatónak a progresszív adózás bevezetéséről szóló részét sem a jelentésnek. A fideszes EP-képviselő emlékeztetett, hogy pártja a kezdetektől fogva ellenezte ezt a dokumentumot, amelyet a szerdai távszavazáson el is utasítottak, mivel kiállnak az önálló adópolitika, a munkahelyteremtés, a felelős költségvetési politika mellett.
A fiatalok, közép- és a nyugdíjaskorúak 81-85 százaléka támogatja az EP-s gyakorlat minden elemét. Míg 5-8 százalék között mozog az ellenzők aránya minden korcsoportban. Kép: Pulzus Érdekesebb megosztottság látszik a társadalmon belül a különböző végzettségűek véleménye alapján: a felsőfokú iskolát végzettek csak 77 százaléka ért egyet a vásárlóerő és a szegénységi küszöb figyelembe vételével, miközben a két alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró csoportnál 84-87 százalék az arány. Nem meglepő így, hogy a felsőfokú végzettségűek 13 százaléka ellenzi az egész új számítási módot, minden elemével együtt. Kép: Pulzus Nagy különbségek nem, de érdekes eltérések látszódnak lakóhely szerint nézve a magyar alapsokaságot: a falusiak 13 százaléka messze a legnagyobb arány a csoportok között azoknál, akik csak a szegénységi küszöböt vennék figyelembe, nekik csak 80 százaléka támogatná mindkét elem rendszerbe kerülését. Európai unió minimálbér emelés. A budapestieknél viszont hibahatár alatt (<1 százalék) azok aránya, akik csak a vásárlóerővel számolnának.