Több mint egy évvel ezelőtt döntött a szakítás mellett Weisz Fanni és exe, Hajmásy Péter, a papírokat azonban egészen eddig még nem adták be. Kezdődik a válóper Tavaly júliusban mindenkit váratlanul ért a bejelentés, miszerint Weisz Fanni és Hajmásy Péter hét együtt töltött év után szakítottak. A modell végig szűkszavú volt az elválást illetően, a nyilvánosság előtt sosem bocsátkozott részletekbe, nem tárta fel annak okait és előzményeit sem – mindössze annyit lehetett tudni, hogy az elmúlt évben mindkét félre újra rátalált a szerelem. Fanni hétfőn a TV2 Mokka című műsorának vendége volt, ahol első alkalommal beszélt hosszabban élete ezen részéről. Elmondta, hogy bár már több mint egy éve szétmentek, a hivatalos procedúrát csak nemrég kezdték meg, beadta a válókeresetet, így elindult a válóper, ami pontot tesz házassága végére. " Végre sikerült megállapodnunk. Beadtam a válópert, most itt utoljára elmondom, mert mindenki kíváncsi, mi hogy alakult. Vége ennek a szakasznak és hál' istennek, nézünk előre " – kezdte Fanni. "
Weisz fanni és férje különválnak mindketten azt írták, a döntésükben nincs szerepe harmadik félnek, egyszerűen valami megváltozott. ads/ "öt évvel ezelőtt nem foglalkoztam semmivel, hogy mi van az anyukámmal. Join facebook to connect with weisz fanni and others you may know. Did you know that fanni weisz is quite famous in hungary? Is weisz fanni married or single, and who is she dating now? Weisz fanni was born in pecs, hungary on friday, september 18, 1992 (millennials generation). Weisz fanni azt is elárulta, ha eljön az ideje, ő is szeretne édesanya lenni, és maximum három gyermekre vágyik. "a férjem lehetne picit csúnyább! fanni hat éve alkot egy párt petivel, és bár bízik benne, nem tetszik neki, amikor idegen lányok "startolnak rá élete párjára. ads/ ads/ ads/
Majdnem feldöntötték a nagy ugrálásban. - Mi lesz velem? Mit akarnak? - töprengett a fa. Aztán a gyertyák csonkig égtek, s eloltották őket. Egy alacsony kövér embert a fenyőfa alá ültettek, s mesélni kezdett a gyerekeknek. Együgyű Jankóról szólt a meséje, aki lebucskázott a grádicson, aztán becsületet nyert, s elvette feleségül a királykisasszonyt. A kicsik kérték, hogy Mákszem Matyiról is meséljen még a kövér ember, de már késő volt, aludni küldték őket, nem teljesült a kívánságuk. A fenyőfa nem tudott aludni. Egész éjjel virrasztott. A mesén töprengett, s az embereken, mindazon, ami vele történt. Úgy gondolta, ha egyszer ő is lebucskázik a grádicson, ő is királykisasszonyt kap feleségül. A nagy töprengésben észre sem vette, hogy újra reggel lett. Újra inasok és szolgák léptek melléje. Azt hitte, újra feldíszítik, de nem ez történt. Megfogták, s fölvonszolták a lépcsőn a padlásra, s ott egy elhagyott pókhálós sarokba állították. Hans Christian Andersen: A fenyőfa - Film adatlap. - Mit csináljak ebbben a sötét zugban? - suttogta elkeseredve.
Az utazás sem volt kellemes. Jóformán csak akkor tért magához, amikor két libériás inas egy tágas terembe vitte. A falakon arcképek függtek, a cserépkályha mellett hintaszékek, selyem huzatú heverők álldogáltak, s hatalmas asztalok, hátukon sok-sok játékkal. A terem közepére állították, izgalmában remegve várta, hogy mi történik vele. Inasok és fehér kötényes szobalányok léptek a szobába, s díszíteni kezdték. Cukorkákat, aranyozott almákat, diókat függesztettek fel ágaira. Piros, kék, fehér gyertyákat erősítettek gallyai hegyére. Zöld tűi között babák ringatóztak, fönn a csúcsán pedig egy nagy aranycsillag tündökölt. Andersen: A fenyőfa Archives - Örömhír Óvoda. Szépségesen szép volt! Gyönyörködve, büszkén tartotta a gallyait. - Ma este meggyújtjuk a gyertyákat! - mondták körülötte. A fenyőfának belefájdult a kérge a nagy vágyakozásba, úgy várta az estét. Mi történik még este? Hogyan fokozódik a csoda, ez a szépség? Vajon meglátják-e társai, észreveszik-e a madarak őt majd fölséges pompájában? S a gyertyagyújtás után mi történik vele?
És nem örült a napfénynek, sem a madárkáknak, még a szép kis piros felhőknek sem, amelyek napkeltekor, napnyugtakor elvitorláztak fölötte. Elközelgett a tél, csillogó-fehér hótakaró borított körülötte mindent, néha egy-egy nyúl iramodott el arra, és futtában átugrotta a kisfenyőt. Ó, milyen bosszantó volt! Két tél is elmúlt, míg végre a harmadikon akkorára nőtt, hogy a nyulak már nem ugorhatták át, meg kellett kerülniük. Ó, nőni, nőni, nagyra nőni és hatalmasra, mégiscsak ez ér legtöbbet ezen a világon - áhítozott a kisfenyő. Ősszel favágók jöttek az erdőre, és minden esztendőben kidöntöttek néhányat a legmagasabbak közül. A fiatal fenyő, amely időközben szépen felcseperedett, reszketve figyelt: a fenséges faóriások recsegve-ropogva zuhantak a földre. Fejszével lecsapkodták ágaikat, csupaszon hevertek; így, ágaiktól fosztottan, soványan, alig lehetett megismerni őket, Aztán szekérre emelték a rönköket, a lovak közé csaptak, és elvitték őket az erdőből. Hová vihették? S mi várhat rájuk?
Alighanem a te társaid lehettek. De a köszönésem nem fogadták, magasan hordták a fejüket. - Bárcsak nagyobb lennék, én is a tengert járhatnám! - sóvárgott a kis fenyő. - Vajon milyen lehet a tenger! Milyen lehet az utazás? Az idő haladt, s újra eljött a tél is. Karácsony táján favágók jelentek meg az erdőben, s a nagyra nőttek mellett fiatal fenyőket is kivágtak. Ágaikat nem csapkodták le, úgy szállították el őket. A mi kis fenyőnk kiváncsian töprengett: - Hová viszik őket? Az egyikük kisebb volt nálam, mégis kiválasztottá lesz velük? Hová vitte őket a szekér? A verebek, akik szívesen pletykáltak bárkivel, rátelepedtek a kis fenyő ágaira, s egymás szavába vágva csiripelték: - Mi tudjuk! A városban láttuk őket! - Bekukucskáltunk az ablakon! - Olyat te még csak nem is álmodtál! Gyönyörűek! - Teliaggatták őket aranydíszekkel, mézeskaláccsal, s az ágaik hegyén gyertyák fénylenek! - Aztán? Aztán mi történt velük? - kérdezte reszkető ágakkal a kis fenyőfa. - Azt már nem tudjuk. Többet nem láttunk!