Anuphoz hasonlóan kutya vagy sakál képében is ábrázolják. Heper, a szkarabeusz neve és Ré egyik megjelenési formája Herisef, a folyópartok felvigyázója Hnum kosfejű isten, aki a királyi gyermek fogantatásakor annak ká jára ügyel (Elephantinéban imádták) Honszu, az ifjú holdisten Hór-pa-hred (Harpokratész) "Hórusz, a gyermek", Hórusz egy alakja.
Ilyen például Erdélyben Csiksomlyó. A Hold Istennőt úgy hívják, hogy Baba Mária, Ő nem Szűz Mária. Ő a Hold Istennő, Istenanyai minőség. A DVD megvásárolható az Energia Gyógyító Központban H-1143 Budapest, Tábornok u. 11/A. I/11. Tekintse meg a 6. részt
Ozirisz, aki újjáéledése után a halottak istene lett, az óegyiptomi mitológiában igen fontos helyet foglalt el. Történetére már a legkorábbi írásos emlékek között is utaltak – bekerült az ún. Piramisszövegekbe. Ozirisz isten későbbi vallási szövegekben, áldozati formulákban is sűrűn előfordul, történetét azonban érdekes módon egy római kori Ízisz pap, Plutarchos őrizte meg a legteljesebben az " Iziszről és Oziriszről " című művében. Az " igaz hangúvá " vált, örök életet nyert halottak is vele azonosultak. Felesége Ízisz, fia a gyermek Hórusz, görög nevén Harpokratész volt. A halottak istenét múmia formában ábrázolták, fején két maat -, vagyis strucctoll közé helyezett felső-egyiptomi koronával. Ozirisz minek az istene saturnus. Ezt az együttest atef koronának nevezték. Az isten kezében jellemzően az uralkodói jogart ( heka) és a szintén uralkodói voltára utaló légycsapót ( nekhakha) tartja. Vele azonosulva a halottak is örök életet nyerhettek, természetesen, csak ha előtte a túlvilági ítéleten ezt kiérdemelték. Az isten első említései a Piramisszövegekben és a Palermói kövön található.
[21] Geb földisten és Nut égistennő legidősebb gyermeke volt, testvérei Széth, Ízisz és Nebethet. [22] Ikonográfiája [ szerkesztés] Ábrázolása antropomorf, többnyire fáraói jelvényekkel (szakáll, korona), zöld bőrrel, részben múmiapólyában ábrázolják. Uralkodói jelképekkel, például korbáccsal, pásztorbottal és a Felső-Egyiptom fehér koronájára emlékeztető, két madártollal ékes atefkoronával, rendszerint fehér lepelben ábrázolják. Kéztartása (mellkasán keresztbe fektetett karok; a fáraókat ebben a pozícióban temették el) mutatja, múmiáról van szó, a Holtak Uráról. Leginkább zöldre festett bőrrel ábrázolják, ez termékenységi aspektusát hivatott jelezni. A zöld szín mellett a fekete színnel való ábrázolása is egyaránt a termékenység jele. Élő jelképe az Ápisz -bika volt. Kultusza [ szerkesztés] Egyik legfontosabb temploma az Ozirion, Abüdoszban. Egyiptomi istenek listája – Wikipédia. Vízben álló oszlopcsarnoka, időtlen hangulata talán a legszembetűnőbb. Kezdetben Oziriszt csak a Delta egyik városában, Busziriszben imádták, ahol a föld és a növényzet uraként, tehát nem is a legfőbb istenként tisztelték.
A legkorábbi vallási szövegekben is vannak már erre utalások, majd a Koporsószövegekben összefüggő történet is olvasható. A legteljesebben azonban Plutarkhosz írta le Íziszről és Oziriszról szóló könyvében – természetesen a hellénisztikus kori változatot. A gyermekkorában túlélt veszélyek hatására a kígyómarás és skorpiócsípés meggyógyítójának tartották. A mocsárban töltött idő emlékét őrzi a Hor-heri-uadzs " Hórusz, aki a papiruszán van " neve. Ozirisz minek az istene venus. Kisgyermek korában anyja ölében ülve is ábrázolták, ilyenkor emberi fejjel, és ifjúságfürttel láthatjuk. A késői kortól ebben a formában önálló istenként tisztelték a " gyermek Hórusz t", görögös formájában Harpokratészt. Amikor Széth megsértette szemét, kárpótlásul megkapta Butót (Pe) Ré istentől, ezért lehetett " Pe ura " is. A történeti korokban számos helyen épült temploma. Egyes területeken helyi istenként tisztelték, még Núbiában is, mint például Kubanban, Anibában vagy Buhenben. © Győry Hedvig
Meghalt Xantus János; a Balázs Béla-díjas filmrendezőt 59 éves korában kedden érte a halál – közölte az MTI-vel a Magyar Filmművészek Szövetsége. Az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő című klasszikussá vált filmek rendezője súlyos betegségben hunyt el. Temetéséről később intézkednek. Xantus János 1953. november 7-én született Budapesten, 18 évesen már szereplője volt Gazdag Gyula Sípoló macskakő című filmjének. Makk Károly osztályában 1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti főiskolát és utána is a legendás rendező munkatársa maradt. Társrendezője volt az Egymásra nézve című filmnek. Xantus János 1983-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, az Eszkimó asszony fázik című alkotást, amelyben szerepet kapott az akkori alternatív zenei élet egyik fontos egyénisége, Méhes Marietta is. Az 1988-ban bemutatott Rocktérítő című film szintén az alternatív zenei világról szól. A film főszereplője Pajor Tamás, a Neurotic együttes énekese. Xantus János 1990 óta főleg kísérleti- és dokumentumfilmeket készített, 1992 óta volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.
Meghalt Xantus János; a Balázs Béla-díjas filmrendezőt 59 éves korában kedden érte a halál - közölte az MTI-vel a Magyar Filmművészek Szövetsége. Az Eszkimó asszony fázik és a Rocktérítő című klasszikussá vált filmek rendezője súlyos betegségben hunyt el. Temetéséről később intézkednek. Xantus János 1953. november 7-én született Budapesten, 18 évesen már szereplője volt Gazdag Gyula Sípoló macskakő című filmjének. Makk Károly osztályában 1979-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti főiskolát és utána is a legendás rendező munkatársa maradt. Társrendezője volt az Egymásra nézve című filmnek. Xantus János 1983-ban készítette el első nagyjátékfilmjét, az Eszkimó asszony fázik című alkotást, amelyben szerepet kapott az akkori alternatív zenei élet egyik fontos egyénisége, Méhes Marietta is. Az 1988-ban bemutatott Rocktérítő című film szintén az alternatív zenei világról szól. A film főszereplője Pajor Tamás, a Neurotic együttes énekese. Xantus János 1990 óta főleg kísérleti- és dokumentumfilmeket készített, 1992 óta volt a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára.
Xantus János ( Budapest, 1953. november 7. – Budapest, 2012. november 13. [1]) Balázs Béla-díjas (1988) magyar filmrendező, forgatókönyvíró, színész, egyetemi tanár. Szülei: Xantus Gyula festő ( 1919 – 1993) [2] és Szarvas Ilona. 18 évesen szerepelt Gazdag Gyula filmjében, A sípoló macskakő ben. Érettségi után a Filmlaboratórium Vállalatnál és a Mafilmnél dolgozott. 1975 – 1979 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt Makk Károly osztályában. Előbb Makk-kal dolgozott együtt, majd több sikeres nagyfilmet és rövidfilmet rendezett. A Balázs Béla Stúdió vezetőségi tagja volt. 1983 -ban készítette el Eszkimó asszony fázik című első nagyjátékfilmjét. 1990 óta szinte kizárólag kísérleti- és dokumentumfilmeket készített. 1992 -től haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendezőtanára volt. A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 1; rendezőként: 6.
(1998) A Morel fiú (1999) (forgatókönyvíró is) Családi kör (1999) A Lukács (2000) Se kép, se hang (2000) (forgatókönyvíró és producer is) Tilos a Tilos (2001) Ki volt Schmidt Éva? (2005) (operatőr is) Etetés (2008) (forgatókönyvíró is) Kiki a csoportban (2010) Színészként [ szerkesztés] A sípoló macskakő (1971) Magyar rapszódia (1979) Allegro Barbaro (1979) Élve vagy halva (1980) Mephisto (1981) Játszani kell (1985) Hanussen (1988) Túsztörténet (1989) A kalap, a láb és az özvegy (1995) A játékos (1997) Forgatókönyvíróként [ szerkesztés] Magyar volt-e Old Shatterhand? (2006) Díjai [ szerkesztés] Tours-i fesztivál nagydíja (1980) Belfort-i fesztivál két nagydíja (1984) Balázs Béla-díj (1988) Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283 További információk [ szerkesztés] Xantus János Xantus János Xantus János a -n (magyarul) Xantus János az Internet Movie Database oldalon (angolul) Színházi Adattár Búcsú Xantus Jánostól, Manda, 2012.
1992 -től haláláig a Színház- és Filmművészeti Egyetem filmrendezőtanára volt. Színházi munkái [ szerkesztés] A Színházi Adattárban regisztrált bemutatóinak száma: színészként: 1; rendezőként: 6.
Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010. Erdélyi magyar ki kicsoda. Nagyvárad: RMDSZ–BMC Kiadó. 2010. 729. o. ISBN 978-973-00725-6-3 Nemzetközi katalógusok VIAF: 121491720 OSZK: 000000022121 NEKTÁR: 204237 ISNI: 0000 0000 7961 3782