Szénhidrátcsökkentett kenyér házilag, dagasztás nélkül. Ennél kényelmesebben szerintem nem lehet finom, mégis egészséges, csökkentett szénhidráttartalmú kenyeret sütni! Ahhoz, hogy elkészítsd ezt a házi szénhidrátcsökkentett kenyeret, semmilyen pék tudás vagy gyakorlat nem szükséges! Csak összekevered, félreteszed és amikor ráérsz, sütésre készen is áll a kenyértészta! Kenyér recept otthonra, házilag, élesztő nélkül - Blikk. Elvileg 9-12 órát kell állnia, amit érdemes úgy időzíteni, hogy vagy este kevered össze a tésztát, vagy reggel. Így ha este keverted össze, akkor reggel akár friss meleg kenyérrel is ébresztheted a Családot! Ha pedig reggel kevered be a kenyértésztát, akkor este már sütheted is! (Én szombat reggel kevertem be, és eredetileg szombat este terveztem megsütni, de mivel későn és fáradtan értünk haza, mindez vasárnap reggelre maradt. Így az én kenyértésztám 24 órát állt, utána sütöttem, de ez semmit nem vont le az élvezeti értékéből, így is gyönyörű lyukacsos lett a bélzete és nagyon finom az íze. Még a diétás péksütiket nem kedvelő kislányomnak is ízlett az ebből a kenyérből készített szendvics! )
Jó étvágyat kívánok! Szaszkó Reya diétás gasztroblogger Akik már kipróbálták ezt a szénhidrátcsökkentett receptet: Huszár Nelli fotója Fledrich Melinda fotója – "Sziasztok! Elkeszult ma az elso, de biztosan nem az utolso Dia – wellness kenyerem! Dagasztás nélküli kenyér receptions. Koszonet a receptert Szaszko Reya?! Fantasztikusan finom es laktato, pofon egyszeru el kesziteni! A gyerekek az elso szeletet megettek elolem? Mindenkinek Csak ajanlani tudom, aki még nem keszitette el! " Dia Wellness 50 Liszt Receptek Dia Wellness Receptek Szénhidrátcsökkentett Reggeli Szénidrátcsökkentett Kenyér Receptek
A tészta nagyon puha, ragadós, a lisztezéssel (kívülről) lehet formázni, és ezért nem ragad majd az edénybe. Ezzel párhuzamosan a sütőt begyújtjuk és 250 fokra melegítjük, ebben forrósítjuk fel a fedeles jénai edényt, vagy cserépedény tálat. Ebbe kerül a lisztes, formázott tészta. Ezt kb. 35-40 percig az edényt lefedve sütjük 250 fokon, majd további 15-30 percig a fedél nélkül. Ekkor már figyelni kell, nehogy megégjen. Maga a technika és a tészta, kenyér állaga miatt érdemes megnézni ezt a videót (azoknak is, akik nem tudnak angolul): Ropogós héjú, nagylyukú, finom kenyeret kapunk. A gyerekek rájártak, pedig ők nem igazán kenyeresek, és azt mondták: " Anya, ez isteni! ". Kell ennél több? 🙂 Update: Sütöttem egy újabb kenyeret, így kérésre felvágva is teszek fel róla képet. Ilyen lesz: Ezt láttad már? Panírozz 5 perc alatt! Szép napot! Dagasztás nélküli kenyér 4. recept | Nosalty - YouTube. A bejegyzés saját képeket tartalmaz. Ha tetszett a bejegyzés, megköszönöm, ha megosztod másokkal is. Köszönöm, hogy meglátogattál, térj be máskor is, érdekes inspirációkkal, egyszerű receptekkel, könnyen kivitelezhető ötletekkel várlak.
Míg nem rá nem találtam erre a receptre. Annyira egyszerű, annyira elronthatatlan és az eredmény annyira finom, hogy érdemes kipróbálni! Ráadásul mindössze 100Ft-ból kijön! Ez egy kb. 75 dkg-os kenyér lesz. Hozzávalók: 45 dkg kenyérliszt BL80 ( de a BL55-össel is működik) 2. 5- 3, 5 dl víz 1 kávéskanál szárított élesztő (kb. 3 g) 1. 5 tk só 1 evőkanál finomliszt (a tál behintéséhez) A szilárd hozzávalókat egy tálban összekeverjük, majd mehet hozzá a víz, amit annyira elkeverünk, hogy a lisztes keverék egyenletesen nedves legyen. A tészta galuska állagú lesz. Ezután letakarva kb. 12 órát pihentetjük huzatmentes helyen. (Például a sütőben, vagy a mikróban olyan módon, hogy egy csészében vizet forralunk, majd kivesszük a vizet és helyére betesszük a tésztát. Dagasztás nélküli kenyér réception. Természetesen sem a sütő, sem a mikró nincs bekapcsolva, mikor a tészta kel! Nyári nagy melegben a kelés hamarabb végbemegy, így az idő lerövidül. ). Érdemes előző este bekeverni a tésztát, másnap reggel kisütni. A megkelt tésztát alaposan lisztezett deszkán hajtogatjuk, majd a kelesztőtállal letakarva 25-30 percig tovább kelesztjük.
A cipót egy sütőpapírra helyezzük (a hajtott része kerül alulra). A papírral együtt az előmelegített edénybe rakjuk, a tetejét bevágjuk, hogy tudjon felfelé emelkedni a cipó. Ezután a fokhagymát az olajba nyomjuk, és a keverékkel bekenegetjük a tészta tetejét. 7. lépés Lefedve 30 percre a 240 fokos sütőbe tesszük. Ezután levesszük a fedőt, és további kb. 20 percre visszatoljuk a sütőbe.
Nem olcsó történet és nagy összefogást igényel, de azt gondolom, a világnak szüksége lenne egy nagy összefogásra, hogy az emberiség megértse, a jövőjét csak közösen tudja megoldani. Mikor merült fel az ötlet? Körülbelül öt éve vetette fel Nigéria elnöke, hogy a Szahara déli irányú terjedését egy hatalmas, akár önmagának is emléket állító zöld fallal kéne megállítani. Egyelőre ez is csak terv maradt, mint oly sok minden Afrikában. Különböző tarsolyokból újra és újra előveszik az ötletet, a mostani hírekhez a dél-afrikai foci vb adta az apropót. A figyelem központjában az emberiség talán nagyon affinitással fogadja az afrikai híreket. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a terven kívül további folytatása lesz a közeljövőben, hiszen tizenegy országnak kellene összefognia és pénzt áldozni erre, amit ők maguk jelenleg nem tudnak teljesíteni. Tudni kell, hogy egy 7800 kilométer hosszú, 15 kilométer széles telepített növénysávról van szó. Ez alapterületre nagyobb, mint Magyarország területe és egy gyors fejszámolás alapján -tíz szer tízes kockába képzelve egy facsemetét- körülbelül 1, 2 milliárd facsemetévl számolhatunk a Nagy Zöld Fal létrehozásához.
A klímaváltozás miatt délre terjeszkedő Szahara megállítására 15 kilométer széles és 7700 kilométer hosszú mesterségesen létrehozott erdősáv szeli keresztül Afrikát, Szenegáltól Dzsibutiig. Hagyományosan az emberek azért emelnek falakat, hogy elválasszák országaikat és népeiket egymástól, hogy a kőfalakon belül élők megvédhessék magukat a kívülről érkező veszélytől. A Nagy Zöld Fal Afrikában épp ellenkező megfontolásból épül, klímavédelmi szempontból egyedülálló kezdeményezés: arra, miként lehet enyhíteni a globális felmelegedés okozta csapásokat, hogyan lehet megmenti 232 millió ember élőhelyét - írja a Az élő fal ötlete először az 1970-es és 1980-as években vetődött fel Afrikában, akkoriban jött létre egy szervezet, akik a kezdetek óta több tízmillió fát ültettek el, főleg lakott városokban és farmokon. A 2000-es évek közepén ezt a kezdeményezést elevenítette fel Nigéria elnöke, Olusegun Obasanjo. 2007-ben az afrikai államfők rendes ülésén el is fogadták a gigaprojektet. A kezdeményezés mögé akkor 11 ország állt (Burkina Faso, Csád, Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Mali, Mauritánia, Niger, Nigéria, Szenegál és Szudán).
Hiszen azok az elvándorolók akik nem a környék nagyvárosait veszik célba, nagyrészt Európa felé indulnak majd el — azt a mértékű migrációs nyomást pedig aligha bírja majd el az öreg kontinens. Nagy Zöld Semmi? Joggal tehetjük fel a kérdést, hogy az elmúlt közel 14 év alatt, miért nem történtek a látványos előrelépések a projektben a fenti részeredményeken túl. A válasz összetett, hiszen azt nem lehetne állítani, hogy nem történt semmi, millió és millió fát ültettek már el, azonban az eddig telepített állomány 80%-ka szinte azonnal ki is pusztult. Csemeték milliói pusztultak el, mert nem gondoskodtak róluk megfelelően Ha az összes fa, amelyet az 1980-as évek óta a Szaharában ültettek, túlélt volna, ma úgy nézne ki a táj, mint Amazónia. – mondta Chris Reij, a World Resources Institute szakértője Korábban a szakértelem hiánya is kézzelfogható volt. Olyan fákat ültettek melyek kevésbé állnak ellen a forróságnak, vagy épp több gondoskodást igényeltek volna, erről viszont nem állt rendelkezésre megfelelő információ, nem voltak a helyieknek szaktudása.
Ma már inkább az a terv, hogy mozaikszerűen hoznak létre kisebb erdőségeket, így az erdők nem érintenének lakatlan vidékeket és egyszerűbb lenne gondozni az első években az újonnan telepített facsemetéket. A száraz klímához alkalmazkodó növények mellett gyümölcsösök is kialakításra kerülnének, amelyek így nemcsak a termőtalajt kötnék meg és biztosítanák a Száhel-övezet élelmiszer-ellátását, hanem munkát is adnának a helyieknek, amellyel részben sikerülne megoldani az elvándorlást is. A program emellett arra is nagy hangsúlyt helyez, hogy meghonosítsa a talaj kimerülését megakadályozó, modern mezőgazdasági eljárásokat is a helyi lakosság körében.
Urban Legend Hét mítosz a HIV-ről és az AIDS-ről Mióta Charlie Sheen bejelentette, hogy HIV-pozitív, trollok hada indított stigmatizációs offenzívát a színész és általában […] Pró és kontra Idejétmúlt-e az udvarlás? Kell-e még manapság udvarolni, a hagyományos értelemben? Ki udvarol kinek? Pró és kontra-cikkünkben négyen reflektáltak […] Urban Heroes Vukovári túlélő kéri, a kelet-európaiak is legyenek szolidárisak a menekültekkel "Mindannyian el kell kezdenünk úgy bánni másokkal, ahogyan szeretnénk, hogy velünk bánjanak az ő helyzetükben. […] Védett fajok Mesterséges szaporítással próbálják visszahozni a kolozsvári Bükkbe a tátogó kökörcsint Eddigi cikkeinkben a kolozsvári Bükk-Malomvölgy, Szentiváni rét és a Kis-Szamos Natura 2000-es területek 18 célfajának […] Mit olvasunk? BBC Green Room Down to Earth Green&Funny Huffington Post New York Times Dot Earth Orione Magazine The Ecologist Az utóbbi hét nap legnépszerűbb cikkei Archívum A szerkesztők Kulcsár Árpád Irodalmat és filozófiát tanultam, igyekszem kimászni a dobozokból, s ha belekerülök egy másikba, akkor abból is igyekszem.
A világ vezetői által elfogadott 17 fő cél közt olyanok szerepelnek, mint a szegénység megszüntetése, a kollektív jólét, valamint a bolygó védelme. A régióban a helyi szervezetekkel és közösségekkel való együttműködés biztosítja a területek helyreállítását, új növényzet telepítését, a termőföld esélyét a regenerálódásra. Olyan szervezetek működnek közre a megvalósításban, mint például Szenegálban a Trees for the Future, amely egyben mezőgazdasági képzést is biztosít a farmereknek. Négyéves programjuk alatt a gazdák több ezer fát ültetnek, különféle gyümölcsöket és zöldségeket termesztenek. Az egynyári növényekből álló sövények erdőkertekké alakulnak, amelyek újjáélesztik a talajt és fokozzák a biológiai sokféleséget, ugyanakkor élelmiszer- és bevételi forrást is biztosítanak a gazdálkodók számára. A négy év során a farmerek átlagosan 2500 gyorsan növő fát és bokrot ültetnek el, és egyben azt is megtanulják, hogyan optimalizálják a föld használatát és tartsák fenn annak hosszú távú termelékenységét.