André-sztori I. Konspiráció, szerelem, hatalom, pénz, tündöklés és leszámolás - Frei Tamás akcióregénye új műfajt teremtett a magyar könyvpiacon. Valódi kuriózum! A "kőkemény" thriller kitalált szereplőkkel, de valós helyszínekre röpíti el az olvasót. A könyv izgalmas "utazás" egy szövevényes összeesküvés kulisszái mögé. Oligarchák, miniszterelnökök, exlégiósok, Londonban élő magyar modellek és párizsi kémek a főszereplői a Teherántól Budapesten át egészen a francia fővárosig ívelő történetnek. Magyarország titkai egy bennfentes szemével! Élvezd ki és értsd meg, de aztán éld is túl! Frei Tamás televíziós újságíróként több mint 100 országban forgatott riportfilmeket. Műsorait milliók látták itthon és külföldön, regényeinek főhőse, André Calvi pedig egy ország kedvence lett az elmúlt években. A Megmentő története azért is különösen érdekes, mert a regény főszereplői közül néhányan újra felbukkannak az André-sorozat negyedik epizódjában, az Agrárbárók című kötetben.
Szerző: Frei Tamás Cím: A megmentő Kiadó: Ulpius-ház Kiadó Oldalak száma: 562 Spoilermentes kritika! A blog olvasói talán emlékeznek arra, hogy nemrég írtam egy kis véleményt a könyvről még a megjelenés előtt, aztán az őszi várólistámra is felkerült a kötet. Habár a blogon nem foglalkoztam eleget a könyvvel, titokban nagyon is vártam a megjelenést, és minden apró kis morzsának örültem a kiadást illetően. Tegnap sikerült befejeznem a könyvet - és azt hiszem, elég ha annyit mondok, hogy életem legjobb magyar regényét tettem le. A történet főhőse, André (leánykori nevén András) egy harmincas magyar férfi, aki miután az 1990-es évek végén elhagyta Magyarországot, a francia idegenlégióhoz került. A férfi gyűlöli az oroszokat, ugyanis ők tehetnek arról, hogy addig nyugodt élete darabokra tört: az éttermét lerombolták, feleségét és gyerekét elrabolták. Egy afrikai kiképzés során rájön, hogy akkoriban a kisgyermekeket (így az ő fiát is) kivitték Oroszországba, hogy onnan Amerikába vigyék örökbefogadó szülőkhöz.
Mi is az, amit nem vártam Frei Tamástól? Hogy tudjon írni. Végülis pontosan azt kaptam, amit vártam. És talán **-ot is megérdemelne a könyv. Talán. De egyszerűen agyamra ment ez a rettenet sok dőlt betűs kiemelés, meg a..., időnként a "talán" halmozása, és a regény első száz(? ) oldalán a sok "idézőjeles" szó. (Magyartanárom azt tanította, ha valamit csak idézőjelben t.. The most exciting book I've ever read!.. Nagyon nehezen indult be. Nem tudtam könnyen megbarátkozni Frei stílusával, holott kiváló riporternek tartom. Úgy érzem szükség volt egy ilyen regényre hiszen megvan benne a háttérben munkálkodó erők leleplezése, a tényszerűség és a kémregényekből elmaradhatatlan romantika - mindez európai és főleg magyar vonatkozásban. A stílus, a folytonosan "idézőjelezett" kifejezések viszont nagyon nehezen olvashatóvá tették a könyvet. A tartalom viszont kárpótolt érte. Remélem a folytatásokban fejlődött a k.. A történet maga érdekesnek tűnt, de valahányszor Adriennel volt jelenet sikíthatnékom volt attól ahogy az amúgy is csak elmegy szintű íráskészsége Freinek a Tartaroszig zuhan.
Frei Tamás Az 1966-ban Pécsett született Frei Tamás a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legfontosabb médiaszemélyisége, aki a 2010-es években óriási sikerű politikai thrillereivel meghódította az irodalmat is. Frei Tamás többek között Oroszországban és az Egyesült Államokban végezte felsőfokú tanulmányait, újságírói karrierjét 1988-ban kezdte. A kilencvenes évek közepén az Esti Egyenleg című műsor vezetőjeként tett szert országos ismertségre, majd 1996-ban indította útjának a Magyarországon úttörőnek számító Dosszié című riportműsorát.
Paraméterek ISBN 9789633576434 Kiadás éve 2015 Kiadó Alexandra Kiadó Kötés puhatáblás Oldalszám 587 Ár: 4. 699 Ft Kedvezmény: 11% Szerző: Frei Tamás Elérhetőség: Előjegyezhető BSZ - Konspiráció, szerelem, hatalom, pénz, tündöklés és leszámolás - Frei Tamás kalandregénye új műfajt képvisel a magyar könyvpiacon. Igazi újdonság! Átlagos értékelés: Nem értékelt Ingyenes szállítás 20. 000 Ft feletti rendelés esetén Ingyenes szállítás 20. 000 Ft feletti rendelés esetén
A Föld kontinensei by Márton Kocsárdi
Ez vezetett végül Luydendyk Zélandia kifejezéséhez, és a terület "kontinentális" leírásához, mivel mikrokontinensek vagy korábbi kontinensek darabkáinak tekintették őket. Új adatok kellettek a 4. pont megerősítéséhez A szerzők azt mondják, hogy a listán szereplő utolsó tétel – azaz, hogy elég nagy és egységes-e a földdarab ahhoz, hogy önállónak tekinthessék – az egyetlen, amelyen más kutatók átsiklottak a múltban, bár nem a saját hibájukból. Zélandia új kontinense (piros szaggatott vonallal körülhatárolva). Az új kontinens közepén húzódik az Ausztrál és a Csendes-óceáni-lemezt elválasztó határvonal (fekete) Forrás: N. /GSA Today Ránézésre Zélandia töredezettnek látszik. Az új tanulmányban azonban az ősi tengerfenék friss és részletes műholdas magassági és gravitációs térképeit használták annak kimutatásához, hogy Zélandia valójában egyetlen egységes régió része. Nem azért fontos, hogy újabb név legyen a listán Az adatok arra is utalnak, hogy Zélandia nagyjából akkora területű, mint India, illetve nagyobb, mint Madagaszkár, Új-Guinea, Grönland vagy más mikrokontinens és tartomány.
Ennek a geodinamikai ciklust feltételező modellnek a jóslata, hogy földtörténeti skálán nem túl hosszú idő múlva egy újabb szuperkontinens jöhet létre, amit az ezzel foglalkozó szakirodalom Amasia, [1] Novopangea vagy Pangea Proxima néven említ. Szuperkontinens a jövőben [ szerkesztés] A legrégibb szuperkontinens, aminek egykori létét a mai modelljeink alapján feltételezzük a Rodinia. Kb. 1, 1 milliárd évvel ezelőtt tömörült össze több kontinensből, és 250 millió év után feldarabolódott. Mivel a legutóbbi szuperkontinens, a Pangea körülbelül 300 millió éve állt össze és 100 millió évvel ezelőtt kezdett feldarabolódni, jelenleg nagyjából egy szuperkontinens keletkezési ciklusának kb. a felénél járunk. A modell támogatói feltételezik tehát, hogy úgy 250-300 millió év múlva Földünkön valószínűleg [ forrás? ] egyetlenegy óriási szuperkontinens lesz, amelyet egy világóceán, valószínűleg jórészt a mai Csendes-óceánnal rokonítható, de valószínűsíthetően legalább részben újonnan létrejövő óceáni medence vesz majd körül.
Egyes geológusok a déli féltekén már 1900 körül felfedezték azt is, hogy a déli kontinensek fosszíliái és geológiai formációi hasonlóságokat mutatnak. Az 1960-as évekre formálódott ki az Alfred Wegener nevéhez kapcsolódó elmélet, miszerint a kontinensek valaha (körülbelül 200 millió évvel ezelőtt) egyetlen földrészt, az úgynevezett Pangeát alkották, mely az idők folyamán feldarabolódott, és megkezdődött a mai kontinensek vándorlása, kialakulása. A "kontinensek vándorlása" kifejezést is ő használta először ( németül: die Verschiebung der Kontinente), 1912 -ben, és ő publikálta a vándorlásról szóló első formális hipotézist is. A kontinensvándorlás mozgatója [ szerkesztés] Frank Bursley Taylor egyik feltevése az volt, hogy a kréta időszak alatt megnőtt a Hold gravitációs vonzása, ami az Egyenlítő felé mozdította el a kontinenseket és ez hozta létre az Alpokat és a Himaláját is. A kontinensmozgásra Wegener sem talált helytálló magyarázatot. Elméletét, miszerint a Föld forgásának centrifugális ereje okozná, nem vették komolyan.
Az iskolában általában azt tanítják, hogy hét kontinens létezik (a nagyobbtól a kisebb felé haladva): Ázsia, Afrika, Észak-Amerika, Dél-Amerika, Antarktisz, Európa és Ausztrália. A geológusok Eurázsia néven egyetlen szuperkontinenssé vonják össze Európát és Ázsiát, ez az úgynevezett geológiai kontinensfelosztás. A földkéregről szóló új tanulmány szerint azonban létezik egy hetedik geológiai kontinens is, Zélandia, amely évezredekig rejtőzött kutató szemünk elől. A tanulmányban részt vevő 11 kutató úgy érvel, hogy Új-Zéland és Új-Kaledónia nem pusztán egy szigetlánc. E helyett mindkettő egy 1, 89 millió négyzetkilométeres kontinentális kéregtábla része, amely elkülönül Ausztráliától. Fokozatos felismerés "Ez nem hirtelen felfedezés, hanem fokozatos felismerés" – írják a kutatók a GSA Today (az amerikai geológiai társaság folyóirata) legújabb számában. Még akár csak 10 évvel korábban sem állt volna rendelkezésünkre az adatok olyan halmaza vagy az értelmezésnek olyan meggyőző ereje, ami lehetővé tette volna e cikk megírását. "