A Keleti csoport listavezetője, a Kazincbarcika idegenben győzte le 4–1-re a Sényőt, így továbbra is kilenc ponttal vezeti a bajnokságot a BKV Előre előtt, amely a Putnokon aratott 1–0-s sikert. A Közép-csoportban a Ferencváros második csapata – Roko Baturinával a soraiban – 3–0-ra kikapott a Hódmezővásárhelytől. A Mosonmagyaróvár és a BVSC sem hibázott, így még mindig előbbi a Nyugati csoport éllovasa. Baturinával a soraiban is simán kikapott az FTC II (Fotó: Frank Yvette, Délmagyarország) NB III 24. FORDULÓ KELETI CSOPORT Debreceni VSC II–Füzesgyarmat 1–2 Diósgyőri VTK II–Tiszaújváros 2–4 Újpest II–Tiszafüred 3–2 Hidasnémeti–Kisvárda II 2–2 Jászberényi FC–Debreceni EAC 0–4 Putnok VSE–BKV Előre 0–1 SBTC–Hajdúszoboszló 1–0 Sényő–Kazincbarcika 1–4 Tállya–Békéscsaba II 1–5 Törökszentmiklós–Eger SE 1–2 A KELETI CSOPORT ÁLLÁSA 1. Újabb győzelem | Kanizsa Újság. Kazincbarcika 24 21 2 1 75–14 +61 65 2. BKV Előre 24 18 2 4 49–24 +25 56 3. DEAC 24 17 4 3 66–21 +45 55 4. Hajdúszoboszló 24 15 4 5 52–24 +28 49 5. Tiszaújváros 24 13 5 6 49–35 +14 44 6.
BKV Előre 26 19 2 5 51–26 +25 59 3. DEAC 26 18 4 4 69–24 +45 58 4. Hajdúszoboszló 26 16 5 5 58–27 +31 53 5. Tiszaújváros 26 15 5 6 55–38 +17 50 6. Kisvárda II 26 13 7 6 44–31 +13 46 7. Sényő 26 12 5 9 42–39 +3 41 8. Békéscsaba II 26 11 5 10 58–45 +13 38 9. Putnok 26 10 8 8 35–34 +1 38 10. Füzesgyarmat 26 8 12 6 35–35 0 36 11. Jászberény 26 10 4 12 37–42 –5 34 12. Újpest II 26 9 6 11 42–46 –4 33 13. Eger 26 10 2 14 36–47 –11 32 14. Tiszafüred 26 7 6 13 37–45 –8 27 15. DVSC II 26 7 5 14 36–46 –10 26 16. DVTK II 26 7 5 14 47–61 –14 26 17. Salgótarján 26 3 8 15 20–48 –28 17 18. Tállya 26 4 4 18 19–66 –47 16 19. Hidasnémeti 26 3 5 18 26–77 –51 14 20. Megtalálta új edzőjét a kiesés elől menekülő klub - NB3.hu. Törökszentmiklós 26 2 6 18 22–58 –36 12 KÖZÉP-CSOPORT Dabas-Gyón–Monor 2–2 Dunaújváros PASE–FC Dabas 0–0 Hódmezővásárhely– Gerjen 2–0 Iváncsa– Paks II 1–2 Mohács –Ferencvárosi TC II 2–1 MTK II –Vác 3–0 Rákosmenti KSK– Makó FC 0–1 Szekszárdi UFC– Balassagyarmat 1–3 Kozármisleny –ESMTK 1–0 A KÖZÉP-CSOPORT ÁLLÁSA 1. Kozármisleny 26 20 6 – 56–12 +44 66 2.
Kazincbarcika 25 22 2 1 78–14 +64 68 2. BKV Előre 25 19 2 4 51–24 +27 59 3. DEAC 25 17 4 4 67–24 +43 55 4. Hajdúszoboszló 25 16 4 5 56–25 +31 52 5. Tiszaújváros 25 14 5 6 51–36 +15 47 6. Kisvárda II 25 13 6 6 44–31 +13 45 7. Sényő 25 11 5 9 39–37 +2 38 8. Békéscsaba II 25 11 4 10 57–44 +13 37 9. Putnok 25 10 7 8 35–34 +1 37 10. Füzesgyarmat 25 8 11 6 35–35 0 35 11. Jászberény 25 10 3 12 37–42 –5 33 12. Újpest II 25 9 5 11 42–46 –4 32 13. Eger 25 10 1 14 36–47 –11 31 14. Tiszafüred 25 7 6 12 35–42 –7 27 15. DVTK II 25 7 5 13 47–59 –12 26 16. DVSC II 25 6 5 14 35–46 –11 23 17. Tállya 25 4 4 17 19–65 –46 16 18. Salgótarján 25 3 7 15 19–47 –28 16 19. NB III: Baturinával a soraiban is simán kikapott az FTC II - NSO. Hidasnémeti 25 3 5 17 24–73 –49 14 20. Törökszentmiklós 25 2 5 18 20–56 –36 11 KÖZÉP-CSOPORT Ferencvárosi TC II–Kozármisleny 2–3 Bp. Honvéd-MFA II–Mohács 4–1 Paks II–Dabas-Gyón 3–2 Balassagyarmat–Rákosmenti KSK 3–0 ESMTK–Hódmezővásárhely 0–2 FC Dabas–Ceglédi VSE 5–0 Gerjen–Szekszárdi UFC 0–2 Makó FC–MTK Budapest II 2–0 Monor–Dunaújváros PASE 0–1 Vác FC–Iváncsa KSE 0–1 A KÖZÉP-CSOPORT ÁLLÁSA 1.
Balatonboglár 15 1 3 11 336–454 5 12. Marcali 15 2 0 13 356–463 4 Férfi NB II., Dél-nyugat, az állás 1. Nagykanizsa 14 13 0 1 444–346 26 2. PEAC 14 10 1 3 415–363 21 3. Hőgyész 13 10 0 3 384–307 20 4. M. nádasd 14 8 0 6 353–337 16 5. Dunaújváros 13 8 0 5 376–363 16 6. FTC U23 14 5 1 8 403–404 11 7. Kalocsa 12 5 1 6 321–324 11 8. Nagyatád 13 3 0 10 347–393 6 9. Kiskőrös 13 2 1 10 325–428 5 10. Siklós 12 0 0 12 270–373 0 A dunaföldvári Holler UFC visszalépett. A Bajai KSE visszalépett.
Kisvárda II 24 13 5 6 42–29 +13 44 7. Putnok 24 10 6 8 33–32 +1 36 8. Sényő 24 10 5 9 38–37 +1 35 9. Békéscsaba II 23 10 4 9 51–41 +10 34 10. Jászberény 24 10 3 11 37–40 –3 33 11. Füzesgyarmat 24 7 11 6 32–34 –2 32 12. Újpest II 23 8 5 10 38–39 –1 29 13. Eger 24 9 1 14 34–47 –13 28 14. DVTK II 24 7 5 12 46–55 –9 26 15. Tiszafüred 24 6 6 12 34–42 –8 24 16. DVSC II 24 6 5 13 34–44 –10 23 17. Tállya 24 4 4 16 19–64 –45 16 18. Salgótarján 24 3 7 14 19–44 –25 16 19. Hidasnémeti 24 3 5 16 24–71 –47 14 20. Törökszentmiklós 24 2 5 17 19–54 –35 11 KÖZÉP-CSOPORT Paks II–Monor 0–1 Cegléd–Dunaújváros PASE 1–2 Dabas-Gyón–Vác 0–1 Hódmezővásárhely–Ferencvárosi TC II 3–0 Iváncsa–Makó FC 1–0 Mohács–FC Dabas 1–1 MTK II–Balassagyarmat 0–1 Rákosmenti KSK–Gerjen 1–2 Szekszárdi UFC–ESMTK 1–0 Kozármisleny–Honvéd FC II 3–0 A KÖZÉP-CSOPORT ÁLLÁSA 1. Kozármisleny 24 18 6 – 52–10 +42 60 2. Dunaújváros 24 16 7 1 55–23 +32 55 3. Balassagyarmat 24 13 5 6 35–25 +10 44 4. Makó 24 13 3 8 35–18 +17 42 5. MTK II 24 12 4 8 31–25 +6 40 6.
Az ország területének megcsonkítása ellen tiltakozva propagandaanyagokat készített, tüntetéseket, tömeggyűléseket szervezett. József Attila Nem, nem soha! című versét használta fel később a Területvédő Liga kisebb módosítással saját jelszavának megalkotásához ("Nem! Nem! Soha! A Vörös térkép. "). A Területvédő Liga propagandaanyagai közé is bekerült a térkép három változata, amelyeket egy angol nyelvű memorandum mellett küldtek meg a határon túlra, abban bízva, hogy a brit diplomácia kezébe jut majd. Sajnos ez a kísérlet nem járt eredménnyel. A magyar Vörös térkép 1920. január 16-án került az antant döntéshozóinak asztalára. Apponyi Albert védőbeszédének megtartása után Lloyd George kérdéssel fordult hozzá, ami az elszakított területeken élő magyarokra vonatkozott. Apponyi 1933-as visszaemlékezésében így írt erről: "Szerencsére jó előre felkészültem az ilyenfajta kérdésekre: nálam volt Teleki Pál kitűnő etnográfiai térképe Magyarországról, s ezzel a kezemben odaléptem Lloyd George helyéhez; az összes főmegbízottak ugyancsak odasiettek és a térkép felett összebújva hallgatták magyarázataimat.
2020. február 21. 101 évvel ezelőtt, 1919. február 21-én jelent meg először nyomtatásban Teleki Pál Vörös térképe, amihez nagy reményeket fűztek a béketárgyaláson hazánkat képviselő politikusaink. 1920. január 16-án Apponyi Albert híres védőbeszédét követően, a Teleki Pál vezette szakértői csapat által megalkotott térképet mutatta be a békekonferencián. Ez volt az első olyan dokumentum volt, amelyet az antant képviselői, a trianoni béke előkészítő bizottsága is megszemlélt. A francia Carte rouge néven híressé vált térkép az 1910-es népszámlálás adatai alapján készült. Teleki a magyar népességet vörös színnel jelölte, amit a figyelemfelkeltés legfőbb eszközének szánt. Trianon és a térképek. A vesztes első világháború után nyilvánvalóvá vált, hogy Magyarország területeket fog veszíteni, ennek kivédésére Teleki Pál a Magyar Földrajzi Társaság egyik meghatározó alakjaként egy olyan térképet álmodott meg, amit döntő bizonyítékként lehet majd bemutatni a béketárgyaláson. Fontos szempontnak számított, hogy ne csak a politika, hanem a tudomány eszközét is latba vetve érvényesülhessenek a magyar érdekek a győztes nagyhatalmak képviselői előtt.
Teleki Pál: Európáról és Magyarországról – Szépmíves Könyvek, 2019 – 328 oldal, keménytáblás kötés védőborítóval – ISBN 978-615-5662-69-0 Teleki Pál – részben öngyilkossága miatt – azok közé a magyar történelmi figurák közé tartozik, akiknek nevét a többség ismeri. A közelmúltban komoly feltűnést keltett eddig ismeretlen búcsúlevele. De megemlíthetjük, hogy nemrégiben Benedikty Béla írt regényt, melyben központi szerep jutott Teleki Pál halálának: A miniszterelnök öngyilkossága csak fedőtörténet volt Ilyen viszonyok között nem maradhat észrevétlen, hogy a napokban jelent meg egy kötet tizenkét Teleki-írással. A könyv az 1934-es kiadvány szöveghű közlése, melyet frissített jegyzetapparátus segít könnyebben befogadni. A Vörös térkép alkotója több volt mint politikus! - Librarius.hu. Érdekes és nem tanulságnélküli ez a tanulmánygyűjtemény, hiszen Teleki Pál tevékenysége, érdemei és vitatható döntései is messze túlmutatnak az öngyilkosság keltette maradandó szenzáción. Teleki a magyar arisztokráciának kulcsfontosságú alakja volt, aki – voltak még néhányan – úgy gondolta, hogy "a nemesség kötelez".
A teljes térkép háttéranyagként mégis ott volt Párizsban, de az amerikai delegátusok jóvoltából: az ő szakértőik, mielőtt a békekonferenciára utaztak volna, más térképek mellett ezt is átnézték, és a delegáció pecsétjei szerint el is vitték magukkal Párizsba. Jelmagyarázat az etnikai térképhez. Forrás: Arcanum A magyar delegáció Párizsba végül 26 másik térképészeti anyaggal együtt csak a kevésbé részletes, 1:300000 arányú, későbbi változatot vitte magával. Ezek közül az antant politikusai csak Teleki hires vörös térképét nézték meg Apponyi Albert záróbeszéde közben. "Apponyi Albert visszaemlékezései szerint az általa bemutatott vörös térképnek hatása lehetett arra, hogy a britek és részben az olaszok megkísérelték újból felvetni egyes határmenti területek, így a Csallóköz hovatartozásának kérdését" – mondja Ablonczy Balázs, az MTA "Lendület" Trianon Munkacsoportját vezető történész. Egy kisebb változatot Teleki a főtárgyaláson is elővett egy kritikus pillanatban. Amikor Lloyd George brit miniszterelnök a határon túlra kerülő magyar népesség nagyságát firtatta, Teleki melléülve mutatta meg a vörös színnel jelölt magyar területeket.
Elfojtotta a baloldali mozgolódásokat, de betiltotta Szálasi szélsőjobboldali Hungarista Pártját is. Kormányzása alatt - német támogatással - folytatódott a területi revízió, visszakerült Kárpátalja, és a második bécsi döntés után Észak-Erdély is. Ennek fejében Teleki engedményekre kényszerült Hitlerrel szemben, de az ország szuverenitását igyekezett megőrizni. A második világháború 1939. szeptember 1-jei kitörése előtt elutasította, hogy a Lengyelországot lerohanó német hadsereg szerelvényei keresztülhaladjanak az országon, a lengyel vereség után a közös határon át több tízezer lengyel menekültet fogadott be. Külpolitikai lehetőségei azonban - miután Magyarország 1940 novemberében csatlakozott a német-olasz-japán háromhatalmi egyezményhez - egyre szűkültek. 1940 végén örökbarátsági szerződést kötött Jugoszláviával. Amikor 1941 márciusában Belgrád németellenes fordulata után Hitler elhatározta Jugoszlávia lerohanását, s ebben magyar részvételt is követelt, a miniszterelnök választásra kényszerült a területi revíziót is felajánló Németország és a Nyugat között, amely közölte: a magyar részvételt háborús oknak tekintenék.
Az ötlet akkor merült fel először Telekiben, amikor 1918 november végén spanyolnáthával ágynak esett. Így nyilatkozott erről később: "Ha meg nem betegszem, a Hadigondozóban végzett sok munkám mellett aligha csináltam volna meg valaha". Ez a fajta módszer a nemzetközi térképészet számára addigra ugyan már ismert volt, mégis Teleki Vörös térképe a világon az elsők közt szerepelt, úttörőnek számított: a Kárpát-medence etnikai megoszlását úgy emelte ki, hogy a peremterületeket, azaz a hegyvidékeket fehéren hagyta, a belső területeket, ami a lakott területeket, városokat jelölte, vörös színnel hangsúlyozta. Célja ezzel az volt, hogy a népsűrűséget jól láthatóvá tegye, az egybefüggő vörös szín pedig éles kontrasztként felhívja a figyelmet arra, hogy mely részeket kell meghagyni a jövőbeni határok meghúzásánál. A térkép megalkotásának munkálatairól így írt: "Olyan térképet igyekeztem csinálni, amely nem komplikált, áttekinthető, és a laikusnak is rögtön mindent megmagyaráz. A feladat ez volt: aránylag annyi színmennyiség legyen csak a térképen, amennyi nemzetiség az illető területen tényleg él, és minden nemzetiség lélekszámaránya megfelelő viszonyban legyen a neki juttatott szín mennyiségével.
A néprajzi térképek e fogyatékosságát akarta orvosolni, amikor a magyar nemzetiség arányának hitelesebb bemutatása érdekében és az 1910-es népszámlálási adatok alapján hozzálátott "saját" térképe elkészítéséhez. A munkálatokról így írt: "Olyan térképet igyekeztem csinálni, amely nem komplikált, áttekinthető, és a laikusnak is rögtön mindent megmagyaráz. A feladat ez volt: aránylag annyi színmennyiség legyen csak a térképen, amennyi nemzetiség az illető területen tényleg él, és minden nemzetiség lélekszámaránya megfelelő viszonyban legyen a neki juttatott szín mennyiségével. Azt a tételt állítottam fel, hogy egy négyzetmilliméter terület az én térképemen megfelel száz embernek. Akkor azután körzővel és plajbásszal a kezemben egész nap háromszögeket és négyszögeket méricskéltem, szövetkezve báró Nopcsa Ferenc barátommal, Magyarország egyik legkitűnőbb geológusával. Január elejére készen voltunk. A munka hat hetet vett igénybe". Néprajzi térképén tehát minden négyzetmilliméter száz lakost jelentett.