Január 3-án, másfél év után először ugrott a medencébe és egyben egy új életbe Szilágyi Liliána. Nem tudta mire számíthat, hogyan fogja érezni magát és volt bennem egy jó nagy adag aggodalom és félelem is. Erről legfrissebb Instagram-bejegyzésében írt. Fog-e még akkora örömet jelenteni az úszás, mint sok évvel ezelőtt? Vajon ezt a lelkileg megterhelő időszakot és annak lezárását, a lelki folyamatok beérését, hogyan tudom az uszoda közegével egységbe rendezni? Ezekkel a kérdésekkel a fejemben lépkedtem bizonytalanul a medence partján a rajtő fele. Rutinból, teljesen automatikusan jöttek a megszokott mozdulatok, úszósapka, szemüveg felvesz és mielőtt elkalandoztak volna jobban a gondolataim már a víz alatt is voltam. Átölelt a hideg. Szilágyi Liliána húga azt állítja, hogy Shane Tusup a nővére miatt hagyta el Hosszú Katinkát - újhírek. Ismerős, jóérzés kerített a hatalmába, otthon vagyok, megérkeztem, nem is tudtam, hogy ennyire hiányzott" - fogalmazott az úszó. Elmondása szerint másodpercekbe telt míg rájött, hogy mi változott: eltűnt a félelem, az állandó teljesítmény- és megfelelési kényszer, könnyebb lett, szinte súlytalan, terhek nélkül lebegett a víz felszínen és engedte, hogy ez az érzés szétáradjon minden porcikájába.
Hozzátette, Szilágyi Liliána nyilatkozatainak tartalmát több, egymástól független személy erősítette meg, az úszónő szavaival megegyező pontossággal. Az vizsgálóbizottságot Tornyossy Mónika igazságügyi, klinikai, mentálhigiénés és sportpszichológus, Dr. Papp Gábor ügyvéd, a bizottság elnöke, Dr. Wladár Sándor, a MÚSZ elnöke, Dr. Szilágyi liliana édesanyja. Ugrin Tamás ügyvéd és Dr. Tausz Katalin szociológus alkotta. A hatodik tag, Daks Emese nem volt jelen a szerdai sajtóértekezleten. Bevezetőjében Wladár arról beszélt, hogy azt hitte, a Turi-ügy lezárultával már nem kell hasonló történésekkel foglalkozniuk – emlékezetes, a szövetség korábbi szakmai alelnökéről, illetve embertelen módszereiről Cseh Lászlótól Dara Eszteren át Késely Ajnáig több tanítványa is súlyosan terhelő nyilatkozatot tett –, de az élet másképp alakult, és december utolsó napjaiban kipattant a Szilágyi-ügy. És ekkor fogalmazódott meg az elnökben, hogy – szavaival –: meg kell védeni Lilut az édesapjától. Az ügy nemcsak megrázta, hanem meg is osztotta az országot, ezért Wladár eseti bizottság összehívását határozta el az eset kivizsgálására.
Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Egyéb információ: Báró aranyosmedgyesi Mednyánszky László József Boldizsár Euszták ( Beckó, Trencsén vármegye, 1852. április 23. – Bécs, 1919. április 17. ) magyar festő és grafikus. Münchenben, majd 1873 – 1877 között Párizsban tanult. Barbizonban Paál László társaságában festett. 1880 -tól Bécsben és Beckón élt, felváltva. A nagyőri kastély - Slovakia.travel. 1888 -ban Budapesten aranyérmet kapott. 1888 – 1892 között Párizsban élt. Tájfestészete a barbizoni felfogásból indult, de örökös vándorlása során a természet alapos ismeretéből festői igényessége rendkívüli erejű műveket alkotott. A század vége felé az élet legszélső végein élők felé fordult. Nyaranta Nagyőrön dolgozott, de a Tátrától az Adriáig bejárt minden vidéket, ha arra felé vitt útja, szívesen elidőzött a szolnoki művésztelepen és a Nagyalföld más tájain is alkotott, ezért az alföldi festőkhöz is kapcsolják művészetét. Képein túladva, pénzét a rászorulók közt szétosztva, a létminimum határán élt. A naplóját franciául és magyarul író báró, mély műveltségű művész, egész életét megkeserítő ízületi fájdalmai dacára, szüntelen gyalogos vándorutakon járt.
9 Jean Baptiste Camille Corot és Jean-François Millet példája segíti a fiatal Mednyánszkyt a művészi kibontakozásban, noha komoly hatással volt rá akadémiai mestere, Isidore Pils háborús festészete, valamint Ernest Meissonier 1848-as barikád-festményeinek melankolikus, elbeszélő realizmusa, s talán nem ment el érzéketlen Edouard Manet Halott torreádora (1864) és bikaviadalt ábrázoló festményei (1865-66) mellett sem. Amikor Mednyánszky ismételten Barbizonban dolgozott, ott már több generáció sok nagy mestere megfordult. Mednyanszky lászló festményei . Magyarországról a Mednyánszky által tisztelt, nagybeteg Paál László, s tájképeiben olykor csaknem barbizoni mesternek tekinthető Munkácsy Mihály. Barbizon ekkor már több évtizede fontos központja volt a realista tájfestészetnek és a tájba helyezett köznapi életképnek. 10 Már a klasszicista akadémia fény-levegő viszonylatokat kutató mestere, Pierre-Henri de Valenciennes is festett Fontainebleau-ban. Az ő tanítványa volt többek között Corot, aki John Constable példáját követve, munkássága egy szakaszában itáliai klasszikus tanulmányok után, elfordult a történeti tájtól és realista tájfestő, Barbizon köznapi tájfestője lett.
Miért is lett volna, hiszen nem szeretünk tükörbe nézni, amikor a tükör a kócos, gyűrött, borostás, örökké kialvatlan arcunkat mutatja, holott mi csinosak, jólfésültek, ragyogó szeműek vagyunk. Vagy tévednénk? " Díjai, elismerései [ szerkesztés] Somogyi-Soma László korának kivételesen egyéni módon gondolkodó, erős etikai érzékkel megáldott, termékeny és aktív kiállító művésze volt itthon és külföldön egyaránt. Mintegy háromezer művet alkotott, alkotásai a gyűjtők és művészetkedvelők körében keresettek, ehhez képest életében méltánytalanul kevés szakmai elismerést kapott: Felszabadulási Kulturális Szemle festészeti díja (1960), I. Kaposvári Tavaszi Tárlat díja (1967), Szocialista Kultúráért kitüntetés (1986) és a Kortárs festészeti Tárlat díja (1993). Róla szóló publikációk [ szerkesztés] D. FEHÉR ZS. : Somogyi-Soma László, Művészet, 1965/8. EGRI M. : Műteremlátogatás Somogyi-Soma Lászlónál, Művészet, 1968/8. TÓTH E. : Somogyi-Soma László műtermében, Műgyűjtő, 1975/2. Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - BUDAPEST (Látnivaló: Galéria). EGRI M. : Somogyi-Soma László képei, Új Tükör, 1978. április 23.
BALÁZS M. : (katalógus bevezető, Mednyánszky Terem, Budapest, 1980) POGÁNY Ö. G. : (katalógus bevezető, Mednyánszky Terem, Budapest, 1987) SOÓS K. : Somogyi-Soma László festőművész pályája, Kláris, 1997/6. NAGY I. : Somogyi-Soma László, Petőfi Rádió, 1980. március 18. (riport) Vasárnap délután: Somogyi-Soma László műtermében, MTV, 1982 (riport) TURDA A. Térkép - Magyar Nemzeti Galéria - Mednyánszky Galéria - 1014 BUDAPEST, Szent György tér 2.. : Somogyi-Soma László műtermében, TV1, 1999. (riport) Egyéni kiállításai [ szerkesztés] 1960 • I. ker. Hazafias Népfront, Budapest 1965 • Fényes Adolf Terem, Budapest 1967 • Építők Műszaki Klubja • Szinyei Terem • Könyvklub 1972 • Fészek Klub, Budapest • Medgyessy Terem, Debrecen 1975 • Képcsarnok Kiállítóterem, Pécs 1978 • Aba Novák Terem, Szolnok 1980 • Mednyánszky Terem, Budapest (kat. ) • Iskola Galéria, Budapest 1981 • Kiállítóterem, Győr 1982 • Dési Huber Terem (kat. ), Veszprém 1985 • Mednyánszky Terem, Budapest 1986 • Rudnay Terem, Eger 1987 • Kisfaludi Strobl Terem, Zalaegerszeg • Mednyánszky Terem, Budapest (kat. ) 1988 • Mészöly G. Terem, Székesfehérvár 1997 • Építő művészet [Török Ferenccel, Balázs Mihállyal, Csíkszentmihályi Róberttel], Vigadó Galéria, Budapest • Építő művészet [Török Ferenccel, Balázs Mihállyal, Csíkszentmihályi Róberttel], Városi Galéria, Nyíregyháza.
Szent Erzsébet-dóm Szlovákia legnagyobb temploma, még a pozsonyi Szent Márton-dómnál is nagyobb. Egy hatalmas gótikus alkotás, ami azért is különleges, mert Európában ettől keletebbre már nem áll ilyen stílusú épület. Építése 1380-ban kezdődött, de még a 19. században is folytatódott, déli tornyát 1906-ban fejezték be. Belsejében az egyik legszebb darab a 15. századból származó főoltár, de figyelmet érdemelnek a holland és német művészek festményei is. II. Rákóczi Ferencet a dóm kriptájában temették el. A turisták felmehetnek a dóm 60 m magas északi tornyába és megcsodálhatják a Kassa óvárosára nyíló panorámát. Vöröskolostor Ma Alsólehnic részét képezi, nevét az itt alapított kolostorok vörös tetőcserepeiről kapta. Története szorosan kapcsolódik a karthauzi és a kamalduli szerzetesekhez, akik itt alapítottak két különálló kolostort. A kolostor komplexum legmonumentálisabb épülete a Remete Szent Antal templom gótikus stílusú hajója, mely 1360-ban épült. Az itt élő szerzetesek közül Ciprián írta be magát a történelembe, aki a gyógynövények híres gyűjtője volt.