Természetesen lehet egyszerre is, csak akkor nem tudjuk a rétegeket váltogatni majd. A tojásokat megfőzöm, a tejfölt előkészítem, és kezdem az összeállítását. Vajjal alaposan kikenem a sütőformát, jöhet szépen sorban a krumplikarika réteg, majd a kolbász, kis hagyma, tejföl. A következő réteg nálam sonkás – hagymás volt. A rétegeket mindig meghintem sóval, esetleg borssal, és a kolbászzsír alá gyakran még őrölt pirospaprikát is hintek, legyen szép színe. Rakott krumpli tejfölös szószban sült csirkemellel, a legfinomabb csirkés étel! - Bidista.com - A TippLista!. Mikor az utolsó réteghez érek, a két tenyeremmel lenyomom, hogy szép egyenletes legyen, és majd könnyen szeletelhető. Felöntöm akár az elején is tejjel, vagy a sütési idő közepénél (csak el ne felejtsem), majd lereszelem sajttal és 1 óra alatt, 180 fokon szép pirosra sütöm. Uborkasalátával, vagy friss fejes salátával maga a tökély! Maradj velünk legközelebb is, és ismerj meg még több titkot a magyar gasztronómiából! A Gasztromesék aktuális, péntek reggeli folytatásában Zsófi és András elárulják, hogyan is készül az eredeti, nem menzás bácskai rizses hús.
Tejföllel, kolbásszal, de még borjúhússal is tölti a kumplit, és sok vajat ajánlja hozzá.
A receptet beküldte: Lilly1 Ha ez a recept elnyerte tetszésed, talán ezek is érdekelhetnek: » Édes krumplicska » Gombával rakott kel » Túrós rakott spagetti » Girll-kolbászkák - krumpli » Rakott karfiol másképp » Sonkás rakott tészta » Rakott csirketál » Krumplis gombóc » Tepsis krumpli Ors módra » Sajtos rakott krumpli » Spenótos rakott tészta » Krumplistészta » Tejfölös krumpli főzelék » Rakott csirke gombával » Krumplipogácsa » Meggy-krumpli-banán
Ki ne szeretné a rakott krumplit? Sokak nagy kedvence, és nemcsak azért, mert finom, hanem azért is, mert egyszerűen elkészíthető és sokféleképpen variálható. Ez a háromsajtos változat biztosan a kedvenced lesz. Akár kolbásszal is megspékelheted, ha nem tudsz lemondani a húsról. Hozzávalók: 2 ek vaj 1 fej vöröshagyma 3 bögre tej 10 dkg liszt 15 dkg sült bacon 20 dkg Frico Mimolette sajt 20 dkg Frico Chevrette kecskesajt 2 ek olaj 50 dkg krumpli 2, 5 szelet Frico Gouda sajt 2, 5 szelet Frico Mimolette sajt Elkészítés: A vajat egy lábasban felforrósítjuk, és megpároljuk rajta az apróra vágott hagymát. Legfinomabb rakott krumpli recept. A lisztet kikeverjük a tejjel, habarást készítünk belőle. Ha túl sűrű, akkor tejjel hígítjuk. A habarást beleöntjük a lábasba, majd hozzáadjuk a kockára vágott bacont. 20 dkg sajtot felkockázunk ezt is hozzáadjuk a szószhoz, és addig főzzük kevergetve, amíg a sajt elolvad. A megpucolt és felkarikázott krumplit egy kiolajozott tepsibe rakjuk, ráöntjük a szósz egy részét, majd rátesszük a gouda sajtszeleteket.
Adam Stefanoć: A rigómezei csata (Boj na Kosovu) 1870 Hatszázharminc éve, 1389. június 28-án arattak az első rigómezei csatában az oszmán török hadak döntő győzelmet a szerbek vezette keresztény seregek fölött. A "szerb Mohács" évszázadokra megszabta a Balkán sorsát, a mai napig a szerb nemzeti tudat, hagyomány, emlékezet meghatározó része. Az MTVA Sajtóadatbankjának anyaga: A Koszovó területén kialakult szerb állam fénykorát a 14. Első rigómezei csata. század közepén élte, a magát cárnak kikiáltó Dusán István birodalma a Dunától a Korinthoszi-öbölig terjedt. Dusán 1355-ben meghalt, gyönge utóda alatt országa hanyatlani kezdett, s a szerbek 1371-ben a Marica folyó mellett komoly vereséget szenvedtek a csak húsz évvel korábban európai terjeszkedésbe kezdő oszmán törököktől. A Szerbiát két évszázadig uraló Nemanjic-dinasztia ugyanebben az évben halt ki, s a trónra névleg Marko herceg került, akinek alakja köré később legendák szövődtek, de a valóságban csak egy kisebb területet uralt. Az anarchiába süppedő Szerbiát a leghatalmasabb főúr, Lazar Hrebeljanović próbálta meg egyesíteni, aki 1381-ben visszavert egy török támadást, majd 1386-ban Pločniknál és 1388-ban Bilećánál újabb győzelmet aratott I. Murád szultán hadai fölött.
A torony emléktáblái, feliratai kizárólag a szerbek hősiességéről emlékeznek meg, nem hozzák szóba sem az albán erőket, sem a havasalföldi vajda katonáit, és miért is fecsérelnének tisztelgő mondatokat a magyar, lengyel, bolgár lovagoknak, akik ott vesztek a véres Rigóföldön. Vagy ugyan minek eltöprengeni a második rigómezei csatán, amely Hunyadi János nevéhez fűződik? Nem csoda, ha Szent Vid napján, a szultán és az osztrák-magyar trónörökös meggyilkolásának dicsőséges évfordulóján az ide zarándokló szerb tömegek buszait a helyi albánok kőzáporral fogadják. Hiszen Rigómező mindenkinek nagyon mást jelent. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek Nyomtatás. Fotó: Major Anita Ahogy semmi dicsőségest, történelmit vagy pátoszosat nem jelentett azoknak a katonáinknak, akik 1915 novemberének első napjaiban indultak tovább Prištinából, hogy átvándoroljanak a régi csatamezőkön, ahol a hátráló szerb hadsereg maradékai próbálták megvetni a lábukat, és megállítani a minden irányból előretörő osztrák–magyar német és bolgár alakulatokat. Ez volt a negyedik, utolsó rigómezei csata.
1389. június 28-án (a Julianus naptár szerint június 15-én, Szent Vitus napján) került sor a mai Koszovó területén, a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom között. A szerbeket Lázár fejedelem vezette, fegyveresei mellett ott harcoltak még Vuk Brankovics, Rigómező hercegének csapatai, bosnyákok, albánok, horvát, magyar, lengyel lovagok, bolgárok, stb. A török sereg élén I. Murád török szultán volt. Féltékenység vezetett az első rigómezei vereséghez » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Az ütközetben mindkét uralkodó elesett. A csata értékelése a mai napig ellentmondásos: egyes vélemények szerint a szerb vereséget szenvedtek, mások szerint döntetlenre került sor. A csata a mai napig fontos szerepet játszik a szerb köztudatban, a szerb hazafiasság szimbólumává vált. Szlobodan Milosevics 1989-ben az ütközet 600. évfordulóján tartott beszédét arra használta, hogy tovább szítsa a nacionalista ellentéteket, melyek végül a jugoszláv polgárháborúhoz vezettek.
I. Murád szultán 1389-ben indított ismét támadást, és az egyesült szerb-bosnyák-albán-havasalföldi hadak Rigómezőnél ( Kosovo Polje), a mai Pristina közelében vállalkoztak az összecsapásra – írja a történelmi lap. Az 1389. június 28-án lezajlott ütközetben a törökök voltak számbeli fölényben, a szultán csapatainak létszáma mintegy 27-40 ezer főt tett ki, míg a Lázár vezette koalíció 12-20 ezer katonával rendelkezett. A támadást a szerbek indították, eleinte fölénybe is kerültek. A kritikus pillanatban azonban a Lázárra féltékeny koszovói herceg, Vuk Brankovics csapataival kivált és elvonult a csatatérről. Murád nagyobbik fia, Bajazid észrevette ezt, megragadta az alkalmat és ellentámadásba lendült: a törökök lemészárolták a keresztényeket, a súlyosan sebesült Lázárt pedig kivégezték. Murád szultán türbéje A török győzelmet azonban beárnyékolta, hogy meghalt a szultán is: krónikáik szerint már a győzelem után döfte le a harcmezőn egy magát színleg megadó szerb nemes, Milos Obilics ( Miloš Obilić).