2021. dec 27. 20:44 Bár nem ajánlotta számára ezt a szakmát, Sztankay István színpadra is állt lányával, Orsolyával/Fotó: RAS-archívum A Szabad Földben mesélt arról Sztankay Orsolya, a hét esztendeje elhunyt népszerű színművész, Sztankay István lánya, hogy édesapja valójában mindig is zenebohóc akart lenni. Orsolya mintegy tíz éve szervez olyan sétákat, amely Kossuth-díjas édesapja életének fontos állomásait mutatja be. ( A legfrissebb hírek itt) Együtt a család: a színész és felesége, Kun Magda (jobbra) Ádám fiukkal (balra) és Orsolyával – Az apukám mindig zenebohóc akart lenni, hiszen ebben a figurában megannyi játékos elem benne van. Ismét egy remek zenei válogatás augusztusra a Fonóban! - Fonó. Összeállított egy saját kis jelenetet: a Gombócevés a pantomim és commedia dell'arte ösztönös összeillesztése volt. Egyértelművé vált a nagypapám számára, hogy bár István örökölte az ő játékosságát, humorát, orgánumát, és lelkesen szavalt, minden vágya ellenére nem pap lesz a fiából – idézte a lap cikke alapján Sztankay Orsolya gondolatait a. A színész lánya arról is beszélt, szülei mindig le akarták beszélni a színi pályáról.
Augusztus 20-ától a Fonóban előadásszünet van, legközelebb szeptember 2-án nyitunk.
Az "Álomszép - zene babáknak és mamáknak" sorozat első lemeze 2007-ben készült el és egyetlen év alatt dupla platina lemez lett. Magyarországon kívül eddig 10 külföldi országban adták ki. Azóta két további lemezzel bővült a sorozat: már a második lemez is platina lemez, a harmadik pedig aranylemez lett. Karády Katalin - Altatódal | Zene videók. Most itt a negyedik, ami kissé eltér a... bővebben Beszállítói készleten A termék megvásárlásával kapható: 324 pont 5% 4 624 Ft 4 393 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 439 pont 3 376 Ft 3 207 Ft Törzsvásárlóként: 320 pont 3 223 Ft 3 062 Ft Törzsvásárlóként: 306 pont 2 828 Ft 2 687 Ft Törzsvásárlóként: 268 pont 1 100 Ft 1 045 Ft Törzsvásárlóként: 104 pont 2 211 Ft 2 100 Ft Törzsvásárlóként: 210 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
Az amerikai hegedűművész és karmester, Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975- ben az UNESCO a Zene Világnapjává nyilvánította október 1-jét. A jeles nap egyben a szentesi Hangversenyközpont Zene Világ-Zene sorozatának állandó startjele is, ebben az esztendőben Prunyi Ilona zongoraművész és Mondok Yvette énekművész előadásával várják a szervezők a helyi közönséget. "Szavakkal már nagyon sokszor visszaéltek, különösen a korunk társadalmában egyre növekvő tudatlanság következtében. A zene azonban továbbra is módot ad arra, hogy az emberek ma is megértsék egymást, amikor az emberiségtől a múlt előítéletei távolabb állnak, mint valaha, de megerősödve kerülnek előtérbe azok az örök értékek, amelyek mindig részét képezték bármely nép minden művészi megnyilvánulásának. Mély álom zone franche. " 1975-ben ezekkel a gondolatokkal üdvözölte a Zene Világnapját Menuhin. Október 1-ét ország- és világszerte koncertekkel ünneplik, nincs ez másképp városunkban sem. Prunyi Ilona Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, tanár, érdemes művész.
Sikerült változtatás a gonosz boszorkány szerepének kibővítése. Eddig csakis öklét rázta, sipítozott. (Egyedül Gobbi hitette el velem, hogy a szegedi Dóm-tér tornyai közt a seprűn lovagló apró alak ő maga volt retek piros orrával. ) Az Erkel János vitézének főpróbáján azt láttam egyszer, hogy a finomeszközű Ladomerszky Margit, aki több évtizedes székesfehérvári ripacsismeret birtokában, úgy töltötte ki a boszorka színi üresjáratait: képzeletbeli legyeket kapdosott a nézők élénkítésére. Udvaros Dorottya nem vasorrú bába. Szemrevaló menyecske, ha kendőt nem is visel. Szeretőre vágyik. Éppenséggel a juhászra. Furulyájára ácsingózik. Indokolja a féltékenysége a komisz bánást a rábízott árvával. Indokolja a nyáj szétkergetését. Mesemotívumok helyet emberi törekvések mozgatják a drámát. Másodjára Csoma Judit a játszási hagyományoknak megfelelően tüzet lövell és a szerelmespárra megvetően szotyolát köp messziről. A francia udvarban ismert csokoládébonbonokkal díszített toronytemplomok magasodnak.
Daróczi Sándor háromféle stílusú díszletet készíttetet, mást-mást mindegyik felvonáshoz. Gyarmathy Ágnes huszáruniformisai, falusi viseletei hibátlanok. A francia udvarbeli jelmezek kevésbé. A harmadik felvonás pokoli diszkó trendi genitália-fedői ismereteink szerint a rendező ízlésének számlájára írandók. A János vitéz 1904. november 18-án a parlamenti zsebkendőszavazás estéjén gyúanyag a véderőtörvény-javaslat megszavazása ellen. A frivol operett, benne a vén trotlinak ábrázolt még uralkodó Ferenc Józseffel, nemzeti dalművé, operai repertoárdarabbá nemesedik. Aki szembejön vele: átdolgozza. Kurtít, told, hazafiatlanít, rárak még néhány vég nemzeti lobogót. Senki nem képes kárt tenni benne. 105 éve bombabiztos kasszasiker. Hol gyermekelőadás, ifjúsági matiné, musical-pótló nagyoperett, hol évfordulós hazafias-dráma. Játék-rendi Jolly Joker. 1968-ban átdolgozza a librettót Karinthy Ferenc. Majd Abody Béla. Gulyás Dénes rendezéséhez a Várszínházban Bereczky Erzsébet. 1987-ben az Operában Kerényi rendezéséhet áthangszerelte Dénes István, valamint Kacsóh-motívumokból előjátékot írt a harmadik felvonáshoz.
Ám míg a görög hősök megerősödve, különös tudással gazdagodva térnek vissza a holtak birodalmából, Kukorica Jancsi egy másik világ felé tart. A Styx hullámai közt fel-felvillannak az ismert tárgyak, rég halott barátok, az emlékek elmosódnak, a képek kiégnek. Az út végén nincs más, csak végtelen fehérség. Petőfi Tündérországa az előadásban otthonos, egyszerű lóca, Iluska zoknit kötöget az életfonálból, Jancsi mellette pipázik: a soha meg nem tapasztalt közös élet, a nyugalom, a hazatérés boldogsága felér egy tündérkirálysággal. Petőfi Sándor János vitéze a magyar népmesekincsből merít, de a költő saját élményeit, friss gyászát, gyors karrierjét is beleszövi a falusi árvák történetébe. A mű megírása idején elhunyt Csapó Etelke ártatlan, örökké tizenöt éves lányalakja szomorú valóságélményt ad a szőke Iluska megformálásához. Ez az egyéni bánat, személyes hang mély, valódi tragédiát csempész a világjáró hős mesés kalandjainak történetébe. Az előadás megtartja az alapmű személyes hangját, népies motívumgyűjtemény helyett valódi drámát szeretne bemutatni: a János vitéz két ember, két szerelmes szomorú, valódi története, akik az egész életüket egymásra gondolva, szívükben egymást őrizve, de egymás nélkül élik le, hogy végül a másvilágon találkozzanak.
A bolyongó férfi és a rá egész életében váró nő tragédiája ismert irodalmi toposz, igazi alaptörténet. János vitéz, mint egy magyar Odüsszeusz, járja végig az ismert és az ismeretlen világ útjait, hogy végül hazatérjen Iluskához. Katonazsákjában egy élet súlya, kezében türelemüveg: az elképzelt, idilli boldogság lassan készült, törékeny szimbóluma. Férfi és nő egyszerű, valóságos története elevenedik meg egy látványos, Petőfi groteszk, olykor kegyetlen humorú, máskor lírai szépségű motívumkincséből táplálkozó előadásban. A vizuális világ sokféleségét a szöveg egyszerűsége ellenpontozza: Petőfi Sándor sorai hétköznapi természetességgel szólalnak meg az előadásban. Az utolsó útja előtt álló, kalandokban megőszült hőst Szabó Tibor, a Weöres Sándor Színház Jászai-díjas művésze alakítja, égi-földi párja, társa, másik fele, az életet szelíd várakozással leélő Iluska szerepében pedig a Mesebolt Bábszínház színésznőjét, Császár Erikát láthatják a nézők.
Táncszínházi előadás A 2021. esztendő egyik legkülönlegesebb darabjával, egy élőzenés tánckölteménnyel készült a Varidance és a Bartók Táncszínház társulata: az együttes Petőfi Sándor, 1844 novemberében pár hét alatt papírra vetett művét, a János Vitézt vitte színpadra. Az 1904-es, Kacsóh Pongrác által megzenésített darab hangszerelését Szirtes Edina "Mókus" alkotta meg és a kultikus "Ferenczi György 1-ső Pesti Rackák" zenekarának tagjaival kiegészülve adják elő. Rendező koreográfus: Vári Bertalan Belépődíj: 5490 Ft, Kecskemét kártyával 5000 Ft
Ezzel pedig sikerül elérnie azt a különleges bravúrt, hogy a mindenki által ismert darabot egy teljesen új, egyedi nézőpontból mutatja be és ejti ezzel rabul a minőségi magyar kultúra rajongóit. Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba. A fojtó kánikula után a felszabadító zápor. A némaság és a csend után a zene és a tánc. A hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz. Ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye alapján Bakonyi Károly írta, Heltai Jenő verseinek felhasználásával. Társkoreográfusok: a Varidance táncművészei.