Három saját budapesti áruházunk mellet 2012 óta három vidéki partnerboltunk, a szolnoki és debreceni wundergaff, illetve a nagykanizsai szúnyog horgászbolt is nyitva áll. Magyarországon kb. 500-600 horgászcikk kereskedés működik, melyek közül alig pár olyan van, ahol a szigorú értelemben vett horgász felszereléseken kívül a vízparti tartózkodás egyéb kellékeit is megtaláljuk. A WalterLand-ba lépve az első szembeötlő tény a székek, ágyak, sátrak, csónakok rendhagyóan széles kínálata. Rólunk. Ezek a jellemzően nagy helyigényű portékák még az egyébként igényes horgászboltokba sem kerülnek be hely hiányában. Hasonlóképp rendhagyó az a boterdő is, ami egy több mint 600 különböző típusból álló, a piaci igényeknek megfelelően állandóan megújuló egyedülálló kínálat, méghozzá a nagy kiállításokról megszokott lehető legkényelmesebb tálalásban. Szakértő eladóinkkal, folyamatosan változó kedvezményekkel és akciókkal várunk mindenkit, aki már legalább egyszer járt vízparton, és persze azt is, aki csak ezután megy majd… De, amint azt sokan tudjátok, nem csak horgászboltokkal, hanem a nagy betűs Horgászattal is foglalkozunk.
Péntek, hajnali fél öt, autópálya, irány Maconka, bevárjuk a Pető familyt, menet közben csatlakoznak hozzánk. Fél hétkor már meg is érkezünk a horgászparadicsomba. A mai nap a bemelegítésé, majd két napos verseny következik. Egy hete semmi más nem jár a fejemben. Nagy műgonddal állítottuk össze az etetőanyagot erre a jeles hétvégére. Csütörtökön beszereztük a gilisztákat, csontit, etetőszúnyogot, és valami csoda, no meg a Walterlandos fiúk segítségével tűzőszúnyog is került a kincstárba. Szép emlékek!: WalterLand Feeder Kupa. A kedvenc horgászmódszerem a finomszerelékes peca, így ennek megfelelően a keszegező etetőanyagot részesítem most előnyben. Petőék a pontyokra utaznak. Az idő kissé szeles, borús, a szürke felhőkből még eső is lehet. Gabi első ígéretes zsákmánya korán reggel, már partkö le. Eközben én is kifogom az első halam..., már csak abban bízom, hogy a kezdeti hanyatlást erős fellendülés követi. Barátom a kb. 10 kilós ponty fárasztása és elvesztésében megfáradva: Jönnek szépen a keszegek, kárászok (csak a fotós alszik), egy darabig, aztán nem történik semmi.
Javasoljuk az 5000 Ft-os címleteket, így az ajándékozott akár több részletben is elköltheti az utalványokat Vissza tudunk adni készpénzt ha a vásárlás nem éri el az utalvány összegét? Nem. A vásárlási utalványból nem tudunk vissza adni, ha a vásárolt termék nem éri el az utalvány összeget. Ilyen esetekben mindig javasoljuk, hogy válasszon még magának valamilyen terméket ami fedezi a fennmaradó összeget. Hol vásárolható meg és hol váltható be a vásárlási utalvány? A vásárlási utalvány a következő áruházakban vásárolható és váltható be személyesen: WalterLand Soroksár: 1239 Budapest, Bevásárló u. 8. WalterLand Dunakeszi: 2120 Dunakeszi, Nádas u. 8. WalterLand Újbuda: 1117 Budapest, Hengermalom út 19-21. Valamint a weboldalon is! (Webshopban történő beváltás esetén a rendelési megjegyzésben kérjük feltüntetni az utalvánnyal való fizetést! BácsHosz – Bácshosz. ) Mennyi idő alatt szállítjuk a vásárlási utalványt online rendelés esetén? A vásárlási utalványt előre utalással való fizetés esetén az elutalt összeg beérkezésétől kezdve 24 órán belül szállítjuk (munkanapokon).
Utánvéttel való fizetés esetén a rendelést leadását követő másnap már szállítjuk is a vásárlási utalványt a megadott címre. (munkanapokon). Ha horgász családtagnak keresel ajándékötletet és bajban vagy vele, úgy jó hírünk van: Megtaláltad a legjobb ajándékot! A vásárlási utalvány érvényessége: Kiállítás dátumától számítva 1 éven belül kell levásárolni a vásárlási utalványt.
Belépés Regisztráció Kívánságlista Kosár tartalma Fizetés Ingyenes szállítás 10. 000 Ft feletti rendelés esetén +36-30-6855530 0 Az Ön kosara üres!
A héten szintén augusztus 20. apropójából hoztunk nektek egy kenyérreceptet, de tudjátok, hogy mikor és miért lett a kenyér ennek a napnak a szimbóluma? Illetve azzal tisztában vagytok, hogy már 1927 óta néhány évnyi kihagyással, de tűzijátékkal ünneplünk? Augusztus 20. napot számos megközelítésből ünnepeljük: vallási és világi eseményeknek is emléket állítunk. Nem hiába hát, hogy pirosbetűs ünnep a naptárunkban, viszont azt tudjátok, ki rendelte el, hogy ez a nap munkaszüneti nap legyen? A vallási háttere 1083. augusztus 20-ára nyúlik vissza, mikor Szent László királyunk a Nagyboldogasszony ünnepe utáni első vasárnap emeltette oltárra I. István király ereklyéit (Imre hercegével és Gellért püspökével együtt) nyughelyén, ami az akkori szokások szerint a szentté avatást jelentette. Ezt követően 1092-ben Szent László vezette szabolcsi zsinat (tanácskozás) rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak az ünneplését. A középkor folyamán egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, addig, amíg a török hódoltságnak köszönhetően ez a kultusz aztán elveszítette az erejét.
Ekkor lett az ünnepség része a tisztavatás, az ünnepélyes őrségváltás, 1927 óta a tűzijáték, s ekkor lett az ünnep része a néphagyományok ápolása is (napjainkban: Mesterségek Napja, Magyar Ízek Utcája). Az 1938. évi székesfehérvári országgyűlés törvénybe iktatta Szent István emlékét és a nemzeti ünnepet. 1945‑ig tehát nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947‑ig nyilvánosan ünnepelhették. István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18‑án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947‑ig még szereplője volt a Szent István‑napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978‑ban került haza az Egyesült Államokból. ) A kommunista diktatúra számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, s átértelmezték. Előbb az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20‑át, majd az új alkotmány hatályba lépését mint új – szocialista – államalapítást, 1949. augusztus 20‑ra időzítették.
Ezután 1949–1989 között augusztus 20‑át az alkotmány napjaként ünnepelték. 1950‑ben az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította. A rendszerváltozást követően felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb‑körmenetet. Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991‑ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5‑i döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a hivatalos állami ünnep rangjára. Az augusztus 20‑i ünnep István király szentté avatásának napjához kapcsolva állít emléket első királyunknak és a magyar államiságnak. A nap tehát nem köthető az államalapítás dátumához, hanem történelmi hagyományokon alapul. (Megjelent a Magyar7 c. hetilap 2018/15. számában. ) Kapcsolódó cikkeink Megosztás Címkék
Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította Szent István uralkodása idején, augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ára, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította 1686-ban XI. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította 1771-ben XIV. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította Az 1848-49-es szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Az idén múlt 15 éve, hogy az Országgyűlés Szent István napját ünneppé nyilvánította A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította.
Mária Terézia, hogy a magyar rendek kedvében járjon, 1774-ben országos ünneppé nyilvánította Szent István napját – ismét augusztus 20-án. A Szent Jobb hazakerült Ugyancsak a királynőnek köszönhető, hogy legfontosabb ereklyénk, a titokzatos körülmények között eltűnt Szent Jobb visszakerült Raguzából (Dubrovnikból). Az óriási lelkesedéssel várt ereklyét előbb Bécsbe szállították, majd Győrön és Pannonhalmán keresztül 1771. július 20-án megérkezett Budára. 1818-tól vált szokássá, hogy díszes körmenettel tiszteleg Magyarország a Szent Jobb előtt. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után a megtorló Habsburg hatalom 1860-ig nem engedélyezte a magyar nemzeti ünnepeket. A Kiegyezés után viszont a dualista monarchia egyik államának alapító királya kitüntetett helyet kapott. Ferenc József Szent István napját 1891-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után újabb jelentéstartalommal bővült ez a nap. A területében és népességében is jelentősen megfogyatkozott Magyarországon Szent István az erős államiság, a magyar királyság, valamint a nemzeti egység jelképe lett.