My Apps » 3. osztály » 3. o. matematika » 2. » matek2 Mérések - mennyiségek növekvő sorrendje - tömeg - 1. osztály 415 Sequence and Order Műveletek római számokkal 10-es számkörben 425 Group assignment Mennyi a maradék? 2818 Group-Puzzle Hosszúságmérés 8400 App Matrix Ki lesz a párom? -hosszúságmérés 6240 Matching Pairs Hosszúság mértékegységei - párkereső 4890 Matching Pairs Hosszúság mérése - mértékegységek. 7106 Select Quiz Hosszúság 12595 Matching Pairs Nyitott mondatok 16204 Matching Pairs on Images Hosszúság - műveletek és mértékváltás 2399 Group-Puzzle 6-os szorzótábla gyakorlása 1541 Matching Pairs Szorzótábla 8 15212 Matching Pairs 9-es szorzótábla 8745 App Matrix Szorzótáblák(5, 8, 3) 3823 Group assignment 7-es szorzótábla mátrix 4116 App Matrix Szorzótábla 8-as 2704 Number line Számolj pontosan! 4096 Horse race Egyesek, tízesek 8017 Matching Pairs Egy óra törtrészei. 6079 Pairing Game Összeadás 100-ig tízesátlépéssel 16153 Matching Pairs Kivonás 100-ig tízesátlépéssel 2496 Matching Pairs 2-es, 4-es, 8-as szorzó- és bennfoglaló tábla 4908 The Millionaire Game 9-es szorzótábla gyakorlása 2036 Matching matrix Szorzótáblák gyakorlása 8352 Pairing Game A kilences szorzótábla gyakorlása 2613 App Matrix Számpiramis 100 90 Calculation wall Számpiramis 100-ig 857 Calculation wall Műveletek 100-as számkörben 2329 Matching Pairs Műveletek sorrendje 2311 Horse race szorzás 2555 Group-Puzzle Szorzótábla 3142 Number line Legyél Te is!
Játék a számokkal oktatócsomag Alsó tagozatos gyermekek számára Hogy Gyermekének többé ne okozzon problémát a matek tanulása és megértése, létrehoztunk egy olyan oktatócsomagot, amellyel gyerekjáték lesz a tanulás! Bemutatom Önnek a Játék a számokkal oktatócsomagot! (A kép illusztráció! ) Mit tartalmaz a csomag? Ebben az oktatócsomagban minden benne van, amit a gyerekek alsó tagozatban tanulnak matekból!
Ha a szóban forgó számjegy mögé hozzáteszünk egy nullát, azzal megtízszerezzük annak értékét: 30, 300, 3000. A római számrendszer ellenben teljesen másként működik. Először is, a számokat különböző, a latin ábécéből származó betűk jelölik, melyeket a rómaiak megfeleltettek egy-egy számértéknek. Ezek a következők: I = 1, V = 5, X = 10, L = 50, C = 100, D = 500, M = 1000. Ún. additív rendszerről lévén szó, ezeket a betűket egymás után téve kombinálni lehet őket, így jelölvén a nagyobb számokat. Például az LXXII a hetvenkettővel egyenlő, vagyis egy ötveneshez (L) hozzáadunk két tízest (X és X) és két egyest (I és I). Mi a gond a római számokkal? eyetoeyePIX / Getty Images Hungary Annak érdekében, nehogy borzalmasan hosszú jelölések szülessenek, az egyes betűket egymás elé is lehet tenni, így például a negyvenet nem kell XXXX-ként leírni, hanem XL alakban az ötvenből egy tízest "levonva" is kifejezhetjük. Ugyanez érvényes minden esetben, amikor háromnál több állna egymás mellett ugyanabból a karakterből.
Ezek a hiányosságok hosszú évszázadokra meggátolták a matematikatudomány fejlődését az európai kontinensen, miközben a Közel-Keleten és Indiában a számelmélet, a geometria és a magasabb rendű algebrai kutatások mind-mind virágkorukat élték. Szerencsére a 14. században végre Európa népei is észbe kaptak, és gyorsan adaptálták a máig használatlan lévő számokat. A római építészet, a csatornahálózatok és útrendszerek azonban azt bizonyítják, hogy még egy ilyen, alapvető problémákkal operáló jelölési rendszer használatával is képesek lehetünk mérnöki csúcsteljesítményeket felmutatni. A római számok tehát, bármennyire is hibás elképzelésen alapulnak, gyökerestül változtatták meg földrészünk és világunk arculatát.
Igen ám, de az élet mégsem ilyen egyszerű. A kisebb értékű betű ugyanis csak olyan betű elé tehető, melynek értéke maximum tízszer akkora, mint a sajátjáé. A tizennégy leírható tehát XIV-ként, az ezerkilencszáz-kilencvenkilenc viszont nem lehet MIM, a helyes római átírása MCMXCIX. A különösen nagy számok leírásához az ún. vinculum használható: a szám fölé húzott vízszintes vonal azt jelzi, hogy az adott szám ezerszeresét fejezzük ki. Egy egymillióhoz nem kell tehát ezer M-et leírnunk egymás után, helyette M̅ a megfelelő jelölés. Ez a rendszer egyébként a középkorig nem standardizálódott, nem véletlen tehát, ha eltérő helyeken más-más jelölésekkel találkozunk. A gyakorlatban jól, az elméletben nehezen működik A rómaiakat, akárcsak a görögöket, nem érdekelték az elvont matematikai tanulmányok. A számokat ők a gyakorlati életben használták: vagyonukat és hadseregük létszámát mérték fel velük, vagy éppen az építészetben alkalmazták őket. Éppen ezért elegendő volt nekik az összeadás és a kivonás műveleteit elsajátítaniuk, melyekre teljesen alkalmas volt az általuk használt számformátum.
Egyszerűen összevonták egy csoportba az azonos számot jelölő betűket, majd ezeket adták össze vagy vonták ki egymásból. Ezt igencsak megkönnyítette az abakusz használata, melyet egészen a középkorig alkalmaztak segédeszközként a számításokhoz. Nincs tört, nincs nulla A szorzás és az osztás ellenben már nehézségekbe ütközött. Ennek egyik oka, hogy a római rendszerben nem igazán lehet a törtszámokat jelölni, ezért nem is nagyon próbálkoztak vele. Általában az uncia kifejezést használták, mely valaminek az egytizenketted részét jelenti. Ezért például egy egynegyedet három unciaként, vagyis háromtizenkettedként fejezték ki. Nem véletlen, hogy keveseknek volt kedve ilyen bonyolult dolgokon agyalni. A formátum másik nagy hibája a nulla hiánya volt, mely nemcsak a római, de korábban a sumer, babiloni és egyiptomi számjelölési rendszerekre is jellemző volt. Nulla híján nem lehet helyi értéket jelölni, ezért született meg a fent vázolt, betűk kombinálására épülő, additív szisztéma. A görögöktől eltérően a rómaiak az irracionális számok fogalmát sem értették, ami gátat szabott a geometria magasabb fokú művelésének.
Hozzávalók: 1 fej brokkoli (kb. 1 kg=1000 gramm), 1 db krumpli (kb. 50 gramm), 2 dl habtejszín (200 gramm, 30%-os), 1 dl tejföl (100 gramm, 20%-os), 3 ek. liszt (45 gramm), 1 liter csontleves, vagy 1 liter víz és 2 db húsleves kocka, 1 tk. só (10 gramm), 1 kk. bors, 0, 5 kk. szerecsendió, 15 dkg pirított kenyérkocka. Elkészítés: A brokkolit rózsáira szedem, alaposan megmosom, ha túl nagyok lennének fel is aprítom kisebbre, a lényeg, hogy fel legyen aprítva. Ezután a krumpli következik: meghámozom, felaprítom 1-2 cm-es kockákra. de nem kell törekedni a nagyon finomra aprítással, mert úgyis jön a botmixer... Egy legalább 2 literes, de inkább kicsit nagyobb lábasba bele- teszem a rózsáira szedett vagy fel is aprított brokkolit, a felaprí- tott krumplit és annyi csontlevest öntünk hozzá, hogy éppen csak ellepje. Brokkoli krémleves kalória gödöllő. Felteszem főni. Kb. 20 perc alatt a brokkoli is, krumpli is puhára fől, ekkor félrehúzom a tűzhelyről és botmixerrel elpé- pesítem az egészet. Most hozzáadjuk az 1 tk. sót, az 1 kk.
Elkészítése: A brokkolit szedjük rózsáira, és a zsenge szárrészét vágjuk kisebb darabokra. A vöröshagymát és a fokhagymát vágjuk fel apróra. A krumplit vágjuk kisebb kockákra. Egy edénybe hevítsük fel a vajat, majd adjuk hozzá az apróra vágott vöröshagymát és pároljuk üvegesre. Ezután adjuk hozzá a szintén apróra vágott fokhagymát, keverjük alaposan össze, majd rögtön tegyük rá a brokkolit és a krumplit is. Kevergetve pár percig pároljuk tovább, majd ízlés szerint sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg szerecsendióval. Brokkoli krémleves kalória étlap. Végül öntsük fel a vízzel, és adjuk hozzá a leveskockát. Forraljuk fel, majd vegyük kisebbre a lángot, és főzzük puhára. Amikor a brokkoli és a krumpli megpuhult, vegyük le a tűzről és botmixerrel pépesítsük a levest. Ezután tegyük vissza a tűzre, majd állandó keverés mellett csorgassuk bele a tejszínt. Végül forraljuk fel, majd vegyük le a tűzről. Közben a kiflikarikákat szórjuk meg reszelt sajttal, és süssük világos zsemleszínűre, ropogósra. Tálaláskor merjük tányérokba a levest, majd ízlés szerint szórjuk meg reszelt sajttal, és a ropogósra sült, sajtos kiflivel kínáljuk.