Princz Gábor Princz Gábor (Moszkva, 1956. március 9. – Bécs, 2018. november 17. ) magyar közgazdász, a Postabank volt vezérigazgatója. 1997-ben büntetőeljárás indult ellene és hat munkatársa ellen, amelyben hibás üzletpolitikával és hűtlen kezeléssel vádolták őket, de ebben az ügyben 2006-ban felmentő ítélet született. A Legfelsőbb Bíróság 2009. február 11-én jogerősen 3, 6 millió forint pénzbüntetésre ítélte, miután úgy ítélte, hogy tevékenységével több társával bankpánikot keltett. Találatok/oldal: Listázási sorrend: Találatok: [ 2] Oldalak: 1 Akik szeretettel emlékeznek rá, a nevéhez fűződő bőkezű kulturális mecenatúrát emelik ki, illetve azt, hogy jelentékeny sajtóholding uraként sem álhírgyárat üzemeltetett. A banki sajtóportfolió állandó átalakulásban volt, hosszabb-rövidebb ideig és más-más tulajdoni arányban a bankhoz tartozott például a bulvár Kurír, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is. A Töröcskei Istvánt soraiban tudó Körmend és Vidéke 400 milliós hitelkeretet adott Princz szentgotthárdi szállodájához.
Onnan már nem volt megállás. A Horn-kormány még nyújtott ugyan némi tőkét a Postabanknak a túléléshez, és hónapokig tartott a vergődés, hogy mi legyen vele, ám Orbán Viktor első kormánya 1998-ban véget vetett a gyötrelmeknek. Egy puccsszerű konszolidációs manőverével gyakorlatilag államosította a Postabankot. A történet főszereplői és az ügy vizsgálói máig nem tisztázták megnyugtatóan – legalábbis nyilvánosan -¸ hogy ténylegesen mikor, mivel vitte veszteségbe az elnök-vezérigazgató a Postabankot, mekkora volt a tőkehiány. Az sem világos, hogy ebben mekkora szerepe volt a bank egymást váltó könyvvizsgálóinak. Rejtély, hogy Fenyő János hogyan fért hozzá bizalmas postabanki adatokhoz, és az is titok, vajon miért Princz Gáborban vélték felfedezni egy ideig a rendőrök a Fenyő-gyilkosság egyik felbujtóját. Nem tiszta az Orbán-kormány manővere sem, hiszen több, az ügyhöz közeli bankos-pénzügyes úgy vélte, szükségtelen volt 150 milliárd forinttal konszolidálni a Postabankot. Csakhogy a kormányfő már akkor is úgy vélte, szükség van olyan nagybankra, amely állami tulajdonban van.
Princz Gábor és a Postabank: felemelkedés és bukás 2018. november 17., szombat, 20:43 Tegnap váratlanul meghalt Princz Gábor, a Postabank korábbi elnök-vezérigazgatója. A bankár 62 éves volt. Ennek kapcsán felidézzük az életének meghatározó szakaszát jelentő postabankos időszakot, annak felívelő, szárnyaló szakaszát és a váratlannak tűnő, gyors összeomlást. Élete Princz Gábor 1956-ban született Moszkvában. Gyermekkorát Budapesten, míg gimnáziumi éveit javarészt Moszkvában töltötte. Gazdasági tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetem politikai gazdaságtan tanári szakán kezdte, és a budapesti Marx Károly Közgazdaságtani Egyetemen külgazdaságtani szakon folytatta, és diplomáját is itt szerezte meg – írták gyerekei a nekrológban. Az egyetem elvégzése után a Magyar Nemzeti Bank munkatársa volt. 33 évesen a Postabank és Takarékpénztár alapítója és elnök-vezérigazgatója lett. A szocializmus bukása hozta el a kétszintű bankrendszert és ezzel a Postabankot Ahogy a Postabank-pánik huszadik évfordulóján írt áttekintésünkben írtuk, a Postabankot a Kádár-korszak végnapjaiban hívták életre.
A baloldali kötődésű Princz Gábor nagyvonalúan osztogatta a pénzt konzervatív és jobboldali művekre, projektekre, személyiségekre is. Pártatlanabb volt legtöbb, ma az ő nyomdokaiba lépő utódjánál, akik számára csak a barátok és üzletfelek léteznek, őket pedig még abban is nagyvonalúan kiszolgálják, hogy mások kiszemelt vagyonát megszerezzék. Ezzel együtt Princz Gábor volt az első, aki előszeretettel keltette azt a képzetet, hogy a betétesek pénze a banké, a bank pedig maga a gazdagság, a fényűzés, a korlátlan lehetőségek birodalma. Hogy a banknak pedig annyi pénze van, amennyit a vezetője elővarázsol. Így ment ez egészen addig, míg 1997-ben máig tisztázatlan körülmények között kipattant, hogy bankja őrült veszteséget produkált, tőkehiányos, és hogy emiatt veszélybe kerülhet a betétesek pénze. Az ügyfelek megrohamozták a Postabankot, Princz Gábor csillapítani akarta, bagatellizálta a pánikot, bízott politikai kapcsolataiban. Ám Fenyő János napilapja, a Népszava ekkor váratlanul közzétette, valójában mennyi pénzt vontak ki a betétesek.
Megállapította, hogy eljárásjogi szabálysértés nem történt, új eljárásra nincs szükség. A harmadfokú ítélet kihirdetése (Fotó: Barakonyi Szabolcs) Bárándy Péter, a vádlottak ügyvéde úgy nyilatkozott, hogy ennél enyhébb ítéletre nem számított. Azért ilyen enyhe, mert a vagyonvesztéséséhez vezető sok ok küzül csak egy volt a vádlottak tevékenysége. Első-, másod-, harmadfok A 2006-ban hozott elsőfokú ítéletével a Fővárosi Bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a bank összes megvádolt vezetőjét. A Fővárosi Bíróság szerint a vádlottak ugyanis nem követtek olyan üzletpolitikát, amely kárt okozott volna. Például amikor a Postabank emelte a betéti kamatokat, nem vállalt túlzot kockázatot az adott helyzetben, sőt utóbb csökkentette is a kamatlábat, amikor észlelték, hogy megszorítások következnek. A bíróság a vádirattal ellentétben azt sem rótta fel a menedzsmentnek, hogy sokat reklámozta a bankot, sőt, azt is megállapították, hogy egy idő után visszafogták a hirdetési büdzsét. A céltartalék-képzéssel vagy nem képzéssel sem lehet büntetőjogi értelemben vett vagyoni hátrányt okozni, bár számviteli veszteség ettől még keletkezhet.
Időről időre felmerült, hogy vállalkozásokba kezd. Egy 2011-es győri híradórészlet szerint például hotelt tervezett. A régi sikereit azonban már nem érte el. 62 évesen halt meg. Vissza a kezdőlapra
Forrás: orvos-tóth noémi, éva psziché est A klinikai szakpszichológus elmondja, hogy a felmenőinktől nem csak terheket öröklünk, hanem túlélési eszközöket is. A videó 2020 júniusában készült egy Éva Psziché Est rendezvényen. Forrás: Lábady István / Azok a megoldókulcsok, amelyek a felmenőinknek, a szüleinknek, a nagyszüleinknek segítettek a nehézségek elviselésében, azok bizony számunkra is hozzáférhetők – magyarázza Orvos-Tóth Noémi klinikai szakpszichológus, az Örökölt sors című könyv szerzője. Nézd meg a videót, amely az Éva Psziché Esten készült, 2020. június 11-én: Éva Psziché Est (online közvetítés) – Ismerd meg a külső és belső szépségedet! Időpont: 2020. Orvos-Tóth Noémi: Örökölt sors | bookline. november 24., kedd, 18. 30–20. 30 Helyszín: az otthonod, a kanapéd, a kedvenc foteled A közvetítést aznap, a róla készült felvételt pedig utólag is bármikor megnézheted! ISMERD MEG A KÜLSŐ ÉS BELSŐ SZÉPSÉGEDET! Ki dönti el, hogy mi a szép? Hogyan vedd észre és emeld ki a külső és a belső előnyeidet? Miként építs a valódi értékeidre?
Egy nárcisztikus hálójában - Felépülés egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból A terapeuta esetei Orvos-Tóth Noémi Hogyan lehet felépülni egy érzelmileg bántalmazó kapcsolatból? A 37 éves Kriszta párkapcsolati problémákkal keresi fel a pszichológust, majd fokozatosan ébred rá, hogy nem csak magában kell keresnie a hibát: nárcisztikus férje folyamatosan megalázza, hibáztatja, kritizálja és elfordul tőle. Kriszta úgy dönt, hogy két kisgyerekkel kilép a tíz éve tartó, érzelmileg bántalmazó házasságból.
A kérdés mindig az, hogy szabad akarattal mekkora változást érhetünk el, és hogyan teremthetünk magunknak olyan életet, amely a leginkább megfelel az elképzeléseinknek. " - Orvos-Tóth Noémi
Hogyan tegyél szert igazi önbizalomra és önbecsülésre? TARI ANNAMÁRIA: A TÜKÖRBE NÉZVE… Manapság, amikor mindent a sikeresség mércéjével mérünk, nagyon nehéz kialakítani azt az elégedettségi szintet, ahol az "elég jó" a kitűzött optimális állapot. Szabad akarat. Sokszor gondoljuk azt, hogy másoknak minden megy, nekünk meg szinte semmi. Valójában a saját jóérzéseink előállításához nem a külső siker az első feltétel, hanem az önmagunkkal való "jóbanlevés", vagyis az az állapot, amikor van elfogadás és szeretet, pozitív érzelmek, ha például megpillantjuk magunkat. Önértékelés és önbizalom mellett kellő énerő is szükséges ahhoz, hogy egy nő belenézve a tükörbe egy olyan mosolygós arcot lásson, aki szereti önmagát és nem fél megtalálni minden életkor szépségeit. KOZMA-VÍZKELETI DÁNIEL: LÁTNI EGYMÁS VONZÓ ARCÁT – KAPCSOLATUNK TÜKRÉBEN Saját szépségem, értékeim meglátása egyfelől önértékelésem függvénye, másfelől a számomra fontos személyektől kapott elismerésekből építkezik. Ráadásul a kettő szorosan összefügg: önértékelésem és a kapott visszajelzések egymást erősíthetik vagy rombolhatják is.
Ez gyakran nem egyszerű feladat, mert sok titkot, kimondatlan feszültséget hurcolunk magunkkal, és adunk tovább generációról generációra. A tabutémák pedig megakadályozzák, hogy egészségesen és őszintén kapcsolódjunk egymáshoz és önmagunkhoz. Ebben a könyvben szeretném végigvezetni az olvasót egy transzgenerációs önismereti úton, hogy saját életében tetten érhesse és helyrehozhassa a múltból megörökölt negatív érzelmi viszonyulásokat és viselkedési mintákat.