30 órakor lesz a tésenyi temetőben. Gyászoló szerettei Fájó szívvel tudatjuk, hogy LAKLIA JÁNOS kozármislenyi lakos 73 éves korában elhunyt. december 1-én a 10. 30 órakor kezdődő gyászmise után 11 órakor lesz a kozármislenyi temetőben. Egyben köszönetet mondunk mindazoknak, akik utolsó útjára elkísérik és gyászunkban osztoznak. A gyászoló család
Mi sütiket használunk a tartalom és hirdetések személyre szabásához, a közösségi média funkcióinak és a weboldalunkhoz való hozzáférés elemzéséhez. A weboldalunk használatával kapcsolatos információkat megosztjuk közösségi médiapartnereinkkel, hirdetőkkel és elemzőkkel. Partnereink egyesíthetik ezeket az információkat a rendelkezésükre bocsátott egyéb információkkal, illetve azokkal, amelyeket a szolgáltatások használatának részeként gyűjtöttek össze. Keresztrejtvény | BAMA. Ön beleegyezik a cookie-k használatához, amennyiben továbbra is használja a honlapunkat.
február 21-én 12 órakor lesz a pécsi köztemető urnacsarnokából. Gyászoló lánya, veje, unokái Fájó szívvel mondunk köszönetet minden kedves rokonnak, barátnak, főiskolai társaknak, ismerősöknek, akik felejthetetlen férjemet, édesapámat, apósomat, testvéremet, nagyapánkat, dédnagyapámat, unokatestvérünket, sógoromat, keresztszülőnket VAJDA JÓZSEF okleveles üzemmérnököt utolsó útjára elkísérték, részvétükkel, koszorúkkal, virágokkal, fájdalmunkat enyhítették. A gyászoló család Fájó szívvel tudatjuk, hogy DR. KORONICS KÁROLY életének 79. évében elhunyt. február 14 én, a 14 órakor kezdődő szentmise után lesz a pécsi köztemető kápolnájából. A gyászoló család Hálás szívvel mondunk köszönetet mindazoknak, akik EMBER GYÖRGYNÉ temetésen részt vettek és gyászunkban osztoztak. Külön köszönetet mondunk a Memento Temetkezés dolgozóinak a lelkiismeretes munkájukért. Termékek : Stuco kft Hungary. Svegál és Ember család Tudatjuk mindenkivel, aki ismerte és szerette ANDRICS JÓZSEFNÉ "Postás" Gizi néni január 30-án, a 78. születésnapján itt hagyta fáradt és beteg testét.
Matthieu Delaporte & Alexandre de la Patellière: Hogyan nevezzelek? - vígjáték két részben – Mit csináljunk, ha egy átverés túl jól sikerül? Ha mindenki elhiszi azt, amit senkinek nem kellett volna? Mit csináljunk, ha egy kis hazugság mérhetetlenül sok eltitkolt igazságot szabadít fel? Ha egy rossz tréfa a félreértések özönét szabadítja egy baráti társaságra és már nincs visszaút? Mi semmit. Csak üljünk a nézőtéren és nevessünk! Még akkor is amikor sírni kellene... Miért nem jó ötlet egy családi ünnepen beadni szeretteinknek, hogy születendő gyerekünket Hitlerről nevezzük el? Mert lehet, hogy elhiszik. Mert egy kis hazugság túl sok elhallgatott igazságot szabadíthat a nyakunkba. Kerítések – Wikipédia. Mert kicsúszhat az irányítás a kezükből, és könnyen lehet, hogy nincs visszaút. És mert előbb-utóbb valakinek betörik az orrát. Persze soha nem azét, aki megérdemelné... Egy sikeres vígjátékhoz nem elég a "sztárparádé". A "Hogyan nevezzelek? " sztárjai viszont parádésak, ők azok: Élisabeth – VEREBES LINDA Pierre (Élisabeth férje) – KÁLID ARTÚR Claude (Élisabeth gyerekkori barátja) – PÁL TAMÁS Vincent (Élisabeth bátyja, Pierre gyerekkori barátja) – SIMON KORNÉL Anne (Vincent felesége) – MOLNÁR GYÖNGYI Fordította: BOGNÁR RÓBERT Díszlettervező: BÁTONYI GYÖRGY Jelmeztervező: ZORGEL ENIKŐ Rendező: SCHLANGER ANDRÁS A darab jogainak képviselője a "L'Agence DRAMA" – 24 rue Feydeau 75 002 PARIS - Magyarországi partner: Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség
Annyit elárulhatunk, hogy a bőgőtokból végül nem lép ki egy meztelen nő, csak a vándorszínészek arcáról lehet leolvasni a történtek hatását. De a legmegrázóbb történet talán mégis az, amelyik egy fogadásról szól. Hihető-e, hogy valaki tizenöt évet tölt fogadásból egy szobában, s közben könyvekkel, nyelvtanulással, színjátszással és zenével próbálja megőrizni a józan eszét ("Kérek még, még, még... könyveket kérek, filozófusokat, csillagászati munkákat, nyelvkönyveket, szótárakat, kottákat, térképeket kérek még! Még! Még! Kálid artúr felesége elköltözött. "), és amikor már majdnem letelik a kiszabott idő, lemond a nyereményről? "Azért jöttem ki, mert nem tartok igényt a pénzre, azt akartam, hogy jogom se legyen rá – mondja Aljosa szerepében Kálid Artúr, de úgy, hogy kirázza a nézőt a hideg. Tizenöt éven át nem láttam a földet és az embereket, mégis teljes életet éltem, mindenütt jártam, asszonyokat szerettem, láttam erdőket, folyókat, városokat, az egész világot láttam és ízleltem. "És bejártam magamat, lelkem legmélyebb zugait, gyilkoltam és bűnhődtem, hittem Istenben, és megtagadtam, mint anyámat, apámat, és újra visszatértem hozzájuk, megtisztulva.
Végy három komédiás kedvű színészt, indítsd útnak őket – biztos lehetsz benne, hogy történeteket fognak mesélni egymásnak, és mi másról, mint a nőkről. Vagy egy nőről, a vágy titokzatos tárgyáról, jelen esetben Irina Bikulináról. "Te, Jura, mi lett a nővel? " – hangzik az első mondat, és máris úgy érezzük, hogy a történetmesélés és a játék közepébe csöppentünk, mintha a kérdés az érkezésünk előtt elhangzó anekdotához kapcsolódna. A kerettörténet szerint három vándorszínész – Jura, Gyabkin és Aljosa – útnak indul valamikor a XIX. század végén, hogy eljusson Bikulina bankár estélyére, és közben az unokahúgáról folyik a szó. Kiderül, hogy mindhármuknak volt vele dolga, összefutottak már az életük során, de mindegyikőjük csak a kirakós egy részét ismeri, hárman együtt tudják a teljes igazságot – már ha a teljes igazságot egyáltalán tudni lehet. Kálid artúr felesége zsuzsa. És ha hencegésnek tűnik is egy-egy anekdota, a teljes kép ismeretében kiderül, hogy mindennek megvan az oka. Hihetőnek tűnik-e például, hogy Jura meztelenül cipelte a hátán a nőt?