Kiss Csaba plébános Született: Heves, 1969. 07. 25. Életút: 1994-1996. Eger-Belváros, káplán; 1996-1998. Róma, tanulmányi szabadság; 1998-1999. Eger-Belváros, káplán; 1999-2000. Eger, érseki jegyző; 2000-2003. Gyöngyös-Felsőváros, káplán; 2003-2014. Recsk, plébános; 2006-2011. h. esperes; 2011-2014. kerületi esperes; 2014- Jászárokszállás, plébános) Pappá szentelték: 1994. 06. 18. Kiss csaba atya. Szolgálati hely: 2014- Jászárokszállás, plébános Címek: 2017- Boldogságos Szűz Máriáról nevezett pankotai apát
Jól van ez így! Ölbe veszed gyermeked és elindulsz. Mesés, soha nem látott hatalmas forrásokat fakaszt a bizalommal hozzánk bújó kisded, világodat, világunkat öntöző forrásokat, melyek nélkül életünk csak a kietlen pusztában való sivár vánszorgás! Gyermeked teszi igazán lakott földdé otthonod! Jókedvű, boldog gyermekek közé menni olyan jó, mintha Isten szép templomába, a mennyország előszobájába mennél, még huncut csintalanságuk is hozsanna az életet megálmodó végtelen Istennek! Gyertyaláng.hu | Kiss Csaba plébános - Csaba atya oldala. Az önfeledten játszadozó, kacagó gyermek csilingelő hangja a legszebb Istentisztelet ezen a földön, mely ha elhallgat, akkor a papok minden imája csak gyászos rekviem egy szomorú gyászszertartáson! A fa még nem erdő, a gyermek közösségi lény, neki testvérekre, társakra van szüksége, mert egymagában senyved, védtelen vízcsepp a sivatagban! Nézd meg a nagycsaládok mosolygós arcú gyermekeit, gyere el hozzánk és fürdesd, üdítsd fel lelkedet pajkos kacagással és ajándékozd meg gyermekedet s általa önmagadat egy csöppnyi mennyországgal, az élet értelmével, egy kistestvérkével!
Budaörsi Werner Alajos Kórus A kórus története hosszú évtizedekre nyúlik vissza. Fennmaradt plakátokról és egykori kórustagoktól is tudjuk, hogy templomunknak már 1946-ban is volt énekkara. A kórust az akkor itt szolgálatot teljesítő, zenét kedvelő fiatal plébános, Sík Zoltán hozta létre. Nepomuki Szent János Plébánia Karitász Csoport "... Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam és innom adtatok, idegen voltam és befogadtatok engem, mezítelen és felruháztatok engem, beteg voltam és meglátogattatok engem, fogságban voltam és eljöttetek hozzám.... Bizony mondom nektek, amit egynek a legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, nekem cselekedtétek... Bizony mondom nektek, amit nem cselekedtetek egynek e legkisebbek közül, nekem sem cselekedtétek... Kiss Csaba atya – Szent Gellért Diákszövetség. " (Mt. 25, 35-36, 45). Budaörsi Kolping Család A Kolping-mozgalom egyik legfontosabb feladata, hogy tagjaival egyre mélyebben megismertesse a keresztény értékeket és ezáltal tettekre serkentse őket. Ebben alapvető útmutatás Kolping Adolf életpéldája és műve, valamint a katolikus társadalmi tanítás.
A Légy jó mindhalálig érdemi értékelése Czine Mihály értékelése: "A forradalmak után először a Légy jó mindhalálig jelent meg 1920-ban. Kritikai realista műként, pszichológiai remekként és a legjobb gyermekregényként szokták méltatni, pedagógiai tanulságait s a múlt szegény diákjainak a kapitalista társadalommal való összeütközését fejtegetve. Nem ok nélkül: a kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás. Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig | 9789632520315. Gyermekregénynek is kitűnő; nem kívülről, nem felülről, nem is különc kamaszokat rajzol, mint a modern törekvésű gyermekregények legtöbbje, hanem egy fakadó jóságú, jeles rendű diákot, teljes azonosulással. De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig, és nem is a debreceni kollégium kritikája elsősorban. Móricz Zsigmond maga is csodálkozott rajta, hogy az olvasók elfogadták egy kisfiú történetének Debrecen bírálatának… … Nyilas Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság, becsület és tehetség.
Teljes leírás Bár természetesen kezdettől fogva Móricz életművének legjavához számította minden érdemes kritikus a Légy jó mindhalálig-ot, a mű helyét mégis igen nehéz, szinte lehetetlen volt kijelölni a többi Móricz-regény közt. Bizonyosnak látszott-látszik, hogy nagy mű; az is, hogy nemcsak általában vett társadalomkritikát tartalmaz, de a húszas évek elejének talán legmegsemmisítőbb bírálatát is, ám ugyanakkor eminenter gyermekregénynek tűnik, a jóság-szeretet-ártatlanság himnuszának, egy gyermeki lélek édes-szentimentális bemutatásának, önéletrajzi motívumokkal bőségesen átszőtt vallomás-, illetve emlékezésregénynek, kollégiumi-iskolai beszámolónak.
musical, magyar, 2014., 3 - 99 éves kor között Szerkeszd te is a! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat! Légy jó mindhalálig - Diafilm Webáruház. In memoriam Miklós Tibor Igazi klasszikus remekműnek talán csak azokat a regényeket, színdarabokat szabad neveznünk, amelyeket az idő előrehaladtával jóízű késztetéssel az ember újra és újra elővesz, mert érzi, hogy minden évben, évtizedben még több rétegét értheti meg, mélyebbre merülhet el mondanivalójában. Amit még csetlő-botló kamaszként nem szemezgetett ki belőle, azt felnőttként, vagy idősödő olvasóként csemegeként fogja élvezni, ha újra kezébe kerül, vagy színpadról köszönhet vissza végre a nagybetűs Klasszikus, kedves Nézőinkre. A "Légy jó mindhalálig" című remekmű musical feldolgozása igazi gondolati csemege, miközben hordozza önmagában a zenés-színház minden nagyszerű elemét, muzsikája elvarázsol, Világokat nyit ki előttünk, közel engedi a gyermekekhez a valódi értést, úgy, hogy a felnőtteket sem fosztja meg a valódi tartalomtól.
Ez a remekbeszabott mű Móricz Zsigmond legtisztább és legnagyobb alakításai közül való ragyogó drámaiságában, romantikájának nagyvonalúságában, forró lírai hevületében, tragikumának magasrendűségében, és humorának emberi melegségében s milyen leheletszerűen üde, friss és szíven ütően naiv, minden emelkedett intellektuálisa mellett is! Ez a nagyon emberi, nagyon magyar és nem utolsó sorban: nagyon debreceni kollégiumi regény fölvonult hát diadalmasan a színpadra is, és amikor itt Debrecenben jelentkezik, más attitűd lehet vele szemben, mint az ellenállás nélküli meghatottság. Nyilas Misi negyedik béista, drága paraszti kisember, tiszta eszeddel és tiszta erkölcsöddel, – szinte látom a történelemkönyved első lapján beírva: Qui proficit in litteris, sed deficit in moribus… – aki tizenöt-húsz esztendőkkel ezelőtt mellettem ültél a kollégium padjain; csak kicsordul az ember szeméből a könny, amikor vergődni lát, világi dolgokban járatlant, a felnőttek kegyetlen hálóiban. Csak feljön az ember torkában valami, ahogy megperdül a konviktusi csengő s te leborulsz a cétus kemény vaságyára, hiszen a csengő szava múltat ébresztget és szívig hat az akácfa illata, – ott ringatják tavaszonként fehér fürtjeiket rövidlátó tanáraink sírja felett, akinek soha többé nem állunk már fel más helyett felelni azokban a padokban, amelyekbe hétfőn este még egyszer leültél, komám, Nyilas Misi a IV.
A szüleire gondolt, s a szemébe könny jött, mert tőlük nem kérhet pénzt, mert nekik nincs, mert ha eszébe jut, hogy ő itt a konviktusban húst eszik és jó falatokat, otthon pedig hitvány krumplilevest esznek, nagyon szégyelli magát, s most míg a latin coniugatiót hajtogatja gépiesen, folyton ég az arca a szégyentől, hogy azt a könyvet beköttette. " Misi végül kétségbeesésében elsírja magát, hosszan, sokáig sír, mire megkönnyebbül és visszaindul a kollégiumba. A kollégiumi szobában Böszörményi már nem fest és nincs egyedül, megjöttek a többiek is, aki addig az udvaron longamétát játszottak. A szobában összesen heten laknak, ebből öten másodikosok, ketten pedig már nyolcadikosok, akiket a kicsiknek "úr"-nak kell szólítani: Lisznyai úr, a szobafőnök, aki a szoba rendjéért felel és Nagy úr, aki egy alacsony, béna vállú fiú, most éppen cigarettát tölt. Amikor Misi belép a szobába, mindenki kineveti, mert amíg a füvészkertben tanulni próbált egy fehér olajfa hosszú leveleit tűzte a hajába, amiről aztán elfelejtkezett.
A mélységből jön, érzékeny lélekkel, a szülői ház emlékével. Azt hiszi, hogy a felnőttek jók és tiszták. Ez a nagy tévedése, mert hazugok és rosszak; világuknak még az alapja is hazug. A kis Nyilas Misi csalódása a felnőttek világában a felnőtt Móricz Zsigmondé, övé a regényt felhőző szomorúság és tanácstalanság, s övé Nyilas Misi jósága és emberséget hirdető elszántsága is. "
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5. ) Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja. Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredmébrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak. 1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig. Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.