Mit jelent a támogatási intenzitás? A csekély összegű (de minimis) támogatás ugyanazon költségek tekintetében nem kumulálható más állami támogatással, ha a kumuláció folytán túllépi az uniós által meghatározott támogatási intenzitást. Ez például azt jelenti, hogy, ha egy beruházáshoz kíván az adott vállalkozás de minimis támogatást igénybe venni (mondjuk beruházási adóalap-kedvezményt), amelyhez egyébként más állami támogatást is nyújtottak, akkor ezek együttes összege nem haladhatja meg az adott régióra meghatározott támogatási intenzitást, azaz azt a százalékot, amely megmutatja, hogy egységnyi beruházáshoz maximum hány százalék támogatás vehető igénybe. Magyarország esetében az alábbi támogatási intenzitások érvényesek 2007-től az egyes régiókban: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, és Dél-Dunántúl régiókban 50 százalék, Közép-Dunántúl 40 százalék, Nyugat-Dunántúl és Pest megyében 30 százalék, Budapesten 25 százalék, 2011-2013 között 10 százalék. Ha az adózó kisvállalkozás, akkor az előző mértékek 2007. január 1-jétől a 20 százalékponttal, ha középvállalkozás, akkor 10 százalékponttal növelhetők, kivéve, ha a kis- és középvállalkozás a szállítási ágazatba tartozik vagy nagyberuházást valósít meg.
2017. aug 09. Módosítani kívánjuk közbeszerzési eljárásban kötött szerződésünket. Kérdésünk, hogy a "de minimis" szerződésmódosítás alkalmazása során az opciós rész értékét figyelembe vehetjük-e? A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt. ) 141. §-a szabályozza a közbeszerzési eljárás eredményként kötött szerződés módosításának lehetőségeit. Tekintettel arra, hogy a közbeszerzési szerződések odaítélése szabályozott eljárásrend keretében, a verseny tisztasága, a nyilvánosság és az ajánlattevők esélyegyenlősége biztosítására vonatkozó alapelvek tiszteletben tartása mellett történhet, fontos, hogy ez a szemlélet a szerződések teljesítése, illetve módosítása időszakában is érvényre jusson. Ennek részeként a szerződés módosítására kizárólag a Kbt. -ben foglalt feltételek teljesülése esetén van lehetőség. A Kbt. 141. §-a a szerződés módosításának több, egymástól független jogalapját tartalmazza. Az Önök által említett "de minimis" szerződésmódosítási esetkörre a szerződés értékbeli változásával összefüggésben lehet támaszkodni, feltéve, ha bizonyos feltételek teljesülnek.
Ez a feltétel azt jelenti, hogy a vállalkozás a 2011. adóévben nem vehet igénybe adóalap-, illetve adókedvezményt akkor, ha az igénybe venni szándékozott kedvezmény összege akárcsak 1 euróval is meghaladja az előírt keretet. A 800/2008/EK rendelet összegszerű korlátot nem tartalmaz, viszont az 1857/2006/EK rendelet 400 ezer eurós korlátot állít fel a közvetlen és közvetett támogatások együttes összegeként. Az adóbevallásban fel kell tüntetni valamennyi 2011. adóévben igénybevett adórendszeren belüli kedvezményt, továbbá az adórendszeren kívüli támogatást, melyet a bevallás benyújtása időpontjáig odaítéltek. De minimis támogatás esetén szükséges a keret vizsgálata, azaz 2009–2011. adóévek adóalap kedvezményére jutó társasági adó, illetve az adókedvezmények összegét kell összeszámítani. A közvetlen támogatások figyelembevételére eltérő előírás vonatkozik, ugyanis a 2008. évi adóbevallás benyújtásának időpontjától a 2012. évi bevallás benyújtása időpontjáig odaítélt támogatások összegét kell összeszámítani.
A Periodika hasábjain többször foglalkoztunk a de minimis támogatásokkal. Ismertettük az uniós előírásokat, valamint a kedvezmény igénybevételi lehetőségeket. A téma áttekintése jelenleg is indokolt, hiszen az előírások alkalmazása még mindig számos gyakorlati problémát okoz. 1. Jogszabályi háttér Az adókedvezmény igénybe vétele előtt először a hazai előírásokra, majd az uniós rendeletekre isl figyelemmel kell lenni. Előfordulhat ugyanis, hogy az uniós korlátozások miatt az adott kedvezményt nem vehetjük igénybe, ezért fontos, hogy az uniós szabályokat is megismerjük. E témakörben – a társasági adótörvény pontos ismerete mellett – az alábbi jogszabályok figyelembevétele válhat szükségessé: – A Bizottság 1998/2006/EK rendelete a Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról (de minimis rendelet). A de minimis rendelet keretszabályokat tartalmaz, valamennyi ágazatban működő vállalkozás támogatásaira vonatkozik. Egy támogatás azonban csak akkor tekinthető de minimis támogatásnak, ha ezt a támogatást nyújtó a kedvezményezettek tudomására hozza jogszabállyal vagy a támogatást meghirdető pályázatban.
Az Európai Unió Bizottsága rendeletben szabályozza a csekély összegű támogatásokat. A szabályozás célja, hogy a tagállamok saját területükön nyújtott állami támogatások a lehető legkisebb mértékben torzítsák a tagállamok közötti kereskedelmet, versenyt és ehhez keretbe foglalják, hogy meghatározott összeg alatti támogatások nem versenytorzító hatásúak. A közös célt szem előtt tartva, így a tagállamoknak nem szükséges előzetesen bejelenteniük a csekély összegű támogatások nyújtását az Európai Unió Bizottsága felé, azonban a támogatásnak, szabályozásnak meg kell felelni a hatályos de minimis rendeletben foglalt kritériumoknak. Csekély összegű állami támogatásnak minősül minden olyan állami forrásból (különösen központi költségvetési, a helyi és kisebbségi önkormányzatok, illetve az Európai Unió közösségi forrásból, valamint elkülönített állami pénzalapból, társadalombiztosítási alapból) nyújtott támogatás, amelyről a jogszabály kimondja, hogy azt de minimis támogatásnak kell tekinteni. A csekély összegű támogatás, amely egy és ugyanazon vállalkozásnak meghatározott időszakon belül nyújtott, egy meghatározott összeget meg nem haladó támogatás, úgy tekinthető, mint amely nem felel meg az alapszerződés 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott valamennyi feltételnek, ezért nem tartozik a bejelentési eljárás hatálya alá.
Az állami támogatások célorientáltak, így rendkívül sokszínűek lehetnek. Ennek formája lehet vissza nem térítendő és visszatérítendő pénzeszközök nyújtása, kamatmentes kölcsön, kedvezményes kamatozású kölcsön, kamattámogatás, kedvezményes feltételű kezességvállalás, állami tőkejuttatás, adókedvezmény, adóalapkedvezmény, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatás, ingatlanjuttatás, követelésről való lemondás, tartozásátvállalás, kedvezményes bérlet és kedvezményes lízing is. A csekély összegű (de minimis) támogatások típusai A csekély összegű támogatásokat két nagy fő csoportba sorolhatjuk be: közvetlen, azaz adórendszeren kívüli, az államháztartás valamely alrendszeréből vagy az Európai Unió közösségi forrásaiból közvetlenül nyújtott pénzösszegek tartoznak ide, melyről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást, valamint közvetett, azaz adórendszeren belüli támogatások. A támogatott köteles a támogatással kapcsolatos adatokat elkülönítetten nyilvántartani, és a támogatásra vonatkozó dokumentumait a támogatás megítélésének időpontjától számított 10 évig megőrizni, valamint ezen időtartam alatt a támogatásról az állami és uniós szervek számára adatot szolgáltatni, illetve a támogatással kapcsolatos dokumentumokat bemutatni.
Válaszát előre is köszönöm! A folytatáshoz előfizetés szükséges. Szakértőnk válaszát előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között feliratkozhatnak mások által feltett kérdésekre, és elolvashatják a cikkek teljes szövegét is. Ön még nem rendelkezik előfizetéssel? library_books Tovább az előfizetéshez Előfizetési csomagajánlataink További hasznos adózási információk NE HAGYJA KI!
Tömeg 0. 85 kg Kötés puha papír kötésben ragasztva Kiadás éve 1998 Kiadás helye Budapest ISBN 963 9078 70 0 4000 Ft Elfogyott Előjegyzés
Items in DEA are protected by copyright, with all rights reserved, unless otherwise indicated. Felhívjuk felhasználóink figyelmét arra, hogy a DEA "Egyetemi IP" és "Könyvtári számítógépek" elérési szintű dokumentumai kizárólag oktatási, kutatási, valamint saját tanulási célokra használhatóak fel, azt nem oszthatják meg az interneten és nem terjeszthetik. A dokumentum és a pdf megjelenítő védelmének megkerülése (másolás, nyomtatás, letöltés korlátozása) tilos.
Az aláírás feltételei: elfogadott házi dolgozat és egy hospitálási feljegyzés készítése a félév folyamán. Kötelező és ajánlott irodalom: Torgyik Judit: Fejezetek a multikulturális nevelésből. Eötvös Kiadó, Bp., 2005. Torgyik Judit – Karlovitz János: Multikulturális nevelés. HEFOP, Bp., 2006. Banks, J. A. (1998): Nevelés és kulturális sokszínűség az Egyesült Államokban. In: Cs. Czachesz Erzsébet (szerk. ): Multikulturális nevelés. Mozaik, Szeged. 135-148. Csányi Yvonne és Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés inkluzív iskola. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk. ): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest. Itthon: Roma gyerekek szocializációja: "anyuka úgyis otthon van" | hvg.hu. 314-332. Katalin, Cs. Czachesz Erzsébet és Lesznyák Márta (2001): Multikulturális társadalom – interkulturális nevelés. 111-125. A foglalkozáson való részvétel: a TVSZ előírásai szerint. Egy szemináriumi dolgozat írása (5-10 oldal) és egy alkalommal hospitálás (egyén vagy csoportos) döntően cigány/roma gyerekek által látogatott oktatási intézményben (óvoda vagy iskola), vagy felnőtt csoportban.
A nyelvi hátrányukra például, hiszen többségük "korlátozott nyelvi kódot" tanult meg otthon, vagyis nem a középosztály által elfogadott normák szerint beszél magyarul. A másik ok, hogy a pedagógusok a kudarcaikat gyakran a halmozottan hátrányos helyzetű - többségükben cigány származású - gyerekek kezelhetetlenségével, gyengébb képességeivel magyarázzák, és emiatt csökkentik a követelményeket. Iskolai kudarcok okozója lehet a roma gyerekek motiválatlansága is. Ez jórészt szüleik iskolázatlanságából ered, akik átörökítik gyerekeiknek saját balsikereik miatti negatív attitűdjeiket: az iskola olyan hely, ahonnan jobb kimaradni. A cigány tanulók sikertelensége családjuk rossz anyagi helyzete miatt is valószínűsíthető, többségüknek a szüleik nem tudnak segíteni, és például sokszor még megfelelő asztaluk sincs a leckeíráshoz. Sokan iskolába járás helyett már gyerekkorban pénzkereső családtaggá válnak. További konfliktusok forrása, hogy az iskola és a kvalifikálatlan szülők nem tudnak egymással kommunikálni, különösen nem együttműködni.