A Győri Audi ETO 45–24-re legyőzte idegenben a Szombathelyi KKA-t a női kézilabda NB I 18. fordulójában. Lukács Viktória 7 góllal vette ki a részét a sikerből (Fotó: Török Attila) A találkozó legeredményesebb játékosa a Győr magyar válogatott szélsője, Lukács Viktória lett 7 találattal. A Győr eddig minden mérkőzését megnyerte az NB I 2021–2022-es kiírásában, míg a szombathelyi alakulat az utolsó helyen áll a tabellán. KÉZILABDA NŐI NB I HUNGAST SZOMBATHELYI KKA–GYŐRI AUDI ETO KC 24–45 (13–21) Szombathely, 800 néző. V: Kovács T., Mándli. SZOMBATHELY: K. Tomasevics – Gheorghe, Szekerczés 2, Gorilszka 1, Pődör R. 5 (3), Sztosics 2, Biró D 1. Csere: Balog J., Christe (kapusok), Csire, HORVÁTH P. 4, Gabnai 1, HORVÁTH ANNA 3, ZSÁKOVICS 3, Győri V. 2. Edző: Pődör Zoltán GYŐR: Glauser – FALUVÉGI D. 4, Háfra N. 2 (1), Brattset 4 (1), S. OFTEDAL 5, V. Kristiansen 3 (1), Schatzl Nadine Csere: Silje Solberg (kapus), Blohm 4, Anne M. Hansen 4 (1), Rju Un Hi 2, LUKÁCS V. 7. Fodor Cs. 4, NZE MINKO 6.
Az utolsó 15 percre viszont háromra olvadt a differencia, aztán Vámos gyorsan lehűtötte a kedélyeket. Majd jött két Klujber-villanás és máris megvolt megint az öt, utána pedig Kovács Anett és Tóth tett rá egy-egy lapáttal. Golovin a végére szinte teljes sort cserélt, a fiatalok viszont sokszor nem tudtak visszarendeződni védekezében, ezért a szövetségi kapitány öt perccel a vége előtt igyekezett rendet tenni a fejekben. Albek Anna is megszerezte az első vb-gólját, Szikora pedig több bravúrt is bemutatott az utolsó pillanatokban. A végére hat gólt sikerült megtartani az előnyből, így 35–29-re megnyerte első csoportmeccsét a magyar válogatott. A második félidő biztató volt, de a védekezésen mindenképp javítani kell szombatig, amikor Csehország lesz az ellenfél. Végeredmény, női kézilabda-világbajnokság E-csoport, Llíria Magyarország–Szlovákia 35–29 (16–16) Legjobb dobók: Háfra, Klujber 7-7, Vámos 5, illetve Bízikova 8, Trúnková 7, Lancz 6 A csoport másik mérkőzésén: Németország–Csehország 31–21
Nyitókép: mti Castellónban kisorsolták a 2021-es spanyolországi női kézilabda-világbajnokság csoportbeosztását. A magyar válogatott a E-csoportban szereplő négyesben kapott helyet Németország, Csehország és Szlovákia mellett. A december 2. és 19 között rendezendő világbajnokságon már nem 24 csapat vesz részt, hanem 32. A csapatokat nyolc darab négyes csoportba sorsolták, innen körmérkőzés után a legjobb három megy tovább a második csoportkörbe, ahol hatos csoportokat alakítanak ki – írja a. A magyar válogatott – ha továbbjut – a középdöntőben a Dánia, a Kongói DK, Tunézia és az Ázsia-bajnokság győztese közül három válogatottal találkozik. Az alább látható csoportokban szereplő nemzetek a kalapok erősségének megfelelő sorrendben szerepelnek. A mérkőzéseknek Granollers, Torrevieja, Llíria és Castellón városa ad otthont. 25. NŐI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG, SPANYOLORSZÁG (2021. december 2–19. )
csoport: C-D csoportok továbbjutói III. csoport: E-F csoportok továbbjutói IV. csoport: G-H csoportok továbbjutói Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt
Budapest, 2015. szeptember 16., szerda (MTI) - Potenciálisan 250 ezer állami tulajdonú ingó vagyon, mintegy 12-13 milliárd forint értékben kerülhet fel az elektronikus aukciós rendszerbe (e-licit) - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára a rendszer elindítása alkalmából tartott sajtótájékoztatón szerdán, Budapesten. A rendszert 29 millió forintért építette ki a T-Systems, az árban szerepet játszott az is, hogy a cégnek egy meglévő megoldását kellett applikálnia - válaszolta újságírói kérdésre Halasi Tibor, a rendszert működtető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. igazgatósági elnöke. Hasonló megoldást már évek óta sikeresen működtet az adóhatóság, a most elindult rendszer célja pedig az, hogy az állami vagyontárgyakat nagy tételben, rugalmasan lehessen értékesíteni - közölték. Az elektronikus forma növeli a potenciális vásárlók számát, így növeli az állam bevételét is - vélte Fónagy János. Jelenleg 250 ingatlan van fenn a rendszerben, de év végére a számuk eléri a 400-500-at - mondta az ismertetőjében Zsigó Anikó, az MNV ingatlan vagyonrendezési igazgató.
Az állami vagyon költségtakarékos, értékmegőrző felhasználása mellett a magyar kormány kulcsfontosságúnak tartja a közös tulajdon hatékony, gyors értékesítését, ezért a vagyontörvény módosításával lehetővé tette, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elindítsa elektronikus árverési portálját – mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára az e-licit felület ünnepélyes átadásán. Az átláthatóságot és a nyilvánosságot teljes körűen biztosító rendszert az államtitkár és Halasi Tibor, az MNV Zrt. igazgatóságának elnöke indította el. Magyarország kormányának döntése értelmében, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. együttműködésében 2015. szeptember 16-án elindult az állami vagyonelemek elektronikus értékesítése. Az Elektronikus Aukciós Rendszer olyan online árverési felület, amelyen a magyar állam tulajdonában álló, az állami feladat ellátásához nem szükséges vagyontárgyakra lehet licitálni. A költséghatékonyság mellett a rendszer nagy előnye, hogy a hagyományos eljárásoknál sokkal gyorsabb, rugalmasabb és olajozottabb értékesítési folyamatokat tesz lehetővé.
A licitlépcsők, licitálási szabályok és a hosszabbítások misztikus összefüggései (II. rész) A licitlépcsőkről már szó esett az előző részben. Most azt vizsgáljuk meg, hogy a licitlépcsők betartásán kívül milyen szabály betartása mellett tekintünk egy licitet érvényes licitnek. Licitálást szinte minden halandó látott már, ha máshol nem, akkor egy filmben. Mit is látott? Áll az árverés vezetője egy emelvényen, iszonyú sebességgel, hadarva ismételgeti a pillanatnyilag legjobb árat, előtte az elmaradhatatlan kalapács. Vele szemben pedig a licitálók ülnek – többnyire kis, számozott táblákkal. Az ár mindig felfelé megy, aztán elül a licitálói kedv és a legutolsónak táblát emelő elviszi a tárgyat vagy akár egy rabszolgát. A filmrészlet valós képet mutat – volt, van és lesz is ilyen aukció (a rabszolgavásárt kivéve), nem is kevés. Aukciós házak szinte kivétel nélkül ezt alkalmazzák vagy háromszáz éve. Egyszerű, gyors és egyértelmű. Akár nyíltszíni (floor), akár elektronikus formában megy létre az aukció, meghosszabbodása is egyértelmű: az utolsó licit után az árverés vezetője mindig vár egy ideig (közben persze hadar), és ha nem történik semmi, lecsap a kalapács vége az aukciónak.