Korunkban Stefánia belga királyi hercegnő – kis túlzással élve – Ferenc József szűkebb családjának egyik legkevésbé ismert tagja a magyar nyilvánosság körében. Annak ellenére, hogy a tragikus sorsú Rudolf özvegyeként újraházasodva élete jelentős részét már Magyarországon töltötte második férje, Lónyay Elemér gróf, majd 1917-től herceg oldalán. A hosszú életű hercegnő tanúja volt a Horthy-korszaknak, és végül 1945. augusztus 23-án hunyt el a Pannonhalmi Bencés Főapátságban. Stefánia személyének megítélése mindmáig ellentmondásosnak mondható, nem függetlenül attól a ténytől, hogy a bécsi udvar és a közvélemény egy része az özvegyet okolta a férj tragikus haláláért. Stefánia "ismeretlenségének" állapotán jelentősen javíthat, hogy az Európa Könyvkiadó nemrég kiadta visszaemlékezéseit – magyar nyelven elsőként – Császárnénak szántak: Rudolf trónörökös özvegyének emlékiratai címmel. A kötetet 2017. Könyv: Császárnénak szántak (Stefánia). május 17-én mutatták be egy rövid és lendületes beszélgetés keretében az ELTE Gólyavárának előadótermében az Európa Könyvkiadó és az ELTE BTK Történeti Intézetének közös szervezésében.
Tulipán épülete a Štúr utcában. A mai 15-ös számú épület helyén állt egykor Wendler Gusztáv földszintes sütőháza, amely az eredeti beépítésből maradt a 19. század végén fényes palotákkal, villákkal bővülő utcában. Wendler diós és mákos pozsonyi kiflije (pressburger kipferl), amelyet a mai 21-es számú ingatlan helyén álló boltjában árultak. Nagyon népszerű volt városszerte, és még a bécsi udvarba is szállították. Wendler Gusztáv sütödéjének reklámképeslapja. Cmorej gyűjteménye. A 23-as számot viselő bérház és a szomszédos palota (25-ös szám) a Pozsonyban született Hubert József tervei szerint épült 1889–1890-ben. Az építtető Pisztóry Félix gyógyszerész, a Vörös Rák gyógyszertár tulajdonosa volt. Könyv: Stefánia: Császárnénak szántak - Rudolf trónörökös özvegyének emlékiratai. Míg az előbbit többször átépítették, és meglehetősen jellegtelen épület lett belőle, az egykor a Lenin Múzeumnak otthont adó Pisztóry-palota megőrizte méltóságát. Kapuzatának és lépcsőházának vasmunkáit a helyi Marton Lajos és Fia lakatoscég készítette. Pisztóry-palota. Horváth gyűjteménye. A 27-es számú lakóházat 1910 és 1912 között építette a pozsonyi Durvay Antal Karl Haybäck és Schiller Jenő tervei alapján.
Ez a portréja Stefánia hercegnőt (1864-1945), Lónyay Elemér hitvesét, Rudolf trónörökös özvegyét ábrázolja, majdnem egész alakban, balra fordulva, szembenézetben. Az ábrázolt fején ékköves korona van, fülében fülbevaló. Dekoltált, gyönggyel és csipkével díszített fehér ruhát visel, kezében tollas legyezőt tart.
A hivatalos történet szerint a zavart elméjű, állandó konfliktusoktól megbicsaklott trónörökös szeretőjével közös öngyilkosságot követett el. Férjének öngyilkossága összetörte a huszonöt éves Stefániát, különösen mivel az udvari körök elsősorban őt hibáztatták a férfi keserű sorsáért és a szerencsétlenség bekövetkeztéért. Május elsejei felvonulás a Vorosilov úton (1955). Fortepan / Keveházi János Miután Erzsébet Mária főhercegnőt nagyapja vette gondjaiba, Stefánia végtelen utazgatásba kezdett, hogy bánatát feledni próbálja. Anyósához hasonlóan álneveken jelentkezett be Európa leghíresebb szállodáiba, nyaralóhelyeire, de gyakran időzött otthon, Belgiumban is húgánál, Klementinánál. Stefania belga királyi hercegnő . Szülei többször próbálták őt újra férjez adni különböző uralkodócsaládok fiaihoz, sikertelenül, míg végül másodszorra szerelemből házasodott: tizenegy év özvegység után hozzáment Lónyay Elemér magyar grófhoz, diplomatához, ezzel elveszítette osztrák főhercegnéi rangját és címét, és véglegesen megszakadt kapcsolata apjával, Lipóttal, illetve lányával, Erzsivel.
A Stefánia út különböző célokra épült, változatos homlokzatú, zömmel eklektikus házai több átépítésen, sőt érzéketlen ráépítésen estek át, de még így, több mint száz év távlatából is elbűvölőek vagy éppen tekintélyt parancsolóak. A Stefánia út 1905 körül. Forrás: J. Stefánia belga királyi hercegnő — Mesélő Házak. Horváth gyűjteménye. Virtuális sétánkat a Stefánia út vasúti főpályaudvar felőli végéről kezdjük. A vasútállomás felől jőve tehát átkelünk a Sánc úton (Šancová ulica), és ráfordulunk a Stefánia útra, amelynek a bal, vagyis a páros oldalán indulunk tovább. A Stefánia-út 14-es számú lakóháza – eredetileg Egon Bondynak, a pozsonyi kábelgyár alapítójának a villája – kívül esik ugyan az általunk bemutatandó korszakon (1924-ből való), de három olyan alkotó kézjegyét is magán viseli, akik aktívak voltak 1914 előtt is: az épületet Feigler Sándor kivitelezte, a homlokzat homokkő szobordísze a helyi Rigele Alajos munkája. A házat az az Alexander Skutecký (1883-1944) tervezte, akit a szlovák és – Skutetzky Sándorként – a magyar építész szakma egyaránt számon tart, festőművész édesapjához (Dominik/Döme Skutecký/ Skutetzky) hasonlóan.
A Stefánia út végül a rendszerváltást követően, 1990-ben kapta vissza eredeti nevét. Érdekel az utcanevek története? Kísérd figyelemmel Térfigyelő sorozatunkat, amelynek előző részében a Rädda Barnen utca névadójáról nyomoztuk ki, hogy ki (vagy mi? ) volt. Mentes Anyu szakácskönyvek Nemes Dóra újságíró, a Mentes Anyu márka és közösség megálmodója, de mindenekelőtt kétgyerekes anyuka. Évek óta foglalkozik mentes receptekkel, és sikeresen küzd a családban felbukkanó inzulinrezisztenciával. 2020-ban megjelent első szakácskönyvét lelkesen fogadta az olvasótábor, ami újabb lendületet adott Dórának a népszerű kötet folytatásához. A második könyvben ismét olyan - természetesen mentes - kipróbált recepteket válogatott össze, amelyek az inzulinrezisztensek, cukorbetegek, vagy életmódváltók étrendjébe passzolnak. Mentes Anyu szakácskönyve 1+2 kedvező áron online rendelhető! hirdetés
Ennek következtében az 1880-as évek második felére végleg megromlott a viszony a házastársak között. Ferenc József, aki inkább nagy pénzösszegeket fizetett a Rudolftól várandós anyák hallgatásáért, mintsem elviselje a szégyent, állítólag beismerte, hogy fia méltatlan a Habsburg trónra. Mindeközben a főherceg XIII. Leó pápánál akarta kieszközölni, hogy elválhasson feleségétől. Stefánia sem élvezett nagy népszerűséget: ridegsége miatt sohasem kedvelték a bécsi udvarban, a háta mögött hideg szőkeségnek nevezték, anyósa, Erzsébet császárné tramplinak és elefántnak titulálta. 1887-ben Rudolf elmenekült a tönkrement házasság és az udvari konfliktusok elől, és Mayerlingben kastélyt építtetett magának, itt találkozgatott utolsó szeretőjével, Vetsera Mária grófnővel. Mindeközben Buda és Pest közös fővárossá egyesülése után létrejött a Corso út, melynek a Hősök tere és az Egressy út közötti részét 1888-ban nevezték el a főhercegné tiszteletére Stefánia útnak. Természetesen ekkor még senki sem tudta, hogy Stefánia hamarosan özvegységre jut: 1889. január 30-án ugyanis Rudolf főherceg tisztázatlan körülmények között elhunyt Mayerlingben.
Megismerhetik Weisz Fanni... Utolsó pokoli történetek Nagy sikerű sorozatának utolsó könyvében Vujity Tvrtko a tőle megszokott, hihetetlenül izgalmas, olykor könnyfakasztó vagy éppen mulatság... Pokoli történetek - Különkiadás Alexandra Kiadó, 2007 Különleges cím egy - remélem - különleges könyvhöz. Pokoljárás-Vujity Tvrtko-Könyv-Alexandra-Magyar Menedék Könyvesház. Joggal kérdezhetik, hogyan is született meg az Utolsó pokoli történetek után. A válas... A Pulitzer-emlékdíjas Vujity Tvrtko a tőle megszokott, hihetetlenül izgalmas, olykor könnyfakasztó vagy éppen mulatságos történeteket mut... 5 pont Újabb pokoli történetek Egy telep, ahol hétezer leprás él; Egy férfi, aki egyetlen rossz mozdulatért három évig szenvedett; Egy falu, amelyet egyik napról a mási... Túl minden határon Pokoli-Angyali Kiadó Kft., 2016 Az új könyv a legfontosabb is egyben. Körbeutazzuk majd a világot, az izgalmas kalandozás során pedig beavatom majd saját titkaimba is. Í... Pokoli történetek Atticus jó állapotú antikvár könyv Alexandra Kiadó, 2005 4 pont Menekülés a pokolból Vujity Tvrtko lebilincselően izgalmas könyvének segítségével megismerheti a szomáliai fiatal menekült lány, Németh Szamira torokszorítóan... Fertő - Szülőknek kötelező!
Vujity Tvrtko, horvátul: Tvrtko Vujić (Pécs, 1972. szeptember 24. –) író, újságíró, tévés személyiség. A Balogh Szilárdként anyakönyvezett fiatalember 17 éves korában vette fel későbbi nevét: a Vujity édesanyja családneve, Tvrtko a Szilárd horvát megfelelője. Ő az első magyarországi horvát, aki ezt a névváltoztatást megtette, [forrás? Vujity Tvrtko: Menekülés a pokolból - Könyvfalók. ] ugyanis születésekor Magyarországon még korlátozták a nemzetiségi nevek viselését. A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon:
Elgondolkodtatóak. Ezért szeretem tehát Tvrtko-t. Mert azonkívül, hogy Sorsokat ismerhetek meg, elgondolkodtat. Igencsak mélyen. Vujity Tvrtko eddig megjelent könyvei: - Nógrádi Gergely - Vujity Tvrtko: Tizenkét pokoli történet (2000) - Újabb pokoli történetek (2001) - Utolsó pokoli történetek (2002) - Pokoli történetek - Különkiadás (2003) - Angyali történetek a pokolból (2004) - Tvrtko könyve (2005) - Pokoli történetek... Könyv: Vujity Tvrtko: Menekülés a pokolból - Hernádi Antikvárium - Online antikvárium. és ami azóta történt... (2006) - Pokoljárás (2007) - Fertő (2008) - Angyali történetek... (2008) - Menekülés a pokolból (2009) (Forrás: Wikipedia)
vujity művei, könyvek, használt könyvek - Próbálja ki megújult, VILLÁMGYORS keresőnket!
Az alábbi sorokat többször is elolvastam. Elgondolkodtatóak. Ezért szeretem tehát Tvrtko-t. Mert azonkívül, hogy Sorsokat ismerhetek meg, elgondolkodtat. Igencsak mélyen.
Hogy milyen szerencsés vagyok! És nem csak azért, mert nem velem történt meg ez a szörnyűség, hanem mert – ahogy Tvrtko riportjai után mindig rádöbbenek - nem élek nyomorban, nem az a legnagyobb gondom, hogy legyen ivóvizem! Ahogy ezt Szamira történetében olvashatjuk: "Mennyit tudunk azon keseregni, hogy késnek a buszok, hogy mit csinált már megint a szomszéd. Milyen dühvel beszélünk olykor valakiről, akinek egy kicsit jobban megy, mint nekünk. … Vagy mennyit tudunk bosszankodni, ha teszem azt egy nagyáruházban nem találunk magunknak való lábbelit a több ezer cipő között… Nézem és hallgatom a lányt estéről estére. Újra és újra a tiszta ivóvízért folytatott mindennapos harcáról beszél. … Könny szökik a szemébe, mikor ismét felidézi magyar édesapjának és testvéreinek kivégzését. … Akkoriban nem is tudott nagyobb örömöt elképzelni annál, minthogy befogadják a határmenti menekülttáborba. Kétszázezer menekült közé. És mindezekhez képest milyen furcsának tűnhetnek a mi kis civilizált luxuspanaszaink. "