A Naprendszerben 8 bolygó rója köreit (talán 9…) a Nap körül már évmilliárdok óta. Ezek közül 6 bolygó mégsem teljesen magányosan teszi meg útját a csillagunk körül, hiszen van legálabb egy holdjuk. Míg a két legbelső bolygónak, a Merkúrnak és a Vénusznak nincsenek kísérői, a Jupiter rögtön 67-tel is rendelkezik. A bolygók (és ide csak a nagy bolygóink tartoznak – bocsi Pluto es Ceres, Eris, Haumea és Makemake) összesen 173 holddal rendelkeznek. Az elsőket 1610-ben fedezték fel, a legutóbbit 2013-ban. Ezek közül mutatunk be néhányat. A görög mitológiában Trósz trójai király fiát, Ganümédészt, Zeusz elrabolta és az istenek pohárnokaként halhatatlanná tette az Olümposzon. A Ganümédész az elrablójáról elnevezett Jupiter (Zeusz római megfelelője) körül kering. Az első holdak között volt, amiket felfedeztek. Felfedezője nem más, mint a híres olasz csillagász, Galileo Galilei. A Ganümédész több szempontból is egyedülálló csillagrendszerünk holdjai közül. Index - Tudomány - Gyűrűkből keletkeztek a Naprendszer holdjai. A 3-3, 5 milliárd éves óriás akkora, hogy ha nem Jupiter, hanem a Nap körül keringene, akkor bolygónak számítana.
Ezek a testek lehetnek mindkettő természetes eredetű (mint a Hold, amely a Föld körül forog), mint a mesterséges műholdak, név által létrehozott és különböző bolygók pályájára állították. Például azok a műholdak, amelyek lehetővé teszik a GPS-helyzetmeghatározást, olyan testek, amelyek a Föld körül forognak, de a műholdakat széles körben használják más bolygók tanulmányozásában is. A műholdak vannak átlátszatlan testek, vagyis nem saját fényt generálnak. Az egyetlen fény, amelyet ezek az égitestek mutatnak, az az, amelyet más testek tükröznek, amelyeknek megvan a saját fényük; a Naprendszer esetében az egyetlen csillagunk: a Nap által létrehozott fény visszaverődésének köszönhetően. Mik a Naprendszer bolygóinak holdjai, és milyen kisbolygók vannak a Naprendszerben?. Hány műhold van a Naprendszerben? Jelenleg ismertek több mint 219 természetes műhold miénkben Naprendszer. Ebben a leckében csak azokat a fő műholdakat fejlesztjük, amelyek a bolygók körül keringenek elsődleges, de ne feledje, hogy több műhold is keringhet ezek körül, sőt a Apró bolygók. Itt van egy bolygók listája és a Naprendszer törpebolygói, valamint a Naprendszer napjainkig természetes és ismert műholdainak száma: Merkúr és Vénusz: 0 (nincs műhold vagy hold).
A vulkanikus Io A Jupiter holdjai viszonylag békés jégvilágok, nem így az Io, amelyet folyamatosan változó, sárgás, kénes ömlenyek borítanak. Az Io ugyanis a Jupiter és holdjainak gravitációs hatása között őrlődik, és így a Naprendszer legdurvábban vulkanikus világa. Az üreges Hyperion A Szaturnusz körül kaotikusan bukdácsolva keringő, szivacsszerű hold a legnagyobb szabálytalan alakú égitest. A Hyperion kevés sziklából és főleg jégből áll, de mivel belseje 40 százalékban üres, az égitest fele olyan sűrű, mint a víz, amitől olyan, mint egy 270 kilométer átmérőjű, tessék-lássék összegyúrt hógolyó. A furán ismerős Mimas A nyolcvanas években a tudósok, de még inkább a nagyközönség szédült le a székéről a Voyager szonda által visszaküldött képek láttán. Máshogy épül fel a Naprendszer, mint ahogy eddig hittük - Új holdakra bukkantak - Terasz | Femina. A Szaturnusz legbelső holdja óriási kráterével a Halálcsillag kiköpött másának tűnt. A popkulturális áthallásokon kívül a 400 kilométer átmérőjű Mimas a legkisebb ismert égitest, amely saját gravitációjával képes volt gömbalakká összehúzni magát.
A kör alakú hotel a tervek szerint 2025-re fog elkészülni, és ekkortól már fogadná is a vendégeket.
Ezt követően jelentősebb felszínalakulások már nem mentek végbe. 3-1 milliárd évvel ezelőtt keletkezett a kisebb kráterek zöme, bár jóval fiatalabbakat is ismerünk (pl. a mindössze 96 millió éves Tycho-kráter). A Hold halott, változatlan világ. Szórványos gázkitörések, sűrű holdrengések és persze újabb meteoritok becsapódása alakítgatják arculatát. d) Néhány fontos adat A Hold közepes földtávolsága 384 392 km vagy 4/3 fénymásodperc. Távolságában 10%-os ingadozás van, s ez látszólagos átmérőjében is megmutatkozik: földközelben nagyobbnak tűnik. Kötött keringésű égitest, vagyis tengelyforgási ideje megegyezik Föld körüli keringésének idejével. Ezért mindig ugyanazt az arcát fordítja felénk; a Hold túlsó oldalát, a "sötét oldalt" a Földről sohasem láthatjuk. A sötét oldalt először szovjet űrszondák pillantották meg. A Hold felszínét a Nap fénye világítja meg. A Hold Gömbjének mindig a fele van megvilágítva, fele pedig sötét. Föld körüli keringése miatt a megvilágított felületből mindig különböző nagyságú részek látszódnak.
Fosse, J. (2015. ) Trilógia. Pozsony: Kalligram Kiadó. Fordította: A. Dobos Éva. )
Számos történet létezik, szinte minden csehországi várnak megvan a saját Melusine legendája. Elinas skót király egy erdőben találkozik Présine-nel, a szép tündérrel. A tündér feleségül megy a királyhoz azzal a feltétellel, hogy szülés közben nem láthatja meg. A harmadik gyermek születésekor a király megszegi a fogadalmát, ezért Présine három lányával elköltözik Avalonba. Az egyik gyermek Melusine volt. Amikor a lányok felnőttek, varázserejüknél fogva az apjukat száműzték az elvarázsolt erdőbe, anyjuk ezért megharagudott, és mindegyik lányt valamilyen átokkal sújtotta. Melusine szombatonként deréktól lefelé kígyóvá változott. Melusine gyönyörű tündér volt, ezért nem meglepő fordulat az, hogy Rajmondin lovag beleszeretett, és elvette feleségül. A házasság feltételeként kikötötte, hogy a férje nem láthatja meg szombatonként. A csodák világa. A tündérasszony tíz fiút szült a lovagnak, szerető anya és szeretett úrnő vált belőle. Sajnos Rajmondin nem tudott ellenállni a kíváncsiságának, ezért egyszer megleste a feleségét szombaton, és döbbenten látta, hogy kígyófarka van.
A 2007-ben született mű Mária és József bibliai történetére, valamint a nyolcvanas évekbeli menekülthelyzetre is erősen asszociál. Ez ma is aktuálissá teszi az alkotást, amelyet a valahová tartozás, az egyéni identitás- és helykereséssel való küzdelem hat át, és a társadalom közömbösségére való reakció tetéz. Ahogyan azt a könyv kiadójának ajánlásában olvashatjuk: ez a mű olyan, akár a csendes búvópatak, melynek mélyén rettentő, kegyetlen erő lakozik. Nemzeti Filharmonikusok, Fotó: Csibi Szilvia És épp ezért a történet tökéletesen működik operaszínpadon Eötvös előszeretettel nyúl irodalmi művekhez, az Álmatlanságot 2021 novemberében Mundruczó Kornél rendezésében mutatták be nagy sikerrel Berlinben. A Bachtrack például a következőket írta róla: "A zeneszerző által papírra vetett dallamok mindig drámaiak, képekben gazdagok, élénkek, sőt teátrálisak. Ezt normál hangszereléssel és néhány további ütőhangszerrel éri el. Zenéje mindig harmonikus marad, nincsenek itt kirívó ellentmondások. A csodák vilaga . Karmesterként gyengéd irányítása alatt tartotta a finom hangzású Staatskapellét, egészen az utolsó, elhalványuló szólóhegedűhangig. "