Lehet-e az ilyet túlrajzolni? Summa summarum, igen jól sikerült az Így vagy tökéletes, s bár egy-egy fordulatát ki lehet találni előre, ez bocsánatos bűn, már ha az egyáltalán. Azt a tételt azért szívleljük meg, hogy ahhoz, hogy írni tudjunk, először olvasnunk kell, s hogy attól, hogy valami közönségsiker, még nem biztos, hogy értékes. Ahogy az is igaz, hogy ha valami nem önazonos, abból bizony nem lesz se szépirodalom, se siker, se bestseller. Mindenesetre Törőcsik Mari az égi páholyban örülne. Azt mondta ugyanis egyszer nagy szomorúan, micsoda szívfájdalma, hogy a kiváló Fekete Ernőről a széles nagyközönség nem tudja, mekkora színész. Nos, innen üzenjük, most már tudja. (Borítókép: Jelenet az Így vagy tökéletes című filmből. Fotó: Szupermodern Stúdió)
Az író a "bogárka, bogaram" becézéséből adja a Boga nevet imádott párjának, aki az első világháború után kitörő spanyolnátha-járvány áldozata lesz. Karinthy ezt jegyzi naplójába felesége halála után: "Úgy érzem, agyamban daganat képződött, amikor ő meghalt…" A gyászoló férfi csaknem két év múlva, egy telefonvicc meghívását komolyan véve ismerkedik meg az akkor még férjes asszonnyal, Böhm Aranka orvosnővel. A szenvedélyes, minden férfit meghódító Aranka már másfél évtizede színesíti érzelmi viharaival a házasság hétköznapjait, amikor Karinthyt, aki mindvégig olthatatlan szerelemmel gondol Bogára, 1936-ban valóban műteni kell. Az élet-halál között lebegő író egyszerre két nővel viaskodik, képzeletben Bogával, a valóságban Arankával… Az előadásban Fekete Ernő, Jordán Adél és Fekete Réka-Thália lép színpadra. A jelmezt Baracsi Orsolya tervezi, a zenét Gulyás Levente jegyzi. A produkció vezető operatőre Seregi László. Rendezője S zirtes Tamás. A produkció az online színház sajátosságait szem előtt tartva készül.
Béres Márta szabadkai színésznő, akinek frenetikus tehetségét mintegy bő évtizede a személyére szabott monodrámában, a One-girl showban már kristálytisztán lehetett látni a Thália stúdiójában, annyira új arc a hazai filmvásznon, hogy magunk is csak pislogunk, mindenesetre méltó partnere Fekete Ernőnek, friss és üde, önmaga által még fel nem szippantott színfoltja a filmvászonnak. Egy-egy pillanatában olyan, s erre sminkje vagy épp sminknélkülisége is ráerősít, mint egy előkelő úrinő egy 30-as évekbeli szépia fotográfiáról, DE JOBB, HA NEM KERESSÜK VELE KAPCSOLATBAN A CÍMKÉKET VAGY SKATULYÁKAT, RENDKÍVÜL SZÉLES SPEKTRUMON MOZGÓ JÁTÉKÁVAL MEGHALADJA Ő AZOKAT. Bátor volt a rendező, aki a Magyarországon eddig csak a színházi vájtfülűek által ismert, egyébként igen kiváló vajdasági, a filmben helyenként ottani akcentussal beszélő színésznőt meg merte tenni első filmje főszereplőjének, jó energiák szabadultak fel, s kíváncsiak vagyunk, ez a bátorság folytatódik-e az elkövetkező évek filmes termésében, hogy mi, nézők se folyton ugyanazokkal a mégoly bevált arcokkal találkozzunk.
Közérzet · 2020. 10. 13. Hírnevüket messze földre vitte becsületes munkájuk, szakmai tudásuk. A Bergmannok sehol nem tettek csodát, generációk óta dolgoznak tisztességgel. Egyikőjük, Bergmann Ernő ma távozott. A Bergmann fogalom. Nem egyszerűen Ernőt jelenti, a cukrász olimpiai bajnokot, a hagyományos sütemények minőségét őrző mestert. Aki képes volt Magyarország tizenhat legnevesebb cukrászát meghívni Balatonfüredre, hogy találják már meg annak a dobostortának a receptjét, amiről a múlt század elején legendákat zengtek, de a leírások alapján nem az készíthető el. Minden tudásukat bevetve, kisütötték. Aki fölismerte, hogy felnőtt egy generáció, amelynek nem volt módja a nagymamájától megtanulni a bejglikészítést, így aztán sütött ő kisebbet és nagyobbat, a hagyományos diós mellé szilvás-marcipánost. Újjáélesztette a háromszáz éve feledett stollent, és készített mellé egészséges, fekete csokis angyali kalácsot. Aki addig kóstolta a magyar malmok rozslisztjeit, mire megtalálta a kenyeréhez való legjobbat – a barátjánál, Bécsben.
E darab hőseit is a művészet, a tudomány ügyei kötik le, a világ jobbításáról vitáznak, az egész emberiséget akarják boldogítani - közben kusza szerelmi viszonyaikban vergődve, éppenséggel nem sok jót tesznek a közvetlen közelükben élőkkel. Bizarr helyzetek, félreértések sora vezet a józanodásig... Makszim Gorkij 1904 és 1906 között írta úgynevezett értelmiségi trilógiáját (Nyaralók, A nap gyermekei, Barbárok). E trilógia középső darabját az A nap gyermekei-t Európa számos, rangos színházában játsszák napjainkban. A Katona József Színház a darab átdolgozott változatát mutatja be. A(z) Katona József Színház előadása Bemutató időpontja: Stáblista:
A Nagykátai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán dolog elleni erőszakkal, kisebb értékre elkövetett lopás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás G. Gyula és társai ellen. A Nagykátai Rendőrkapitányság ügyeletére 2013. március 23–án az esti órákban érkezett bejelentés arról, hogy Tápiógyörgye és Újszilvás között lévő Ilike patak hídjának fémkorlátját ismeretlen tettesek eltulajdonították. A Tápiószelei Rendőrőrs járőrei azonnal a helyszínre indultak, azonban ott a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe hozható személyt már nem találtak. A környék átvizsgálása során a híd alatt megbújva találtak rá két férfira, akik a rendőröket észlelve a szántóföldeken és a megáradt patakban menekültek. Pest megyei pataky. A rendőrök a két férfi után indultak, üldözés közben derékig gázoltak a fagyos vízben. A menekülőket másfél kilométer után, a szántóföldön fogták el. Időközben a helyszínre érkezett az újszilvási körzeti megbízott és a teleülés mezőőre is, akik segítették a járőröket a tolvajok elfogásában.
A vízügyi szakember ezt megelőzően 33 évig volt az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezető munkatársa, ahol az elmúlt 18 évben műszaki igazgatóhelyettesi pozíciót töltött be. Az okleveles mérnök és szaküzemgazdász kiemelten foglalkozott az árvízvédelem, a folyó- és tószabályozás, valamint a vízkészlet-gazdálkodás kérdéseivel. Az újonnan kinevezett igazgató célja a vízgazdálkodási feladatok magas szintű ellátása, összhangban a térség lakosságának elvárásaival. • A vízgazdálkodásról szóló törvény 1995. évi LVII. törvény, valamint a végrehajtásra vonatkozó kapcsolódó jogszabályok alapján a Benta- patak medre nem felel meg az előírásoknak. • 2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a Közép-Magyarországi Operatív Program keretén belül lehetőséget nyújtott vízgazdálkodási projektek megvalósítására. • A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság által benyújtott "Benta-patak meder-rehabilitációja" projekt javaslat 2008. Megkezdődött a Pest megyei Benta-patak rehabilitációja. áprilisában támogatásra vált jogosulttá. • A támogatási szerződés aláírására 2008. augusztus 14-én került sor.
Egy Jász utcai társasházi közösség kutyaproblémájával keresték meg a XIII. kerületi szerkesztőségünket. Főszerkesztőnk, Mayer Aranka körbejárta a témát. Kiderült, ott, ahol nem lehetne kutyát sétáltatni, naponta több száz, vagy esetenként ezer kutyus is megfordul gazdájával, a Rákos-patak mentén. Sokan sérelmezik a helyzetet, hiszen nem azért költöztek a zöldövezetbe, hogy a kutyaürüléket kerülgessék. A jogszabályok és az önkormányzati állásfoglalás úgy tűnik fabatkát sem ér ebben a helyzetben, hiszen már két éve folyik a huzavona. A Hírhatár szerkesztősége fontosnak tartja a hiteles tájékoztatást, így Helembai Mihály, a XIII. Pest megyei patak es. Kerületi Környezetgazdálkodási KNKft ügyvezető igazgató és dr. Puchner Gábor önkormányzati képviselő is értesült az írásról, így észrevételezték azt. A kutyaproblémáról bővebben a 13. kerületi Hírhatár oldalán ITT olvashatnak.
A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság egy kiemelt uniós projekt keretében rehabilitálja a Benta-patak medrét Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy térségében, a munkálatok hamarosan elkezdődnek. A projekt részleteiről ma tartott sajtótájékoztatót Baross Károly, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatója. A Benta patak medre a jelenlegi állapotában nem képes megfelelően elvezetni a térségben keletkezett csapadékot. Kutya helyzet Rákos-patak mentén - Pest Megyei Hírhatár. Nagy mennyiségű csapadék esetén a patak elhagyja a medrét, és átmenetileg elönti a környező területeket, azaz helyi vízkár keletkezik. Százhalombatta, Érd, Tárnok, Sóskút és Biatorbágy településeken, illetve a külterületükön gyakoriak az ilyen elöntések. A mintegy 739 millió forintos mederrehabilitációs program javítja a patak vízszállító képességét, így az képes lesz biztonságosan elvezetni a csapadékvizet, és befogadni a többlet-vízhozamokat. A patak 18 km-es szakaszát érintő beruházás mintegy 100 ezer ember környezetét teszi élhetőbbé, és jelentősen csökkenti az érintett települések helyi vízkár-veszélyeztetettségét.