Egyúttal azonban felszínre kerültek a korábban "szőnyeg alá söpört" nemzetiségi konfliktusok, amelyeknek központi magvát éppen a kisebbségi nyilvános nyelvhasználat jelentette, elsősorban azért, mert a szlovák politikai elit egy részénél szorosan összekapcsolódott a területvesztéstől való félelemmel. Melyik volt a rendszerváltás utáni Magyarország legjobb kormánya szerintetek?. Mivel a szlovákok és a magyarok között a legfontosabb etnoidentifikációs jegy a nyelv, a nyelvnek nemzeti-reprezentációs-szimbolikus funkciója mindkét oldalon túlságosan is felértékelődött. A rendszerváltozás utáni szlovák–magyar nyelvi konfliktusok egyik oka éppen az volt, hogy a magyarság is igényt formált az addig szlovák dominanciájú nyilvános terekre, s ezt a szlovákság az így "megjelölt" területeknek a Szlovákiától történő leválásához vezető első lépésként értelmezte. Az államnyelvtörvény 1995-ös elfogadása a szlovák államjogi felfogás logikus következménye: az 1992-es parlamenti választások győztesei ki kívántak lépni a csehszlovák államszövetségből, és a jövendő államot a szlovákok nemzeti államaként képzelték el.
Győzelmük legfontosabb okai: a radikalizmustól mentes "nyugodt erő", a gyűjtőpárti jelleg és a keresztény-nemzeti eszmeiség hangsúlyozása volt. Mivel nem volt abszolút többségük, ezért - "természetes szövetségeseivel" - a Független Kisgazdapárttal (FKgP) és a Kereszténydemokrata Néppárttal (KDNP) koalícióra léptek. Belföld: Jöttek, mentek - kormányok a rendszerváltás óta - NOL.hu. Antall József miniszterelnök programjában a gazdasági válság megoldását, a szociális piacgazdaság kiépítését, privatizációt, kárpótlást, a szabadságjogok kiteljesítését és Magyarország európai felzárkóztatását tűzte ki célul. A végrehajtás nyugodt kidolgozásához 100 nap türelmi időt kért. Az Antall-kormány A végrehajtásban bizonytalankodó koalíció a gazdasági bajokat nem tudta a lakosság számára a kívánt mértékben enyhíteni, ezért az őszi önkormányzati választásokon a választópolgárok többsége az ellenzéki pártokat támogatta, ezzel kialakult egy érdekes egyensúly, melyben a központi hatalmi szervekben a koalíció, a helyi szervekben az ellenzék rendelkezett többséggel. A kormánynak azonban ennél is súlyosabb gondokkal kellett szembenéznie.
Antall Józsefnek minden politikai tapasztalatára szüksége volt, hogy egyben tartsa a koalíciót. A kormány hatalmának stabilizálása érdekében néha nagy társadalmi vitákat kiváltó intézkedéseket is tett: erősíteni kívántak befolyásukat a médiában, a "történelmi igazságtétel" érdekében visszamenőleges hatályú törvénykezésre tettek javaslatot, hogy meg lehessen büntetni a Kádár-rendszer bűnöseit. Ezekkel szemben az ellenzék megszervezte a Demokratikus Charta nevű mozgalmat, mellyel még tovább mélyült a politikai erők közti ellentét. Magyar kormányok a rendszerváltás utah beach. A külpolitikában következetes utat járt a kormány: a szovjet csapatok távozása után (1991. június 19. ) megszűnt tagságunk a Varsói Szerződésben és a KGST-ben, s helyettük az Európai Közösséggel és a NATO-val kezdődtek tárgyalások az esetleges belépésről. A határon túli magyar kisebbségek érdekében tett lépések (pl. a Duna televízió elindítása) és a miniszterelnök azon kijelentése, hogy "lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát", a szomszéd országokban erős negatív visszhangot váltottak ki.
Ez szemantikai értelemben is utal arra, hogy az utóbbi belülről történő irányítottságot jelent, szemben a múlttal, ahol a progresszivitást mindig külső erők hordozták. Ezzel szemben az ellenzék a mai napig nem tudta fogalmilag megragadni ezt a tíz évet, "taktikai fogalmaik" ugyan vannak róla, de "átfogó fogalmuk" nincs. A változás, amiben élünk, vajon az egész világon elindulhat-e, és mennyire lehet tartós? – tette fel a beszélgetés vége felé a kérdést Deák Dániel. G. Fodor szerint a mai rendszer olyan fundamentumokon nyugszik, amelyek együtt koherens egészet alkotnak. 28 év, 10 kormány, 8 miniszterelnök » Független Hírügynökség. A nemzeti gondolat és az önbecsülés például tartós politikai érték lehet. Ráadásul az ezeken az elveken felépülő kormányzat sikeres volt az elmúlt tíz évben, kirángatta a gazdasági válságból az országot, megállította a migránsválságot és a koronavírust is sikerrel kezelte – tette hozzá. A Békés Márton szerint "jelenleg világrendszerváltás van". A 2010-es évek a "lázadás évtizedének" nevezhető, gondoljunk csak a "populista hullámra", a Brexitre vagy Trump elnökké választására.
Figyelt kérdés Antall-kormány (1990-1993) Boross-kormány (1993-1994) Horn-kormány (1994-1998) Első Orbán-kormány (1998-2002) Medgyessy-kormány (2002-2004) Első Gyurcsány-kormány (2004-2006) Második Gyurcsány-kormány (2006-2009) Bajnai-kormány (2009-2010) Második Orbán-kormány (2010 óta)? 1/27 anonim válasza: 2013. febr. 22. 20:12 Hasznos számodra ez a válasz? 2/27 anonim válasza: 72% Egyszerűen nem tudok legjobbat írni. Legkártékonyabbak az Antall, Boross, Horn és Medgyessy kormányok voltak a maguk idején. A mostanság legkártékonyabbak az Orbán, Bajnai, Gyurcsány kormányok. És most eljutottunk arra pontra, hogy egyszerűen nem maradt olyan akire azt mondhatnánk jó volt. 2013. 20:14 Hasznos számodra ez a válasz? 3/27 anonim válasza: 2013. 20:16 Hasznos számodra ez a válasz? 4/27 anonim válasza: 2013. 20:22 Hasznos számodra ez a válasz? Magyar kormányok a rendszerváltás után. 5/27 anonim válasza: 2013. 20:23 Hasznos számodra ez a válasz? 6/27 anonim válasza: 79% PS. : Lehet leértékelni, valakinek fáj az igazság. 20:24 Hasznos számodra ez a válasz?