Eladó egy KIKA-ban vásárolt bézs színű, szép állapotú használt szőnyeg. Méretek: 140x200 cm.
A felsőszint bejáratán belépve egy folyosó található ahol, egy 15, 6 m2-es és egy 13, 6 m2 -es szoba tálható. Továbbhaladva beérünk a étkezős konyhába, és a gyönyörű panorámával rendelkező erkélyes nappaliban. A nappaliból továbbá még egy 11, 2 m2 szoba nyílik. A konyha-étkezőből nyílik még a fürdő WC, kamra, lépcsőház, valamint egy hátsó kijárat. A szobák padlószőnyeg borításúak, a nappali parkettázott, a többi helységek járólaposak. A padlás beépíthető, itt szintén egy erkély található, szép kilátással. Az alsó szinten a belépve egy szerelőaknával ellátott 26, 6 m2 garázs található melyben a ház fűtési céljára használt gáztüzelésű kazán van. Szőnyegek: Óriási békésszentandrási, torontáli gyapjúszőnyeg eladó. Továbbhaladva egy most műhelyként használt 20, 8 m2-es helységbe érünk, itt helyezkedik el az épület fűtésére használható vegyes tüzelésű kazán. Geresdi domság, valamint a Mecsek, páratlan szépséggel rendelkezik, kedvelt turista célpont a település. Amennyiben érdekli Önt, hívjon bizalommal, hogy egy időpontot egyeztessünk az ingatlan megtekintésére.
Méretek: 140x200 cm. Vadonatúj minőségi shaggy szőnyeg akció Vadonatúj, hatalmas, antiallergén, shaggy szőnyegek, változatos színekben, többféle mintázattal, gyári csomagolásban, a bolti árak feléért. Álomszépek! Egy jól megválasztott, szép szőnyeg feldobja a nappalit, újjá varázsolja otthonát. A fotókon látható szőnyegek, ízelítőül szolgálnak. Ezeken kívül, számos más szín, minta és méretosztály is van még. Általános jellemzők: Anti-allergén, puha tapintású szőnyegek, a mezítlábas talpak öröme. A gyerekek is szívesen hemperegnek rajta. Könnyen tisztítható, porszívózható. Méret: 200 x 280 cm / 200 x 290 (de rendelhető más méretosztályban is - Érdeklődjön! ); szálhosszúság: kb. 28-30 mm. Apróhirdetés Ingyen – Adok-veszek,Ingatlan,Autó,Állás,Bútor. Ár - Utánvéttel: 22. 990. - /db. - Ingyenes házhoz szállítással, az ország bármely pontjára! (tehát csak a vételárat kell fizetnie amikor a futártól átveszi a szőnyeget, a szállítási ktsg. pedig Önnek 0. ) A többi méretosztály: 80x150 cm 6. 80x300 futószőnyeg 12. 120x170 cm 11. 150x230 / 160x220 cm 17. Szett: 3db-os (1db 60x220cm /futó + 2db 60x110cm) 13.
A nándorfehérvári diadal utolsó napja Az előzmények A törökök 1456. július 4-én fogták ostrom alá Nándorfehérvárt, amelyet Szilágyi Mihály, Hunyadi János sógora védett közel hétezer fős seregével, II. Mehmed szultán hatalmas seregével szemben. Tíz nappal az első összecsapás után, Hunyadi János áttörte a török hajózárat a Dunán, s tízezer fős seregével csatlakozott a várvédőkhöz. Hunyadi serege éjszaka érkezett a várba, így a török szultán nem tudhatta pontosan mekkora sereggel erősödött a várvédelem. A szakadatlan tüzérségi támadások miatt a vár szinte már romhalmaz volt, így a túlerő könnyebben érvényesíthető lett volna. Mehmet, okulva apja példáján, aki hónapokig eredménytelenül ostromolta a várat, gyorsan eredményt akart elérni, ráadásul két hét ostrom után az ellátás nehézségekbe ütközött, egyre inkább terjedőben volt a pestis és más problémák is voltak. A szultán tizenöt nap alatt akarta elfoglalni a várat, de ez nem sikerült, s ez nagyon zavarta, így július 21-én parancsot adott egy döntő rohamra.
A győzelem után a török terjeszkedés hét évtizedre megtorpant, a délvidéki erősséget csak 1521-ben tudta bevenni I. Szulejmán szultán. A nándorfehérvári diadal emlékére vezette be 1457-ben III. Callixtus pápa az Úr színeváltozása ünnepet augusztus 6-ra, a győzelmi hír vételének időpontjára. A közhiedelemmel ellentétben viszont a déli harangozást még az ütközet előtt rendelte el könyörgésként a török támadás miatt, és csak a győzelem után változtatta a hálaadás harangszavává. A katonai diadalt nem sikerült kiaknázni: a keresztes had felbomlott, a csata után kitört pestisnek Hunyadi és Kapisztrán is áldozatául esett. A nándorfehérvári győzelem a magyar hadtörténet legfényesebb lapjaira kívánkozik. (A nyitóképen: Belgrád látképe, az előtérben Nándorfehérvár vára. ) Nyitókép: MTVA/Molnár-Bernáth László
Az első Borgia pápa és a nándorfehérvári diadal – így született a déli harangszó 562 éve, 1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa a déli harangozást a templomokban, a Nándorfehérvár elleni török támadás kivédésére irányuló könyörgésként. A nándorfehérvári diadal több mint fél évszázadra visszavetette az oszmán terjeszkedést. Az örömhír Európa számos városába a pápai imabullával egy időben, sőt sok helyre azt megelőzve érkezett meg. Így előfordult, hogy a harangokat a győzelem hírére kongatták meg, és a déli harangszó egybeforrt a nándorfehérvári csatával. Maga a pápa augusztus 6-án értesült a diadalról, és aznapra kihirdette az egyház új ünnepét, Jézus színeváltozását. A 13. század végén formálódott oszmán-török állam száz év alatt maga alá gyűrte Kis-Ázsiát, ezután a Balkánon kezdett terjeszkedni. A törökök 1389-ben, az első rigómezei csatában szétzúzták a szerbek vezette észak-balkáni szövetséget, majd 1396-ban Nikápolynál Zsigmond magyar király lovagi seregére mértek vereséget.
A serege azonban nem értette mit mond, csak azt látták, hogy a török ellen indult, így szinte minden keresztes átkelt a folyón. Eközben a szultán a ruméliai lovasságot rendelte ki ellenük. Kapisztrán először vissza akarta parancsolni az embereit, aztán mégis a török ellen fordult, fegyver helyett a keresztet maga előtt tartva. A leírások szerint azt kiáltotta embereinek, hogy "Aki elkezdte bennetek a jó dolgot, be is fejezi! " – amely egy Újszövetségbeli szöveg részlete (Pál levele a philippibeliekhez). Mivel a szultán a lovasságot a keresztesek ellen rendelte, a török tüzérség védelem nélkül maradt, amelyet Hunyadi hamar felismert. Gyorsan összeszedte a nehézlovassága maradékát és a várból kitörve egy hatalmas rohammal elfoglalta az oszmán ágyúállásokat. A török tüzéreknek még arra sem maradt ideje, hogy az ágyúkat használhatatlanná tegyék. Hunyadi serege így hátulról kezdte lőni a Száva felé éppen rohamra tartó török lovasságot. Ez aztán el is döntötte a csatát. A nándorfehérvári diadal A magyar lovasság oldalba kapta a két tűz közé került török lovasságot, miközben Kapisztrán sereg elérte a török tábort.
Az Oszmán Birodalom erejét, elszántságát és főleg hatalmi ambícióit mi sem példázza jobban, mint II. (Hódító) Mehmed szavai, miszerint reggelijét Nándorfehérváron, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani. Ennek szellemében a kor legerősebb – egyes beszámolók szerint 150 ezer fős – hadseregével 1456. július 4-én ostromgyűrűbe zárta Nándorfehérvár várát. A várban Szilágyi Mihály mindössze hétezer védővel nézett farkasszemet a szultáni haddal, szinte reménytelenül. Mehmed 200 hajóval védőzárat vont a vár köré, hogy megakadályozza felmentő sereg bejutását, miközben rommá ágyúztatta Nándorfehérvár falait. Hunyadi János 12 ezer katonával érkezett Szilágyi segítségére, hamar felfedezte az ostromlók hibáját: nem szállták meg a Duna és a Száva túlpartját. Hamar ki is építette állásait a folyók mentén, július 14-én megsemmisítette a hajózárat, és bejutott a várba. A védők létszáma azonban még így is eltörpült a támadókéhoz képest, főleg hogy a török hadvezetés itt is jól bevált taktikáját alkalmazta.
Ez megzavarta a török hadsereget, így a magyarok (és a sok más nemzetiségből álló sereg) hamarosan kiszorította a várból az utolsó törököt is. Úgy tűnt legalábbis időt nyertek. A törökök olyan súlyos veszteségeket szenvedtek, hogy a pasák azt tanácsolták a szultánnak, hogy vonuljon vissza, azonban II. Mehmet csak pihenőt rendelt el, s várta mit tesznek a magyarok. Az utolsó összecsapás Így legalább a várvédők is pihentek kissé, hiszen ők szintén súlyos veszteségeket szenvedtek. Hunyadi óvatos volt, a keresztesek viszont csak Kapisztrántól voltak hajlandóak parancsot elfogadni. A két vezető között korántsem volt összhang, sőt a már hetven éves Kapisztrán talán vértanúságra vágyott. Öt keresztes íjász egy dombról kezdte nyilazni a török könnyűlovasságot. Az anatóliai beglerbég egy szpáhicsapatot küldött ellenük, azonban más keresztesek is csatlakoztak az íjászokhoz. Egyre többen átkeltek a Száván, csatlakozva a kellemetlenkedőkhöz. Kapisztrán látva az eseményeket, tartott attól, hogy a serege elvész, így csónakba szállt és folyó közepéről intézett hozzájuk beszédet.
1456 májusában százezres haddal indult a magyar királyság kulcsának tartott Nándorfehérvár ellen. A hírre Európában keresztes hadjáratot hirdettek, de seregek nem érkeztek, jöttek viszont katonák és népfelkelők Cseh- és Lengyelországból, Moldvából, Szerbiából. Kapisztrán János magyar földön szervezett keresztes sereget, Hunyadi pedig zsoldossereg élén sietett a várparancsnok Szilágyi Mihály megsegítésére. V. László a török támadás hírére Budáról Bécsbe menekült, s Hunyadit az ország nagyurai, Újlaki és Brankovics kivételével, gyakorlatilag magára hagyták a bajban. Végül Hunyadi a törökök ellen a saját hadseregére (alig 10 ezer fő), a területén élő nemességre és a kb. húszezer fős önkéntes keresztes hadra — melynek főtoborzója Kapisztrán János volt — számíthatott. Az ostrom 1456. július 4-én kezdődött: a törökök a félkörben körülvett várat a Duna és a Száva közti síkságról ágyúzták, komoly károkat okozva a falakban. Július 14-én Kapisztrán és Hunyadi flottája áttörte a dunai hajózárat, így megnyílt az út a felmentő sereg előtt a szorongatott várba.