A Krka Nemzeti Park 17 km-re található Šibeniktől, a népszerű horvát nyaralóközponttól. A nemzeti park a Krka folyó nagy részét, Skradintól Kninig tartó szakaszát foglalja magában. Számos szikla, vízesés, különleges állat- és növényvilág található ebben a parkban. 18 halfajból 10 a világon egyedül csak itt él, ráadásul 222 madár- és 18 denevérfaj színesíti a park állatvilágát. A nemzeti park környéke műemlékek szempontjából is értékes. Római és középkori épületek feltárásai találhatók itt, de az is bizonyított, hogy ezen a területen már az őskorban is éltek emberek. Legértékesebb műemléke a vízesésen túl a Visovac sziget, amely Horvátország egyik legértékesebb kulturális emléke. A szigeten található ferences kolostorban ugyanis értékes történelmi emlékeket őriznek. A park legismertebb látványossága a Nagy vízesés (Skradinski buk), amelyet 17 vízesés alkot. Horvát nemzeti ital auto. Átlagos áramlási sebessége 43 m3 télen, míg 18 m3 nyáron. Ez Európa egyik legszebb mészkő vízesése. Érdemes fürdőruhával érkezni, mert itt a Krka vízesés előtti medencében fürdeni is lehet.
Múlt héten Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök azt mondta, arra számít, hogy Horvátország nagyjából két és fél évet tölthet el az ERM II. árfolyamrendszerben, mielőtt ténylegesen bevezeti az eurót. Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök áprilisban azt nyilatkozta, hogy reméli, hogy Bulgária Horvátországgal együtt tud majd csatlakozni az árfolyamrendszerbe júliusban. Az EKB értékelése szerint bár mindkét ország tett pozitív lépéseket, de egyelőre egyik országban sem felel meg a jogi keretrendszer az euró bevezetéséhez szükséges szabályoknak, Bulgária esetében például a monetáris finanszírozás lehetőségének kizárására vonatkozó szabályozások hiánya nem tetszik az európai jegybanknak. Isztriában tartuf néven juthatunk hozzá. Horvát nemzeti italia. Gnocchi zöldbabbal kép: kaishin Zöldségek, saláták A Magyarországon nem ismert dalmát káposztát salátaként, vagy főzelékként tálalják. A blitvát egy dalmát répafajtából állítják elő, ezt szintén salátaként fogyaszthatjuk el. Ha horvát piacon járunk, érdemes fügét és szentjánoskenyeret vásárolni, hisz ezekhez Magyarországon nehéz hozzájutni.
Virágzó nőszirmot már korábbi utazásaink során is sokfelé láttunk, azt viszont csak most tudtuk meg, hogy ezt a növényt - melynek mintegy 15 faja található meg déli szomszédunknál - a Horvát Művészeti és Tudományos Akadémia 2000-ben Horvátország nemzeti virágává nyilvánította. Az írisz horvát elnevezése perunika, mely a leghatalmasabb szláv isten, a villámlás és a mennydörgés urának, Perunnak a nevéből származik. A legenda szerint az írisz (perunika) ott nő, ahol Perun tüzes nyilai a földet érik. Horvát Nemzeti Étel - Horvát Nemzeti Êtes Pas Redirigé. Bár nincs bizonyíték a zivatartevékenység gyengülésére, a villámcsapások számának csökkenésére, ennek ellenére 2000-től a perunika Horvátországban védettséget élvez.
De mi is az a redukció? Különlegesen hangzik, de szerencsére nagyon egyszerű elkészíteni és még finom is! A redukció a mártások, pecsenyelevek, esetünkben a boros gyümölcsöntethez koncentrációjának növelésére irányuló, hőközléssel (ami általában beforralást jelent) járó konyhai eljárás. A végeredmény ízesebb, töményebb, intenzívebb lesz. A redukcióhoz használd a borpárosításnak ajánlott Vylyan Mandolást (de ne túl sokat, maradjon az asztalra is! Karácsonyra hangolódunk 1.rész - karácsonyi hagyományok. ), így lesz igazán tökéletes az étel és a bor harmóniája. Jó étvágyat! Hozzávalók két személyre: 450 g kacsamell filé só bors A burgonyához 5-6 darab burgonya 50-60 g vaj 1 marék aprított snidling A gyümölcsös, vösösboros öntethez 250 g vegyes erdei gyümölcs (fagyasztott is jó) 1 ek muscavado (lágy, sötétbarna nádcukor) 10 ml a borpárosításnak ajánlott Vylyan Mandolás borból 1. A kacsamelleket hideg serpenyőben, bőrös felükkel lefelé erős lángon sütni kezdem. 2. A húst bőven sózom, borsozom. 3. Amikor a bőr szép barnára sült, megfordítom a filéket.
Karácsonyi hagyományaink között nem csak a már korábban megjelent cikkünkben említett, tágabb közösséget érintő megmozdulások szerepelnek. A következőkben bemutatott hiedelmek elsősorban a karácsonyböjti ünnepi étkezés körül tömörülnek, de ezek a tradíciók a betlehemezéssel, regöléssel, csobánolással ellentétben szigorúan csak családi jellegűek volt, ez teszi azokat még inkább személyessé és meghitté. A karácsonyi vacsoráról minden bizonnyal állíthatjuk, hogy háromnapos ünnepünk fénypontja. Azt gondolnánk, korábban ugyanolyan elterjedt és megszokott volt a halászlé, a rántott hal, a hideg sültek fogyasztása karácsonyeste, mint manapság. Régi karácsonyi menu.htm. Egykor azonban szigorú böjti hagyományok kötődtek a december 24-i vacsorához. A böjti szokások jegyében karácsonykor a hal kivételével elhagyták a húst. Ennek ellenére nem mondhatjuk, hogy a régebbi korok emberei szenteste szegényes vacsorát tálaltak volna szeretteiknek. Karácsonykor az asztalra kerültek olyan csemegék is, amelyek ritkaságnak számítottak.
Nem csak a nehéz ételek finomak, jól tudjuk. Lehet egészségesen, kalóriaszegényen is finomakat enni! Pácolt sült zöldségek kétféle mártogatóssal Grillezett halszeletek zöld salsával Paradicsomhab mozzarellával és salátával Gyümölcssaláta túrókrémmel Almás-joghurtos jégkrém
Ezek általában a következők lehettek: alma, dió, méz, fokhagyma vagy ostya. Az efféle ínyencségekhez babonák, hiedelmek fűződtek, ezért igen fontos részét képezték a karácsonyi étrendnek. Thinkstock De hogy is nézhetett ki régebben egy karácsonyi menü? Régi karácsonyi menu.com. Déjtárban, Nógrád megyében például fokhagymát ettek kenyérrel, diót, almát, túrós lepényt, túrósdedellét, mákosdedellét, szőlőt, mákos kalácsot, káposztalevest és bort. A jellegzetes karácsonyböjti ételek fontos alapanyagai voltak a zöldségek és a gyümölcsök, közülük is leginkább a bab, a lencse, a káposzta, a gomba, az aszalt gyümölcsök, az alma, a dió és a sült tök. A szokás szerint a zöldségekből és az aszalt gyümölcsökből készült leves vagy sűrűbb étel volt a főfogás. Az aszalt gyümölcsök és a káposzta kivételével mindegyik zöldséghez fűződik egy-egy hiedelem A babot és a lencsét egyaránt azért fogyasztották, hogy sok pénzt, gazdagságot hozzanak az elkövetkezendő évre, ám a babhoz több más hagyomány is kapcsolódik. Egyes helyeken azért ették, hogy sok csibéjük legyen az újévben, máshol lencsével kevert babot kentek az ökrök és a tehenek hátára, hogy szép kövérek és értékesek legyenek.
Amit éjfélig biztosan nem látunk, az a hús, helyette éhségünket céklalevessel, hallal, valamint krumplival, sajttal, gombával, esetleg savanyú káposztával töltött barátfülével csillapíthatjuk. Édességként szinte biztos, hogy valamilyen mákos finomságot kapunk, a legelterjedtebb a meleg tejbe és mákba áztatott palacsintaszerűség, a łamaniec és a nálunk is méltán kedvelt bejgli, a makowiec.