Jó tudni: idén ősszel is lesz óraátállítás! A téli időszámítás kezdete: 2021. október 31. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát. Az Európai Parlament korábban a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött. Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra – ez állt a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhetett volna meg. Az Európai Parlament támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot és a kezdő dátumot 2021-ben határozta meg. A járvány miatt az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság a szükséges egyeztetéseket, megállapodásokat még nem készítette el, és 2021 első félévében napirendi javaslat sem volt a témában, ezért valószínű, hogy 2021 őszén minden EU-tagország visszatér a téli időszámításra, és majd csak később, 2022-ben lesz az utolsó kötelező óraátállítás.
2021-10-01 Óraátállítás 2021: Bejelentette a kormány az óraátállításról a döntést!!! Itthon: 2021. október 31. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát, ezzel a módszerrel Magyarország 1980 óta spórol energiát. Magyarország alapvetően nyitott arra, hogy igény esetén az óraátállítást eltöröljük, de csak akkor, ha arra megfelelő konszenzus mutatkozik az Európai Unió tagállamai között – írta Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára Bencsik János független parlamenti képviselő írásbeli kérdésére válaszolva. Óraátállítás 2021 A döntés előtt a szomszédos tagállamokkal szorosan együttműködve egy, az egész unióra kiterjedő hatásvizsgálat is szükséges, szem előtt tartva a harmonizáció jelentőségét – tette hozzá az államtitkár. Ha az ügyet az Európai Unió Tanácsa újratárgyalja, a kormány továbbra is a tagállami konszenzusban lesz érdekelt, elsősorban a V4-országokkal együttműködésben, mivel történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolataink is ezt indokolják. A csehek pár hete döntöttek úgy, hogy mivel nem sikerült megegyezni az óraátállítás eltörléséről az unióban, ők nem várnak és inkább folytatják az egészet úgy, ahogy eddig.
Magyarországon minden évben október utolsó vasárnapján kezdődik a téli időszámítás. Ez idén október 31-re esik, amikor hajnali 3-kor 2 órára kell visszatekerni az analóg órákat, a digitális órák automatikusan átállnak. A korábbi tervek szerint a mostani lenne az utolsó óraátállítás az Európai Unióban, de nem úgy tűnik, hogy ez megvalósulhat. A infografikán mutatja, mi történne akkor, ha eltörölnék az óraátállítást. Jelenleg az uniós tagállamoknak március utolsó vasárnapján a nyári időszámításra, október utolsó vasárnapján pedig a télire kell váltaniuk. Az óraátállítás eltörlése többször felmerült az EU-ban, végül 2019-ben az Európai Parlament döntött arról, hogy két éven belül végleg eltörli. A döntést az uniós polgárok több mint 80 százaléka támogatta. A döntési folyamat azonban a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, az óraátállítás kérdése jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban, bár ez két-három éve fontosnak tűnt. Tehát annyi bizonyos, hogy előreláthatóan nem az idei lesz az utolsó óraátállítás.
Európában 2021-től akarják megszüntetni a téli/nyári időszámítást. Ez azt jelenti, hogy a tagállamok önállóan eldönthetik, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék használni. A jogalkotási javaslat a szomszédos országok egységes időszámítását szorgalmazzák, hogy elkerüljék a széttöredezettséget és megóvják a belső piac megfelelő működését. Az Európai Bizottság javaslata megszüntetné az unióra kiterjedő óraátállítást, a hatálybalépéshez egy egyszerű és gyors ütemtervet javasol és ösztönzi a nemzeti és európai szintű konzultációt. Kérlek oszd meg >>> Pezsgőt bontva ünnepeljük, hogy az EP eltörölte az évenkénti kétszeri óraátállítást. Még az iskolásokat télen reggel felkelteni próbáló szülők is csettintenek egyet, tovább lesz esténként világos. Hiszen úgyis a nyári időszámítást fogjuk választani, az mindenkinek jó. Szerintünk meg óriási pofára esés lehet ebből. Elképzelhető, hogy mozgásterünk annyi lesz, hogy a téli időszámítást válasszuk vagy a nyárit és a román időzónát. 2021. október 04.
Virágos cserjék | Díszcserjék | 2022-01-12 Nyáriorgona, Buddleja davidii A nyáriorgona 2-3 méteres, gyors növekedésű virágos cserjék, vagy nálunk inkább félcserje. Legjobban napos fekvést szeret. Jól tűrik a tavaszi alacsony visszavágást és nyárra dúsan virágoznak Kínai lilabogyó, Callicarpa bodinieri A Kínai lilabogyó lilásrózsaszín virágú lombhullató virágos cserjék. Levendula rózsaszín virágai nyár közepén nyílnak. Rózsaszín virágú cserje utca-velence. Illatos fűszercserje, Calycanthus floridus Illatos termés és illatos virágok, ez jellemzi az érdekes virágú Carolina szegfűbors, Illatos fűszercserje - Calycanthus floridus nevű szokatlan fűszernövényt. Kékszakáll, Caryopteris clandonensis Aromás illatú nyár vége felé virágzó alacsony mézelő virágú díszcserje. A szárazságot jól tűri. a méhek virágzása alatt rendszeresen látogatják. Japánbirs, Chaenomeles x superba Lombhullató levelű, többnyire tövises, tavasszal virágzó cserje. Sokan kedvelik mutatós virágaiért és illatos, befőttnek eltehető alma termésük miatt. Som, Cornus alba Sibrica A Som nemzettség tagjai különböző erdőtársulások szegély, vagy aljnövényei.
Csak virágzás után lehet metszeni, különben levágjuk a virágrügyeket. A késő tavaszi metszésnél vágjuk le a túlnyúló, vagy az egymást keresztező ágakat. Japánbirs, fotó: sz. é. Gyöngyvessző (Spirea) A gyöngyvesszők különböző változatai (spirea nipponica, spirea vanhouttei) kedveltek a kiskertekben. Tavasszal nyíló cserje, könnyeden ívelő ágaival, levélzetével egész nyáron díszít. Lombhullató, de tavasszal nagyon hamar kihajt. Talajra nem igényes, gyorsan nő, sűrű lombja jól takar. Potentilla fructicosa 'Pink Queen', Cserjés pimpó rózsaszín - Tájkertész. Virágzáskor gyönyörű, uralja a kertet. Gyöngyvessző, fotó: Budavári Gabriella Aranyfa (Forsythia) A z aranyfa, vagy aranyvessző, melyet a népnyelv aranyesőnek hív, a legkorábban nyíló cserjénk. Gyors növekedésű, mutatós, talajban nem válogatós. Ha ültetéskor tőzeget keverünk földjébe, azt meghálálja. A napos, esetleg félárnyékos helyeket szereti. Metszeni csak virágzás után lehet. Ilyenkor formára vághatjuk, vagy visszametszhetjük, ügyelve arra, hogy minél több elágazást hagyjunk meg, mert így lesz majd tömör bokor.
Jellemzők [ szerkesztés] Általában lombhullató, olykor örökzöld ( S. sempervirens) cserjék. Leveleik épek, ritkán szárnyasan osztottak, átellenes állásúak. Felálló vesszőin csak a legfelső 1-2, ritkán 3 rügypárból fejlődik virág. A virágzat végálló buga. A csészelevelek száma általában négy, a szirmok csővé forrtak, a párta sugaras szimmetriájú, lila, vagy fehér színű. A porzók száma kettő, a termés hosszúkás tok két magkezdeménnyel. Habitus [ szerkesztés] 3-7 méterre növő nagyobb cserje vagy kis termetű fa, tarackol. Levélállása keresztben átellenes. A levelek válla szíves vagy levágott, csúcsa kihegyesedő. Rozsaszin virago cserje . Virágai lilák, ritkábban fehérek, illatosak. A virágzat buga. Április végén-májusban virágzik. Termése toktermés, melyben 4 lapos-szárnyas mag van. Fajták [ szerkesztés] Az alapfaj orgona lila virágú, a kerti fajták színe a hófehértől a feketés-sötétliláig a legkülönbözőbb (még sárga, lila-fehér tarka, rózsaszín és kék is van közöttük) színekig terjed, a virágok egyszerűek vagy teltek.
A nyár első felében nyíló virágaihoz tojásdad alakú, élénkzöld levelek párosulnak. Lombhullató cserje, melyet felfelé törő, majd enyhén csüngő ágrendszer jellemez. Napos, világos esetleg félárnyékos fekvésbe ültethető, legszebben, jó vízáteresztő, üde talajban fejlődik és virágzik. A sárga virágú rózsalonc (Weigela middendorffiana) gondozása Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Kor! An (Андрей Корзун) A sárga virágú rózsalonc átlagosan 1, 5 méter magasra növő, felfelé törő, kissé csüngő ágrendszerű lombhullató díszcserje. Levélzete hosszúkás-tojásdad alakú, élénkzöld színű levelekből áll. Sárga színű, illatos virágaiban, jellemzően májusban és júniusban gyönyörködhetünk. Ültetési helyéül napos, világos esetleg félárnyékos helyet is választhatunk. Talajok közül legjobban a jó vízáteresztő képességű, üde talajokat kedveli. 9 tavasszal virágzó cserje és díszfa - Virágok, kertek, természet. Képek forrása:; Wikipédia / Szerző: Kor! An (Андрей Корзун); Wikipédia / Szerző: Kor! An (Андрей Корзун) Hirdetés Hirdetés
Legjobban teljes napfényben nő, és különösen szereti a reggeli napfényt, amely felszárítja a harmatot leveleiről és megakadályozza a penészesedést. A krizantém nyár végétől késő őszig virágzik, és virágzás után visszavágható. Nagyjából 30-90 cm magasra és 60-90 cm szélesre nő meg. 3. Iszalag (Clematis) Az iszalag egy futó évelő növény, amelyet rácson, lugason vagy pergolán lehet termeszteni vagy talajtakarókként is felhasználható. Karácsonyi kamélia – bokros, rózsaszín virágú K7 (80/90cm) – Egzotikus dísznövények. Különböző színben kapható, köztük rózsaszín, piros, fehér és kék színben. Egyes fajták 90 cm hosszúra is megnőnek, míg mások elérhetik a 6 méter hosszúságot is. Fontos a talajtakaró az iszalag növény körül, hogy a gyökerei hűvösben legyenek. Amint az iszalag virágzása befejeződött, szárait 20 cm-rel a talajszint felett vissza kell vágni. 4. Gyűszűvirág (Digitalis purpurea) A gyűszűvirág egy magas évelő növény, cső alakú virágokkal rendelkezik. A rózsaszín mellett vörös, sárga, fehér és lila árnyalatban kapható. A gyűszűvirág teljes napfényben vagy részleges árnyékban nő a leginkább, de nagyon meleg területeken árnyékolni kell a délutáni naptól.