A középkori oklevelek 1323-ban említik először Baja mezővárosát, ez Baja első írásos említése. A bajai plébánost először csak 1423-ban. Már az Árpád-korban is állhatott itt egy kis templom. A középkori bajai plébánia is a bodrogi főesperességhez tartozott. Baja második plébániája, a német plébánia az 1708-as kuruc harcoknak esett áldozatul: a templomot lerombolták, a pap híveivel elmenekült. A 18. Brassó-belvárosi Szent Péter és Szent Pál római katolikus plébánia. század elején folyamatosan nőtt az 1696-ban városi rangot kapott Baja katolikus lakossága. Csáky Imre érsek alapította a német és magyar plébániát, melynek első plébánosát, Schrettl Károlyt, 1722. július 21-én iktatták be. Ekkor a templom az érseki major (Istvánmegye) területén volt, amit Barics Mihály érseki uradalmi tiszttartó építetett. A mai templom szentélye mögött a gimnázium felé 1728-ban épült fel egy kisebb Szent Péter és Szent Pál templom vályogból deszka menyezettel. A főoltár Péter és Pál apostolok, a két mellékoltár a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. A kóruson egy négyváltozatú orgona volt a 12 apostol képével díszítve.
Szent Péter és Szent Pál apostolok tiszteletére emelt római katolikus temploma középkori eredetű, a 13. század első felében épülhetett. Ebből az időszakból a román kori félköríves szentély, a hajó felmenő falai és félköríves nyílásai ma is megvannak. Első írásos említése 1309-ből való, ekkor Szent Péter egyházának nevezték. 1412-ben a kőépület már Szent Péter és Szent Pál apostolok nevét viselte. Egy 1432-es oklevélből kiderül, hogy a soproni főesperes és győri kanonok megengedte Sopron városának, hogy a harkai templomban, mely akkoriban a legelőkelőbbek egyike volt, plébánost tartson. 1450 után átalakították, tornyát valószínűleg lebontották, a déli oldalon gazdagon tagolt, szamárhátíves bejáratot nyitottak és sekrestyét építettek. Szent Péter És Pál Katolikus Templom Gyergyócsomafalva - +40266351029 - visitgheorgheni.ro. A falu lakossága a 16. században áttért az evangélikus hitre, 1571-ben már evangélikus lelkész látta el a teendőket. 1584–1606 között ismét katolikus plébánosok működtek a faluban. Az 1606-os bécsi béke után 1673-ig a templomot újra az evangélikusok használták.
Hétfő: 7:30 óra Szerda: 7:30 óra Első péntek: 7:30 óra Vasárnap: 8:30 óra Miskolc-Hejőcsaba (Gyümölcsoltó Boldogasszony) templom 3508 Miskolc, Templom utca 14 Nyáron: H:8:00 óra K-SZ:18:00 Vasárnap és ünnepnap: 8:30 és 11:00 óra Télen: K-SZ:17:00 óra Miskolc-Pereces (Jézus Szíve) templom Helyszin:Miskolc-Pereces, Bollóalja út Miserend: Vasárnaponként 10:30 óra Miskolc-Szirma (Fájdalmas Szűzanya) Templom 3521Miskolc, Erkel Ferenc u. 34. Kedd: 17:00 nyáron: 19:00 Péntek: 17:00. nyáron: 19:00 Vasárnap: 10:00 Miskolc-Tapolca sziklakápolna (Jézus szíve) 3519 Miskolc-tapolca, Brassói utca 40. Vasárnap és ünnepnap: 10:00 óra Nagyboldogasszony (Minorita) templom Miskolc, Kelemen Didák u. 3. Szentmisék rendje vasárnap: 8:00, 9:30, 11. Szent Péter és Pál templom Tytuły | Jegy.hu. 15 és 18:00 óra 8:00, 11. 15 és 18:00 óra Hétköznap: 7:00 és 18:00 óra Ómassai(Szent Lajos király) kápolna Vasárnaponként 14:00 órakor. Selyemréti Szent István Király templom 3527 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 33/b. Hétfő- Péntek: 17:30 óra Szombat: 8:00 óra (latin nyelvű) Vasárnap: 8:00, 10:00 és 20:00 óra (angol nyelvű) Szentségimádás: Szerda 08:00-17:30 Gyóntatás: Minden szentmise előtt fél órával.
Felkeressük az ország egyetlen, klasszikus panorámaterassza... Szerző: Dömsödi Áron, 14, 3 km 4:17 óra 413 m A Kétágú-hegy nyugatra néző fehér bérceit még a sziklamászók és a siklóernyősök is megbecsülik.
kerületi ingatlanhoz". Niedermüller Péter (DK), VII. kerületi polgármester, a vizsgálóbizottság elnöke szerint a kormánypárti képviselők félnek, mert tudják, hogy az ügyletek, amelyekről szó van, "rendkívül zűrösek", "számos esetben kifejezetten törvényellenesek". Úgy vélte, be kell mutatni a "velejéig romlott" rendszer működését, ami arról szólt, "hogyan lehet a lakásokat ismerősöknek, haveroknak kijátszani", elkótyavetyélni. A polgármester szerint "felér egy vallomással", hogy a volt józsefvárosi fideszes polgármester, Sára Botond vezette kormányhivatal most kifogásolja a vizsgálóbizottságot. Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester szerint nem lehet "karácsonyi diktatúráról" beszélni, mert az azt jelentené, hogy Karácsony Gergely a főnök, holott ott ül mellette Gy. Németh Erzsébet (DK) főpolgármester-helyettes, "aki a valódi főnöktől" szállítja az utasításokat. A napirend előtti vitában Borbély Lénárd arról beszélt, a "szivárványkoalíció" elmúlt 2, 5 éves tevékenysége semmi másról nem szólt, mint a kommunikációról, ezekből úgy tűnik, mintha "minden a legnagyobb rendben lenne" Budapesten, azonban a kommunikációs trükkökön kívül semmilyen fejlesztést, előrelépést nem látni a főváros életében, a folyamatban lévő fejlesztéseket a korábbi városvezetés indította el, vagy a kormány.
" …Egyetlenegyszer kényszerült megfutamodni a világhíres vitéz László király az ellenség elől, mert egymagára maradt, s amint körülnézett, látta, hogy hiábavaló nagy ereje, vitézsége: nem verhet le százakat egyedül. Érezte, hogy szüksége van rá még a magyarnak (a fűszál is feltámadt ellene), megsarkantyúzta hát kedves Szög paripáját, s nekivágtatott a tordai hegyeknek. - Utána! Utána! – ordították a kunok, hogy ég-föld zúgott az ordításuktól. Ha Lászlót kézre keríthetik, övék lesz a magyar föld: mind László után vetették magukat. Véres hab vert ki a paripáján, már-már utolérték a kunok. Még egy pillanat, s a magyarok aztán sírathatják Szent László királyt. - Ó, Uram, segély! – fohászkodott föl László, szemét az égre emelvén. 1 szent lászló uralkodása. S ím, abban a pillanatban kettéhasadt a tordai hegy: László háta mögött rettentő nagy hasadék tátongott. A kunok döbbenve állottak meg a hasadék partján, de amerre néztek, nagy hosszúságban húzódott a hasadék, László meg csöndes, lassú léptekben mendegélt tovább, vissza az ő népéhez.
bajok különböző időpontokban szerkesztett jogi orvoslásának. A kemény törv-ek nagymértékben hozzájárultak Mo. belső megszilárdulásához. B. A. Závodszky Levente: A Szt István, Szt László és Kálmán korabeli törv-ek és zsinati határozatok forrásai. Bp., 1904.