A magyar filmnél mintha lenne egy olyan közhangulat, hogy sokkal nagyobb elvárásokat táplálunk minden bemutatóhoz, és mintha lenne egy messiás várás. Majd az éppen aktuális mozi világhírűvé tesz minket újra, pont, mint régen. Ami szerintem egy szerencsétlen és toxikus gondolkodás, mert a Post Mortem hez hasonló filmek szenvedik meg ezt a hozzáállást. A Post Mortem cselekménye az első világháború végén kezdődik. Az ország romokban, akit nem a háború vitt el, azt az éppen tomboló spanyolnátha. A veterán Tomás (Klem Viktor) a halálból él: akkoriban nem nagyon készültek fotók a hétköznapi emberekről, sok család csak akkor adott ki pénzt fényképre pénzt, ha az egyik családtagjuk éppen elhalálozott, hogy legalább ennyi emlékük maradjon az elhunytról. Tomás pedig a holtakról készít fényképeket, élőre sminkeli őket, így járja az ország vásárjait, mikor szembe találkozik egy kislánnyal, Annával (Hais Fruzsina), aki elhívja a falujukba, hisz ott is sok a halott. Ám a faluban nem csak a fagyos föld miatt temetetlen hullák várják Tomást, hanem valami sokkal sötétebb és veszélyesebb… A magyar horror eddig mondhatni halott műfaj volt, a szocializmusban tiltott műfajnak számított, és azóta sem sikerült egy projektet se tető alá hozni.
Egy apróka kislány, Anna (Hais Fruzsina) invitálására aztán olyan településre keveredik, ahol szokatlanul sok a halott, és ha ez még nem lenne elég, furcsa, már-már természetfeletti jelenségek lengik be a falucska mindennapjait. Persze Tomást nem olyan fából faragták, hogy berezelne néhány mozgó tárgytól, suhanó függönytől, na, meg indokolatlan sutyorgástól, így elhatározza, felfedi a helység rejtélyét és kideríti, mégis mi a bánatot akarnak ezek a szellemek az emberektől. Mert hát mindig akarnak valamit, nemde? Hát, sok sikert! Karakterek Ha egy moziban nem klappol a forgatókönyv és a rendező sincs a helyzet magaslatán, akkor a látvány és a szereplők még mindig megmenthetik a mundér becsületét. Na, már most az a helyzet, hogy bármennyire is szerettem volna, hogy jól süljön el, minden a helyén legyen, a Post Mortemnél csak a képek maradtak patyolattiszták, ugyanis a figurák olyannyira súlytalanok lettek, hogy rendesen fájt nézni őket. Tomás, alias Klem Viktor, mint valami indokolatlanul keménykedő macsó, úgy vágtat át a kísértetek tömkelegén, teljesen egydimenziós, mindenáron fel akarja göngyölíteni a rejtélyt és kész.
Hát a látvány, az valami pazar lett, a szentendrei skanzen, ahol az egész mozit forgatták rendesen ott van a szeren, igazán parás helyszínt sikerült találniuk a készítőknek, ahol aztán tényleg minden megvan egy horror elkészítéséhez. Technikai oldalról is minden a helyén volt, a jeleneteket szinte tökéletesen rakták össze, már sokszor a snittek összevágásával elérték, hogy pániküzemmódba kapcsoljak és még véletlenül se merjek pislogni. A horrorelemeket, így a vizuális effekteket is ügyesen megkomponálták, egyáltalán nem éreztem őket elcsépeltnek, nagyjából mindent úgy adagoltak, ahogy azt a rémisztgetős mozikban kell. Kivéve az emberdobálásokat, azok egy idő után inkább voltak poénosak, mint ijesztőek. Aztán jöttek a színészek... (akikről már fentebb is írtam) és szinte mindent szétbarmoltak. Na jó, ez így erős túlzás, de meglátjátok, ha meglesitek a Post Mortemet, ti is így fogjátok érezni. De magában a történetben és cselekményben, na, meg a falu lakóinak ügyes-bajos dolgaiban is akadtak logikai bukfencek... Ettől függetlenül mindenképpen adjatok a filmnek egy esélyt, mégiscsak az első nagy költségvetésű magyar horrorról beszélünk, de ne várjatok tőle csodát.
Ezzel ellentében a Post Mortem -nek nagyon sok jó és ijesztő (! ) jelenete van, ilyen pl. a lépcső, a pajta, vagy akár a film végi, földbesüllyedő ház jelenet. Ebből egyet emelnék ki: nagyon eltalált pillanat a film vége felé, amikor a főhős a pajta ajtajában áll (a pajta közepén letakart hullák vannak), majd kimegy és mikor visszalép a pajtába, akkor a hullák, szinte egy cirkuszi társulatként, különböző pózokban állnak a pajta közepén. Nagyon groteszk, váratlan (nincs zenei felvezetés sem), és ami a legfontosabb ijesztő. Ugyanígy a film utolsó fél órája – ami miatt kiemelkedő is lehetne ez a film – eredetiségben és megvalósításban is kiemelkedő, főleg a vízalatti és "túlvilági" ábrázolás, viszont ezt egy órányi lassú felvezetés, olcsó jumpscare-ek, és kidolgozatlan történetszálak előzik meg. Ebben az utolsó harmadban, nagyon sok energia és potenciál van, látszik hogy a kreatív energiák nagyobb része ide koncentrálódott, de ez a film egészére nem mondható el. forrás: A film legnagyobb hibája talán, hogy versenyezni akar a Hollywood-i, nagyköltségvetésű horrorfilmekkel.
2021-04-05 22:22:02 Film - Mozi - TV - Kult film kritika Nagyon kíváncsi voltam Bergendy Péter filmjére, és hát csalódtam is meg nem is. Nagyon szeretem a hazai alkotásokat, különösen az utóbbi évek filmtermésében találni gyöngyszemeket, és bár a Post Mortem egyáltalán nem rossz film, azért találni benne néhány hiányosságot, amelyek ha nem lennének, sokkal nagyobbat szólt volna. __GA__A főszereplő Tomás (Klem Viktor) és Anna (Hais Fruzsina) közti kapcsol...
A magyar történelem olyan időszaka ez: "Amikor megszaporodhatnak a természetfeletti jelenségek. Ezért választottuk az első világháború utáni időszakot, a háborús veszteségek, a spanyolnátha okozta sokk hónapjait. Ebben a miliőben egy horrorfilm jól tud működni" – nyilatkozta a rendező egy interjúban. 1918 fagyos telén Tomás (Klem Viktor), – akit egy vérgőzös csata után halottasgödörbe dobtak, de túlélte – megélhetésként vándorfotósként járja a vidéket és gyászképeket készít halottakról. Bergendy filmje hitelesen idézi meg a kort, amikor a halált még nem rejtették el, az élet természetes része volt, ami mára tabuvá vált. Halott élők közé "keveredését" láttuk már Szőts István Emberek a havason (1942) című filmjében is, ahol a férj a Kolozsváron meghalt feleségét vonaton viszi haza erdélyi falujukba, hogy méltóképp eltemesse. A halott asszonyt úgy ülteti be az utazók közé, mintha élne, s az utastársak felfogják mi történik, mégsem szól senki, megértéssel elfogadják a különös helyzetet. Ez a gyászkultúra él abban a felvidéki faluban is, ahol az élők egyetértésben élnek a pajtában kiterített halottaikkal, akiket nem fogad be a fagyos föld, s ahova a tízéves Anna (Hais Fruzsina) hívására érkezik a vándorfotós.
Előzetes tudás Tanulási célok Narráció szövege Kapcsolódó fogalmak Ajánlott irodalom Ismerned kell a II. világháború esemény- és politikatörténetét, a Szovjetunió és az USA berendezkedését, a kommunista és a kapitalista világ jellemzőit, ideológia különbségeit. Ha ezt a tanegységet feldolgozod, áttekintést kapsz a hidegháború kialakulásáról, a két szuperhatalom mellett felállított katonai és gazdasági szervezetekről és a legfontosabb eseményekről 1962-ig. Tudtad, hogy volt a hidegháború időszakában 13 olyan nap, amikor kitörhetett volna a III. világháború? Ez a közel két hét nemcsak hideg-, de idegháború is volt. 1945-ben véget ért a II. világháború. 1945 júniusában megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ. Marshall segély fogalma de. Bretton Woods-ban létrejött a Nemzetközi Valutaalap, az IMF és a Világbank. Ezekben a szervezetekben gazdasági túlsúlya miatt az USA szava lett a döntő. A Szovjetunió végig részt vett a tárgyalásokon, de a Világbankba nem lépett be. Megkezdődött az elszigetelődése. Winston Churchill 1946-os fultoni beszédében már arról beszélt, hogy egy vasfüggöny választja ketté Európát.
termékek) GATT, Uruguay-i forduló, fő témái: -külf.
Növ. /év% Várh. élettartam, év Gyermekhalandós ág, # Írástudatlanság, ffi * Írástudatlanság, nő* HIV fertőzöttség* Népesség (mfő) K- Eu + XVI. szd-tól Afrika, Ázsia, Amerika gyarmatosítása (európai hatalmak) gyarmatok kifosztása, arany, ezüst, nyersanyagok Európába centrum és perifériák kialakulása Európa: XVII-XVIII.
Történeti visszapillantás kelet-európai nézőpontból; Kopint-Datorg, Bp., 1990 Mezei Géza: Helyreállított Európa.
Globalizáció…vagy polarizáció? l l A gazdasági globalizáció a maga legteljesebb formájában a klasszikus kapitalizmusban érvényesült, amikor az aranyvaluta mechanizmusa szabályozta a nemzetközi munkamegosztásteuroatlanti országokra igaz. A polarizáció a 20. -ban túlzott leegyszerűsítéssel észak-dél(gazdag-szegény), nyugatkelet(kapitalizmus-szocializmus) problémaként merült fel. 1947. június 5. | A Marshall-terv meghirdetése. A hidegháború után->ideológiai polarizálódás. l l l A 21. küszöbén->nem az ideológiák, hanem a civilizációk a hátterei a polarizáltságnak.. A Nyugat erőfölényén alapuló egyensúlytartás globalizációs koncepciója jellemezheti legjobban a szóban forgó problémát. Egyszerre áll fenn a globalizáció és a polarizáció =>civilizációk közötti ellentétek, összecsapások Felhasznált irodalom l l Bernek Ágnes: A globális világ politikai földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002) Csikós-Nagy Béla: Közgazdaságtan a globalizáció világában I-II. (MTA, 2002) David C. Korten: Tőkés társaságok világuralma( Kapu, 1996) Robert Went: Globalizáció (Perfekt, 2002)
Slides: 19 Download presentation A GLOBALIZÁCIÓ fogalma és kialakulása Készítette: Süveges Dorottya ELTE TTK, geográfus II.