13. Izomzat A rendszeres edzés hatására megerősödnek az izmaink. Ennek következtében a csontok védettek lesznek a sérülésektől. A fejlettebb izomzat ugyanakkor stabilitást ad, javítja az egyensúlyt és a koordinációt. Ez utóbbinak különös jelentősége van az időskori elesések megelőzésében. 14. Ízületek A rendszeres testmozgás keni, beolajozza az ízületeket, ezáltal csökken az ízületi fájdalom és merevség. Ezen kívül az ízületi gyulladás esetén növeli a hajlékonyságot és az izomerőt. 15. Testtömeg Az elhízás megelőzésében és kezelésében is kiemelt szerepet kap a rendszeres testmozgásnak. Segítségével elégethetők a felesleges kalóriák, így azok nem rakódnak le a szervezet zsírraktáraiban, illetve a testsúlycsökkentéshez szükséges kalóriadeficit előállításában a diéta mellett a másik fontos tényező. A rendszeres testmozgás egészségre gyakorolt hatása – Elméleti Orvostudományi Központ. Forrás: EgészségKalauz
Az Amerikai Sportorvos Társaság által kiadott állásfoglalás szerint a betegségek megelőzése és az egészségmegőrzés szempontjából heti 2, 5 óra testmozgásra van szükségünk, amely optimális esetben heti 5x30 perc állóképességi közepes-, vagy heti 4x20 perc magas intenzitású tréninget jelent. Jó hír, hogy a naponta, illetve hetente ajánlott mozgás időtartama összeadódik! A testmozgásnak három alaptípusát szokás megkülönböztetni: 1. Állóképességet (szív, légzőrendszer) fejlesztő aerob testmozgás (más néven kardio). Ezen belül: Közel azonos fizikai intenzitású mozgás, amikor a pulzusszám nem változik nagyon az aktivitás közben; például: kocogás, futás, úszás, kerékpározás. Változó intenzitású mozgás; például: labdajátékok, tánc, természetjárás dombos terepen. 2. Hajlékonyságot és mozgáskoordinációt fejlesztő testmozgás. E mozgásfajták célja az ízületek mozgásterjedelmének növelése, illetve az ízületek természetes mozgathatóságának megőrzése. A testmozgás, a sport szerepe az egészséges életmód kialakításában, és a személyiség fejlesztésében - Testnevelés érettségi - Érettségi tételek. 3. Izomerőt fejlesztő testmozgás. Az izomerőnek mint kondicionális képességnek az egyén életviteléhez szükséges fejlesztése, illetve az izomerő fenntartása a célja.
Javul a tüdőben zajló gázcsere (széndioxid leadás és oxigénfelvétel) hatásfoka, és növekedik a vér oxigénszállító képessége. Izmaink is több oxigénhez jutnak, így jóval hosszabb ideig működhetnek fájdalom nélkül. Az edzés hatására pedig több munkára lesznek képesek, és az adott feladatot könnyebben el tudják végezni. Ha jól karbantartjuk (rendszeres edzéssel), lassabban és erősebben ver a szív, és több vért pumpál a keringésbe. Testmozgás – Életmódtanácsadó. Erősebbé válik a szívizom, így több vért tud kipréselni egy-egy összehúzódás során, vagyis ahhoz, hogy pl. a végtagokba ugyanannyi vért juttasson, nem kell olyan gyorsan vernie, mint korábban. Néhány heti rendszeres testmozgás után a pulzusnak észrevehetően csökkennie kell. Élsportolóknál a nyugalmi pulzus akár percenként 50 alá is mérséklődhet. A hatékonyabb szívműködés egyben azt is jelenti, hogy pl. amikor a busz után futunk pulzusunk nem emelkedik meg annyira, mint korábban. Hosszabb távon A testedzés javítja az ízületek mozgékonyságát, erősíti a csontokat, elősegíti a kalcium lerakódását a csontokban és segít a csontritkulás megelőzésében.
1. Agy Kimutatták, hogy a testmozgás oldja a szorongást, javítja a hangulatot, elűzi a stresszt és a depresszió ellen is hatásos. Elősegíti ugyanis a hangulatjavító szerotonin, valamint a fájdalomcsillapító és általános jó érzést okozó endorfinok felszabadulását az agyban. 2. Bőr Fokozza a vérkeringést, így több oxigén és tápanyag áramlik a bőr sejtjeihez. Az izzadás pedig – amely a testmozgás hatására fokozódik – lehetővé teszi, hogy a szervezet a bőrön keresztül szabaduljon meg a felesleges anyagok egy részétől. 3. Tüdő A rendszeresen végzett testmozgás hatására nő a tüdőkapacitás, javul a légzés. 4. Szív Rendszeres fizikai aktivitás hatására a szívizom megerősödik, nő a szív teljesítőképessége. Az aktív életet élőknél ráadásul kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. 5. Emlők Tanulmányok igazolták, hogy a rendszeresen végzett testedzés hatására csökken az emlőrák kialakulásának valószínűsége a nőknél. 6. Immunrendszer A mérsékelt testmozgás erősíti az immunrendszert, míg a túledzés, illetve a tartósan végzett, megerőltető gyakorlatok inkább ellenkező hatást váltanak ki.
Élelmiszerek, amelyek hasmenést okozhatnak: cukor és cukorpótlók Megosztás a Pinteresten Az almalé hozzájárulhat a hasmenéshez. A magas cukortartalmú ételek hasmenést okozhatnak. Amikor az emberek sok cukrot tartalmazó ételeket fogyasztanak, a víz belekerül a belükbe, ami nagyon laza székletet eredményezhet. A fruktóz az asztali cukor egyik alkotóeleme, és természetesen megtalálható a gyümölcsökben is. Egyes gyümölcsök több fruktózt tartalmaznak, mint mások. Néhány példa a magas fruktóztartalmú ételekre: almalé szőlő agavé szóda A szervezet egyszerre csak bizonyos mennyiségű fruktózt képes megemészteni. Ha több fruktózt fogyaszt, mint amennyit a szervezet képes felszívni, hasmenést okozhat. Hasmenést okozó paraziták. Útipatika/Öngyógyítás/Utazási betegségek/Utazók hasmenése/A hasmenést előidéző kórokozók. Dr. Norton Greenberger, gasztroenterológus és a Harvard Medical School professzora kijelenti, hogy "azoknak az embereknek a 75 százaléka kap hasmenést, akik naponta 40-80 grammnál több fruktózt fogyasztanak be. " Egy másik forrás becslése szerint körülbelül 30-40 Az emberek százalékának nehézségei vannak a jelentős mennyiségű fruktóz felszívódásával.
A szervezetben időről időre felléphetnek gyulladások. A gyulladás akkor következik be, ha a test fenyegetve érzi magát, és ezzel gyulladással reagál. Számos tünete lehet egy-egy gyulladásnak, duzzanat, izületi fájdalom, de akár depresszió is. A gyulladás kiváltásának számos oka lehet, így többek közt bizonyos ételek is. Felsoroljuk a leginkább kockázatos élelmiszereket, melyeket érdemes lesz elkerülnöd a továbbiakban. Glutén A gabonafélékben található glutén a rá érzékeny embereknél számos kellemetlen tünetet produkálhat, így a vékonybél elvékonyodását, tápanyag-felszívódási zavarokat, rossz közérzetet, depressziót, fáradtságot, migrénes fejfájást, ízületi fájdalmakat. Ha úgy érzed, a glutén lehet a ludas a tüneteid mögött, mindenképp érdemes orvoshoz fordulnod. Élesztő Az élesztő számos élelmiszerben megtalálható, főleg péksüteményekben, kenyérben, de sörben, borban és tésztafélékben is. Az élesztő puffadást, hasmenést vagy éppen székrekedést idézhet elő, szorongást, depressziót, csalánkiütést, meddőséget, menstruációs problémákat, valamint súlygyarapodást.