- 24 voltos, kamionokhoz, munkagépekhez is használható! Távirányítós 4 ajtós központi zár, Mlogic MM-212M - 4 ajtós komplett, univerzális, távirányítós központizár készlet - 1 db 5 vezetékes vezérlő és 3 db követő motorral - kábelköteggel és vezérlő elektronikával - 2 db masszív 4 gombos távirányítóval - Manuális vezérlés bemenettel Központizár vezérlő távirányító szett, 4 db távirányítóval V09-4 Távirányítós központi zár vezérlő készlet - Masszív és esztétikus kivitelű távkapcsolóval - A nyitás-zárás jelzése az irányjelzők felvillantásával - 4 db távkapcsolóval!
- Masszív és esztétikus kivitelű távkapcsolóval - Zárás/Nyitás visszajelző LED és sziréna kimenet Központizár vezérlő távirányító szett, Mlogic MM-T242 Bicskakulcsos központizár vezérlő távirányító szett, Mlogic MM-T259 Univerzális Távirányítós központi zár vezérlő készlet, mely beépíthető a legtöbb autóba, akár gyári zárakhoz is. Autóriasztó központi zár szettel Amio CA14 | Coolautoo. - Masszív és esztétikus kivitelű bicskakulcs távkapcsolóval - A nyitás-zárás jelzése az irányjelzők felvillantásával - Relézett kimenetek! - Csomagtér nyitás és elektromos ablak kimenet. - Zárás/Nyitás visszajelző LED és sziréna kimenet - Cserélhető nyerskulcs Univerzális kapu és csörlő távirányító szett MK19AWINCH Speciális Univerzális távirányítós vezérlő, mely alkalmas nem csak kapuk, hanem csörlők, motorok, központi zárak és sok egyéb különböző eszköz távvezérlésére.
A Mátyás templom történelmi atmoszférája lenyűgöző. A falak, a boltozatok, az oszlopok rekonstruált díszítőfestése, az utcaszinthez képest mélyen fekvő, díszes padlózat, az ólomüvegablakokon átszűrődő színes fények hangulata megérinti a látogatót. A templom a 19. század végi átépítésekor kapta belső díszítését, de számos elem már a középkorban is létezett, ezeket restaurálták. A 19. Mennyibe kerül a Mátyás templomban egy esküvő?. századi, gazdag, több színű mértani és növényi elemekből álló díszítőfestés Székely Bertalan munkája, s elemeiben a honfoglaló magyarság motívumkincsei fedezhetők fel. A színes üvegablakok Székely Bertalan és Lotz Károly rajzai alapján készültek, és a szentek életéből vett eseményeket örökítenek meg. A főhajó oszlopain elhelyezett zászlókat az 1867-es koronázás alkalmával használták. A Mária kaputól balra láthatjuk az ország és a Hunyadi család egyesített címerét, melyet a fekete vitézek őriznek. Az épület első emeletén található az Egyházművészeti Múzeum, ahol többek között a Magyar korona egyik másolatával, Erzsébet királynő mellszobrával, valamint az ő koronázási ruhájából készült papi palástokkal találkozhatunk.
Tornyonként 3-3 lőrés volt, melyek közül a középső előre, az oldalsók a várfalakra néztek. A várfalak előtt 60 m széles beépítetlen terület volt, mely a Várkerület, Széchenyi tér, Petőfi tér, Ógabona tér és újra a Várkerület külső házsorainak homlokzatvonalán ma is érzékelhető. Ez a házsor híven követi a várfalak enyhén törő vonalát. A hatásos nyilazás határértékét figyelembe vevő nyílt terület és a magas védőoromzatos kőfal mellett a védők - a megmászás elhárítására - a falak elé ugró, tehát az oldalt-kilövést lehetővé tevő, kis, kör alaprajzú védőtornyokat is építettek. Mátyás király idejében a vár falai már düledezőben voltak. 1469-ben Mátyás a városfalak és tornyok rendbehozására évenként l00 forintot engedélyezett a soproni koronavámból. 1477-ben Budán kelt oklevelében pedig értesítette a város tanácsát, hogy Sopronban lévő csapatai vezérének utasítást adott a város erődítményeinek kijavítására. A vár és a város viszonzásképp fontos szolgálatokat teljesített Mátyás királynak a német-római császár elleni háborúban.
Sopron Média Archív A 16. században, alkalmazkodva a harcászat fejlődéséhez, a tűzfegyverek elterjedéséhez, az ostromlók ágyútüze elleni védelem érdekében a középső - fő - védőfalat magasan feltöltötték földdel. Így jöttek létre a bástyakertek, melyek egyben alkalmas helyet biztosítottak a védelem ágyúi számára is. Ekkorra már a korábbi, íjas harcmodornak megfelelő, pártázott koronájú fal sem biztosított védelmet. Ezért nyílásait elfalazták, azon felül 1 m magasságú téglafalat emeltek és lőréseket képeztek ki. A kapukat is átépítették, farkasvermeket ástak a bejáró gátakon. A várárkot a Rák patak vizével töltötték fel. A nagyrondella 1631-ben készült el, hasonló bástya épült az orsolyita zárda mögött is. 1641-ben ötszögű olasz bástyát emeltek a város délnyugati sarkán, a mai Liszt Ferenc téren. Sopron Média Archív A várárok a kurucok ostromát követően elveszítette védelmi szerepét. Később be is temették, környezete ekkortól vált egyre inkább a kereskedelem színterévé. A várárok mentén álló vásáros bódék száma az 1676-os tűzvészt követően egyre nagyobb lett, s így a városnak egyre jelentősebb bevétele származott a vásározók fizette telekbérből.
Az ispáni váron két kaput létesítettek. Az Előkapu Scarbantia északi városkapujától néhány méterre keletre épült meg. Bár helyét ma már csak jelképes vasbeton ív jelzi, a róla elnevezett utca kiépítése ma is hordozza a középkori várépítés jellegzetességeit. A római kori déli városkaput elfalazták, és a keleti falon nyitották meg helyette a Hátsókaput. Sopron Média A várfalakon belül a falakhoz támaszkodva kezdtek házépítésbe: így alakultak ki az ellipszis vonalú utcák, a mai Szent György és Templom utca. Az ellipszis két gyújtópontjában terek jöttek létre: a Fő tér és az Orsolya tér. Később a középütt található zöld területek felezésével lehetett több fallal védett házat építeni, így jött létre az Új utca, illetve a Templom utca felezésével a Kolostor utca. Hogy Sopron vára már a korai időkben kialakult, bizonyítja Kálmán király átvonulási útvonal kijelölése Bouillon Gottfried keresztesei számára: az 1096-os megegyezésben szereplő castellum Cyperon (Sopron) jelentékeny várra vonatkozott.
Sopron számos különleges látnivalóval, egyedi nevezetességgel rendelkezik: ezek között is kiemelkedő helyet foglal el a 2012. december 14-én megnyitott Várfalsétány. A soproni belső várfalak egyedülállónak számítanak Magyarországon abból a szempontból, hogy a római kor óta, 1700 éve állnak helyükön, az évszázadok városfejlődése során meghatározva a történelmi belváros és a Várkerület kiépítését is. A városfalak az idők folyamán teljesen beépültek a városképbe, külső és belső oldalukon egyaránt épületek magasodnak. Az egykori várárokban kialakított Várfalsétány lehetőséget nyújt arra, hogy a falak előtt álló házak egybenyitott udvarain sétálva bepillantást nyerjünk a soproni vár változatos történelmébe. Sopron római kori elődje, Scarbantia kereskedőváros római várának építésére Kr. u. 380 előtt került sor. Az ellipszis formájú, 404 x 250 méteres vár alakja is arra utal, hogy nem elsősorban a birodalom, hanem a lakók védelmére szolgált. 27 bástya védte, kapui a mai Előkapu közelében ill. a mai Templom utca Széchenyi téri torkolatánál voltak.