Több ilyen kezdeményezés és hagyományteremtő program is elindult itt az elmúlt több mint 10 évben. Mackóbarátok találkozója - Múzeumok éjszakája A Thúry György Múzeum a gyűjtemények gondozása, bemutatása mellett kiemelt hangsúlyt helyez az ismeretátadásra. Az intézmény meggyőződése, hogy a múzeum a tanulásnak és a szabadidő eltöltésének magas színvonalú kínálatot nyújtó színtere!
MŰHELY Szényi Krisztina 2022-04-01 07:00 A zalaiakon kívül nem sokan értik, hogy egy gyönyörű dombvidék lakói miért mondják azt, hogy hétvégén mennek a hegyükre a szőlőbe dolgozni, és a hegyük mindig mennyi munkát ad egész évben. Az itt élők a szőlőjüket, amin a földfelszín feletti pince áll, nemes egyszerűséggel hegynek nevezik. Ráadásul ezek általában nadrágszíj parcellák, vagyis a domb lejtőjén hosszan elnyúló, szűk telkek. Gyanó Szilvia, a nagykanizsai Thúry György Múzeum néprajzkutatója a zalai szőlőhegyek rejtett világáról tartott előadást a Göcseji Múzeum legutóbbi Múzeumi esték című rendezvényén. Tudták, hogy a szőlő- és borkultúrának kelta gyökerei vannak? Ezt is elmesélte a közönségnek a néprajzos kolléganő, amit régészeti leletekkel és írásos feljegyzésekkel is bizonyított. Habár a római korban Domitianus császár elrendelte az Itálián kívüli tőkék kiirtását, szerencsére ezt az akkor élők nem hajtották végre. Pannóniában már akkor is fejlett volt az agrotechnika, jónéhány régészeti lelet is alátámasztja ezt: présalkatrészek, szőlőmetszőkések, kapák kerültek elő a föld alól.
Thúry György Múzeum 1705-1712 között Kanizsa várának köveiből építette barokk stílusban a város földesura, Grasics Jakab. A 18. század közepén a Batthyány család tulajdonába került, a kanizsaiak "hercegi vár"-nak nevezték el. Cím Nagykanizsa, Fő út 5. Telefon +36 20 226 7679 Honlap Itt kaptak helyet a hercegség Kanizsa környéki gazdaságainak hivatalai, uradalmi tiszttartói ház lett, s 1945-ig itt működött a hercegi erdőhivatal. Az udvari épületben kapott helyet 1805-1822 között a zsidó hitközség imaháza is. 1922 és 1947 között itt működött a Zalai Közlöny szerkesztősége és kiadója. Az épület 1968 óta a Thúry György Múzeum otthona. Az emeleten az "Emberek, utak, kapcsolatok" (Dél-Zala évezredei) című állandó kiállítás és időszaki kiállítások láthatók, a földszinten raktárok kaptak helyet. A barokk épület alaprajza L-alakú, egyemeletes, udvari részének mindkét szintjén árkádsorral díszített, a Fő út felőli szárnyon ugyanitt háromtengelyes, felül timpanonnal lezárt rizalittal. A főkapu kőkeretes, boltíves, kapualja s földszinti folyosója dongaboltozatos, a földszinti helyiségek csehsüveg boltozattal fedettek.
A város élete | Közművelődési intézmények Kanizsa Kulturális Központ Halis István Városi Könyvtár Közművelődési és Városszépítő Egyesület 8800 Nagykanizsa, Kálvin tér 5. Igazgató: Czupi Gyula Telefon: 93/510-024 E-mail: Web: Közmûvelõdési és Városszépítõ Egyesület Thúry György Múzeum 8800 Nagykanizsa, Zrínyi Miklós u. 62. Igazgató: Száraz Csilla Telefon: 93/311-093 E-mail: Web:
De még korabeli síremlékeken is megjelentek a szőlőábrázolások. A 4. században kisparcellás, paraszti művelés folyt Vas, Zala, Veszprém vármegyék és Somogy nyugati részén. A középkorban pedig rohamos fejlődésnek indult a borkészítés. A mindenkori király szolgálónépei között külön csoportot képeztek a szőlőművesek és a vincellérek, és ekkor alakultak ki a magyar történelmi borvidékek. Az is világossá vált, mely területen melyik szőlőfajta érzi jól magát. A szerzetesrendeknek is nagy szerep jutott a borkultúra fejlődésében, persze azt se felejtsük el, hogy a misebor is elengedhetetlen tartozéka volt az egyházi szertartásoknak. Összességében ekkorra már elmondható, hogy egész Európára jellemző volt a szőlő és a bor szeretete. Gyanó Szilvia előadásában kitért a szőlőhegyek építészetére is: míg a Balaton északi vidékén a kő, addig Zala déli részén a fa volt a fő építőanyag. Azt is tisztáztuk, hogy a mi vidékünkön a pince nem a föld alatt van, mint az ország más területein, hanem a hajlék tulajdonképpen a szőlőhegy része a földfelszínen, ahol a bort tárolják.
Romantikus napokat töltene el partnerével gyönyörű környezetben? Szeretne tenni valamit szépségéért, egészségéért?
November 21-én fennállásának 70. évfordulója alkalmából ünnepi rendezvényt tartottak a zeneiskolában, mai hivatalos nevén a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolában. A hangversenyen közreműködtek a zeneiskola jelenlegi tanárai és egykori növendékei, fellépett továbbá vendégművész, valamint tanári zenekar is. A névadó, Erkel Ferenc művei mellett elhangzottak Chopin, Liszt és Kodály művei is, valamint tengeren túli komponisták zenedarabjai is. Az ünnepi alkalmon beszédet mondott Földi László országgyűlési képviselő, Fodor Gábor tankerületi igazgató és Hegedűs Ágota alpolgármester. Dr. Csáky András polgármester virágcsokorral köszöntötte az intézmény vezetőjét, Polgár- Szabó Zoltánnét. Ember Csaba a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének elnöke beszédében külön hangsúlyozta, hogy alapítása óta a ceglédi zeneiskola a Pest megyei zeneiskolák éllovasának számít. Példaként említette, hogy az alapítás utáni harmadik évében országos szinten elsőként indult Cegléden zeneóvodai évfolyam.
Ifjúkorának fő művét, a Hunyadi Lászlót 1844-ben mutatták be. Az első maradandó értékű magyar opera, mely az 1848 felé haladó Magyarország "politikai dalműve" lett. A "Meghalt a cselszövő" című kórusrészlet a forradalom tömegdala lett, s az operához készült nyitány az első magyar szimfónikus költemény. Fő érdeme – a jó szerkezeten, a jellemek sokrétű ábrázolásán kívül –, hogy az idegen zenei elemekkel szemben biztosítja a magyaros motívumok túlsúlyát. A drámai csúcspontokon többnyire verbunkos zene hangzik fel. Az opera Hunyadi János nándorfehérvári győzelmétől és halálától László lefejezéséig beszéli el az eseményeket. A Hunyadi évében, 1844-ben készült el a Himnusz, amelynek megzenésítését pályázatot írtak ki. A nemes vetélkedésből Erkel Ferenc került ki győztesen. 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amely Erkel vezetésével adta első koncertjét a Nemzeti Múzeum dísztermében. Erkel volt a Liszt Ferenc elnökletével 1875-ben létrejött Zeneakadémia első igazgatója is. Erkel Ferenc a magyar nemzeti opera megteremtője.
Király-himnusz) 127 Függelék 129 Mutató 131 Állapotfotók A borító kissé kopott.
Nevéhez fűződik a magyar nemzeti opera, mint műfaj megteremtése. Nyugati operák mintáira támaszkodva, a 19. század magyar verbunkos zenéjének felhasználásával és újraértelmezésével sikerült viszonylag egységes nemzeti operanyelvet kialakítania. A zene mellett neves sakkozó volt, az 1864-ben alakult Pesti Sakk-kör előbb alelnöke, majd egy év múlva elnöke lett. Emlékére 1952-ben állami díjat alapítottak, mellyel minden évben a kiemelkedő magyar zeneműveket és zenetudományi munkákat jutalmazzák. 111 évvel ezelőtt, 1893 június 15-én érte a halál. A képek forrása:
Közli a teljes kiadványlistát, ismerteti a kéziratokat. De nem elégszik meg a száraz filológiai adatközléssel: a szerző kutatásai kiterjedtek az Erkel-művek keletkezéstörténetére és sorsára is.