Valószínűleg a tatárjárás vagy a török idők alatt veszett el, majd 1590 körül a raguzai (dubrovniki) dominikánus kolostorban találtak rá. A Szent Jobbot – amelynek ezüst ereklyetartóját 1862-ben készítették – ma Budapesten, a Szent István-bazilikában őrzik. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-i nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam jelképe volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte, hogy ezen a napon címeres zászlóval lobogózzák fel a középületeket. A két világháború között az ünnep kiegészült a Szent István-i, azaz a Trianon előtti Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékezéssel, emlékeztetéssel. Szent istván király szentté avatása. 1945 után augusztus 20-át egyházi ünnepként 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan, a második világháború végén a Szent Koronával együtt nyugatra menekített, de 1945. augusztus 18-án hazahozott Szent Jobb 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek.
Megvédte országát a Délkeleti-Kárpátok felől betörő kunok támadásaitól, valamint Salamon visszatérési kísérletétől. Megkezdte az ország politikai egységének alapját képző vármegyerendszer kialakítását, amelyet Kálmán fejezett be. A közjogi-közigazgatási lépésekkel párhuzamosan haladt az egyházi élet megújítása, intézményeinek újjászervezése, továbbfejlesztése. A meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát alapította. Szentjobbon, a Tolna megyei Bátán és a nyitrai Koloson bencés kolostorokat létesített. Somogyvárott francia bencéseknek építtetett monostort. Ugyanilyen bőkezűséggel gondoskodott a püspökségekről is. Öt szentet avattak a magyarok | 24.hu. A váci székesegyházat befejezte. Újakat épített Váradon és Gyulafehérvárott. A kalocsai érseki egyházmegyét átszervezte, Bácsra helyezte át a székhelyét, ahol 1091-ben új püspökséget alapított Szent István tiszteletére, de a kalocsai érseknek rendelte alá. Nevéhez fűződnek az első magyar szenttéavatások is: 1083-ban István király, Imre herceg és Gellért püspök, valamint András és Benedek remeték kerültek az egyház szentjeinek sorába.
Amikor 1074-ben Géza megszerezte a trónt, Salamon az ország nyugati területeire szorult vissza, de továbbra is önmagát tekintette az egyedüli törvényes királynak. Salamon király és Géza herceg viszályát ábrázoló miniatúra a Képes Krónikában Forrás: Képes Krónika Ezért, amikor Géza halála után 1077-ben László foglalta el a trónt, Salamon IV. Henrik német-római császárhoz fordult segítségért, hogy ismét a saját koronája alatt egyesítse az országot. A súlyos belviszályok széteséssel fenyegették Magyarországot, ezért Lászlónak nem csak Salamonnal, hanem az anarchiával is meg kellett küzdenie. István király szentté avatása, államalapítás, új kenyér, alkotmány – mit is ünneplünk augusztus 20-án? | Szeged Ma. Salamont megátkozza anyja, Anasztázia királyné Forrás: Wikimedia Commons/Orlai Petrich Soma László király kemény kézzel helyreállította a rendet, megszilárdította a közbiztonságot, valamint megvédte az ország határait. A híveit vesztett Salamon 1081-ben lemondott a trónról, ám nem sokkal később ismét László ellen kezdett szervezkedni, aki ezért börtönbe csukatta, majd később száműzte az országból izgága rokonát.
(Ezért is szokás szentté avatási perről beszélni. ) A boldoggá, illetve szentté avatás részletes rendjét VIII. Orbán pápa (1623-1644) határozta meg, s ez csekély változtatásokkal máig érvényes. Szent István sírja - Szent István sírja Archeologia. A katolikus eljárás [ szerkesztés] A boldoggá, illetve szentté avatások jelenlegi rendjét két szentszéki dokumentum szabályozza: a "Divinus Perfectionis Magister" kezdetű apostoli rendelkezés (1983) és a "Sanctorum Mater" kezdetű instrukció (2007). A katolikus egyházjog hosszan és igen részletesen szabályozza, miként kell eljárni a szentté avatás során. [1] Lexikális keretek közt ennek az eljárásmódnak csak a lényegét lehet ismertetni: A per egymást követően két szinten zajlik. Elsőként helyi (egyházmegyei) szinten, s azt követően Rómában, a szentté avatások ügyében illetékes kongregációban. Helyi szinten [ szerkesztés] A szentté avatást bárki (jogi vagy természetes személy) kezdeményezheti a halál helye szerinti illetékes főpásztornál, feltéve, hogy a jelölt ("Isten szolgája") már legalább öt éve halott.
A ceremónia megkezdésének kitűzött időpontja pedig augusztus 15. volt, Nagyboldogasszony napja, amely István idején a törvénylátó napok ideje volt, azaz minden évben ezen a napon ült össze a királyi tanács. Háromnapos böjtöt tartottak, de az István koporsóját fedő követ nem tudták elmozdítani: "bár szent testét három napig teljes erőből próbálták felemelni, semmi módon sem lehetett helyéről kimozdítani". 1083. augusztus 20-án I. (Szent) László magyar király, VII. Gergely pápa engedélyével váratlan fordulatokban is bővelkedő hosszas előkészületek után, a főpapok és az udvari méltóságok jelenlétében, személyesen helyezte a székesfehérvári bazilika oltárára azt az ezüstládát, amely az államalapító király, István ereklyéit rejtette. A korabeli egyházi szokásjog szerint e ceremóniával Istvánt a keresztény egyház szentjévé avatták. Az államalapító szent király máig tartó kultusza azonban csak egy évszázaddal később, a 12. század végétől vált általánossá. Húsz éve, 2000. Bertalan konstantinápolyi pátriárka bejelentette, hogy a keleti egyházak is szentjeik közé emelték az államalapító magyar királyt.
Megemlékezik arról az értékteremtő és sokszor nem látványos munkálkodásról, melyet a több mint 300 000 lelket számláló közösség évszázadok óta folytat az egész társadalom javára. A centenáriumi megemlékezés egyik kiemelkedő mozzanataként Ötvös Tamás a Magyar Posta debreceni területi igazgatóság irodavezetője bemutatta azt a bélyeget, amelyet a Magyar Posta erre az alkalomra készített. Hajdúdorogi görög katolikus egyhazmegye. Ötvös Tamás elmondta, a magyar bélyegtörténetről elmondható, hogy több mint 5000 alkotással rendelkezik, amelyek között nagy számban szerepelnek egyházi témájú bélyegek is. A 380 Ft-os névértéken megjelenő bélyeg címe: 100 éves Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye. A bélyeg négy kis képet ábrázol: a Máriapócsi kegytemplom könnyező Istenszülő ikonját, Kisléghi Nagy Ádám pantokrátor című alkotását, a magyarországi görögkatolikus egyház megalapításáról rendelkező vatikáni bulla részletét, valamint a Hajdúdorogi székesegyház ikonosztázion részletét. Ezt a négy képet középen a magyarországi görögkatolikus egyház szimbóluma köti össze.
Végül e küzdelem eredményeként az 1912. június 8-án X. Pius Pápa kiadott Christifideles Graeci kezdetű bullájával kanonizálta az egyházmegyét. Ezután az államtitkár elmondta, miközben a magyar nemzet fogy, a magyar görögkatolikus közösség minden népszámláláskor számszerűen gyarapszik, mert él benne a hit Istenben, nemzetünkben, családunkban a megmaradásban. 100 éves a Hajdúdorogi Görögkatolikus Egyházmegye | EuroAstra Internet magazin. A mai társadalomnak szüksége van az egyház szolgálatára. Magyarország új alaptörvénye kimondja az egyház és az állam együttműködik a társadalom javának szolgálatában. Szászfalvi László szerint sorsszerű az, hogy éppen ezen a héten kezdődött el a tárgyalása annak a Fidesz-KDNP által beadott országgyűlési határozatnak, amely a Máriapócsi kegyhelyről és a magyar görögkatolikus közösség társadalomban betöltött szerepéről szól. Az egyházmegye centenáriuma a Magyar Országgyűlést arra indítja, hogy megemlékezzen a görög katolikus közösségről a közösség tagjainak munkásságáról, azon lelki szellemi és épített örökségről, melyet Isten dicsőségére és az egész nemzet javára hoztak létre.
Ezen vidék keleti szertartású hívei a Munkácson, majd Ungváron székelő munkácsi püspök, illetve 1818-tól az eperjesi püspök fennhatósága alá tartoztak. 1912-ben – a Munkácsi és Eperjesi (valamint a Gherlai, Nagyváradi, Fogarasi és Esztergomi) Egyházmegyék kifejezetten magyar ajkú görögkatolikusai számára – megalakult a Hajdúdorogi Egyházmegye. Főpásztora a Sátoraljaújhelyért rengeteget fáradozó ottani parókus, Miklósy István lett. A mai Miskolci Egyházmegye vidékéből Dél-Borsod és Zemplén megye területe tartozott ide. A Trianon utáni Magyarországon a Hajdúdorogi Egyházmegyén kívül húsz eperjesi, illetve egy munkácsi egyházmegyés görögkatolikus parókia maradt. Francesco Marmaggi prágai nuncius 1924. június 4-én adta ki azt a dekrétumot, melyben XI. Piusz pápa ezen Magyarországon maradt parókiák számára Apostoli Adminisztratúrát (görögül Exarchátust, magyarul Kormányzóságot) létesített. Az új Exarchátus élére 1924. július 1-jei hatállyal Papp Antal – címzetes küzikei érseket – volt munkácsi püspököt állította apostoli kormányzóként.