(Ez is érdekelheti: hatalmas elismerésben részesült Balázs Fecó) Infúziókúrán vett részt: Infarktusa és bypass műtétje után, 25 éve kezdett új életet Balázs Fecó, akinek 2016-ban ambuláns szívtájéki beavatkozásra volt szüksége. – Orvosaim azt sem nézik jó szemmel, hogy havonta 3-4 előadóestet tartok, csupán tudomásul vették, hogy nekem a közönség az orvosságom – mondta korábbi cikkünkben a népszerű zenész, aki régi együttese, a Korál 2018-as jubileumi koncertje előtt infúziókúrán vett részt, hogy bírja a terhelést. Blikk extra Balázs Fecó depresszió koronavírus kényszerpihenő
Nem túl sok van már, amit még itt hagyott. Ami félig van kész, az ma félig marad. Engedd, hogy a dolgok most nélkülünk változzanak. Egy 85744 Balázs Fecó: Évszakok 1. Volt idő mikor még nem voltál, S nem éreztem, hogy fájna majd ha nem volnál; és most látod, féltelek, őrizlek, védelek; Mert lesz idő meglehet, hogy nem leszel már. 2. Voltak, ak 57934 Balázs Fecó: Idegen (Duett Farkas Zsófival) Ugyanúgy kel fel a nap És ugyanúgy megy el Csak mi nem látjuk egyformán sosem Hogy ugyanúgy hoz ugyanazt Vagy szebb, mint amilyen Te is így, én is máshogy képzelem És ugyanúgy j 32734 Balázs Fecó: Számíts rám A kultúrházban fellépett egy zenekar. Áradt minden hang a falakon át. Csak kívül volt helyünk, sok baj volt velünk, se pénzünk nem volt még, se öltönyünk. Összezárt, hogy kívü 19220 Balázs Fecó: Homok a szélben Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok! Szeretlek, és melletted vagyok. De tudom jól, hogy eljön majd a nap, És nem lesz semmi, ami majd visszatart. Mert sehol sem tudtam megnyugodni 19208 Balázs Fecó: Amikor mellettem vagy Én nem tudom mit mondanék Ha arról kérdeznél Meddig tart és mit jelent a szerelem?
koncertjeik telt ház előtt, lelkes tömeg előtt zajlottak, 1981-ben például így adták elő az anyám maradj velem című klasszikust. Egyik legismertebb daluk, mely talán a fiatalok előtt is ismerős dallamok mentén csendül fel, a homok a szélben. "Ne állj meg soha" - énekelte egyik dalában, ahol egy kicsit pörgősebb ütemekkel szórakoztatta az őket kedvelőket. Jött a harmadik Korál album, és az ahhoz köthető legnagyobb sláger, amiben a feladat adott volt: el kellett kergetni a felhőket a háztetőről. "Változnak az évszakok, jó idők, rossz napok" - csendül fel egy újabb klasszikusban, ami alapvetően az akkoriban futó nyolc évszak című tévésorozathoz készült. A nők körében is népszerűségnek örvendett, 2000-ben például közös duettel jelentkezett Keresztes Ildikóval karöltve, közös zenéjük címe "A csönd éve volt". Egy nagy ugrással elérkezünk 2020-hoz, az évhez, amikor a nehézségek ellenére ő is igyekezett adni, és szórakoztatni. Egyik utolsó nyilvános fellépése a raktárkoncertek során valósult meg, melyről az alábbi felvétel őrzi emlékét.
Éjfellegekből jött; - sasmódra szállva Tört a szívemre első, lázas álma. Viharszegett szárnya felém borult, És mit ezeregy éjszakán tanult Titkos igékbül, holdfényes jegyekbül, A boldogsággal ámított szivekbül, Lángoló szóval lihegte felém, Míg tehetetlen rabul estem én. - Csak jőjj velem! Odavezetlek téged, Hol zabolátlan kavarog az élet, Emelkedő-eső, szilaj hulláma Vad szirten permeteg-sugárra válva. Kálváriákra, hol virág terem, S kígyófulánk virágok kelyhiben. Vérző tövis közül kell fölemelned, Mi ott terem szívednek, - a szerelmet. Akit szeretsz, - majd sírnod kell miatta, Követned kell börtönbe, gyalázatba, Aztán sugáros magasokba fel - S a királynője ott is te leszel. A szívem telve van veled videa. Hát jőjj, - siess! - - S míg félig öntudatlan, Kiszáradt ajkkal utánasusogtam A viharok dalát, - habozva, késve, Nem mertem őt követni - mégse - mégse. S egyszerre, - gyilkos bosszusággal telve Keselyű-karmát vágta a szívembe. - Verdeste, - tépte, - csattogott a szárnya, S messzenyilazott a vad éjszakába. Nehéz, halálos, álomtalan álom, Meddig tartott az éj?
Fossanak vért. Faszom. De kiegyezek azzal is, ha már valami lázadás lenne, mennék bazmeg. TLDR: Nem vagyok nyugodt mostanában, kisállatokat akartam nézni, Kőszegi Ákos nem hagyja, annyit értek el vele, hogy kurvára leszavazok az Összefogásra, Gyurcsány ide vagy oda.
Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov: A Volgán 3. Ó, Volga, hány év elszaladt. Köszöntöm újra partodat. Én más vagyok már, de te még fenséges, fényes, ami rég. A szívem telve van veled 2018. Nem változott a láthatár… Most is a vén monostor áll a zöld homoksziget felett. S amint harangját hallgatom, elönt a régi izgalom, az ifjuság bennem remeg. Igen… De vissza sose jő sok elszórt év, elhalt erő… S mig ültem ott, már-már a hő elkábított, de nyögést hallok hirtelen s a partra szegződik szemem: logó fejük majd' földet ér, testükön áthurkolt kötél, nyűtt háncsbocskorban lép, halad vánszorg a vontató-csapat. Ütemes, gyászos, jajgató szavuk úgy szúrt, oly élesen oly vad volt, oly borzongató, hogy fázva reszketett szivem. Ó, sírtam, sírtam féktelen azon a gyászos reggelen, s a kedves partról nézve le vized először lett nekem a bánat és rabság neve. (573–579. ) Nyikolaj Alekszejevics Nyekraszov: Elemészti a szívet Elemészti a szívet a bánat, az erény bizodalma kimul, míg a földön a dobnak, a láncnak, meg a bárdnak a hangja az úr.