#MUTIMITHALLGATSZ: Nyáry Krisztián – "A dal, amely elkísér" By artisjus on 2017/05/11 • ( 0) Melyik a kedvenc száma és miért? Ő maga mondja el, a dal szerzője pedig azt, hogy hogyan született meg a szám. #MUTIMITHALLGATSZ: Kőhalmi Zoltán – "A dal, amely elkísér" #MUTIMITHALLGATSZ: Berg Judit – "A dal, amely elkísér" Viharként tombol már a messzi távol – VÁNDOR KÁLMÁN (1922–2016) By artisjus on 2016/05/03 • ( 0) Hollós Ilona, Korda György, Szécsi Pál, Poór Péter, Aradszky László, Payer András, Kovács Kati, Koós János, és kvázi a teljes táncdalénekes-élvonal az ő dalait énekelte.
Milyen jó most végre megpihenni, Rég' időkre emlékezni! Oly jó, oly jó az ottho 4159 Dávid Sándor: Visszatérő álmok Volt egy nyár, Hol van már... Rózsál nyiltak, vártál rám Visszatérő álmok, tündér lányok, Bárhol jártok, az emlék él! Rég volt rég... Mégis szép! Egyszer nyílnak rózs 3116 Dávid Sándor: Una Paloma Blanca Lenn a tenger, fönn a napfény, A vihar már messze jár, Olyan kéklő csodás minden, Csak itt lennél velem már! Távollét (A távollét) - Dávid Sándor – dalszöveg, lyrics, video. Fut a felhő, mint a szélvész, Futok én is utánad, Olyan furcsa 3006 Dávid Sándor: E Viva Espagna Hunyd le két szemed, s én messze földre viszlek, A zene szárnyán oly könnyen repülünk, Spanyol tengerpartot ábrázol a díszlet, Csillog a márvány és csillog a szemünk Ma álmot bocs 2891 Dávid Sándor: Hagyj elmenni 2817 Dávid Sándor: Csillagfény tüzes éjjelén 2799 Dávid Sándor: Carolina Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel, Halkan suttogtam, nevét suttogtam, Carolina. Arra gondoltam, milyen jó lenne, Carolina, Hogyha itt lenne, mindig velem, ó Carolina. Vele álmodt 2753 Dávid Sándor: Csak ezt az éjszakát 2720 Dávid Sándor: Idegenek az éjszakában Sok idegen jár az éjszakában, Csatangol, bolyong az utat járva, Lábuk meg-megáll, talán épp most jön ő. Ott ül a magány a szemeikben, Mosolyognak ők, bár keserűen, Szívük 2648 Dávid Sándor: Más volt ő Más volt Ő, Most is látom még, Ma már késő, Vele volt jó és szép!
Jöjjön Szécsi Pál – A távollét dala.
Ugyanő később hivatásos örömlányként kap egy mélyütést, amikor pap szeretője, kit évek óta ingyen tesz boldoggá, bejelenti, hogy más nőt talált magának. Csodálatos színészi pillanatok adódnak méltatlanul gaz emberi helyzetek ábrázolása során. Ilyen például az utcai kurva – Rezes Judit – kínálkozása és a kisstílű járókelő – Ötvös András – parádés alkudozása. Szécsi Pál-A távollét. Fájdalmas és felejthetetlen a férj – Kulka János – és az emlékezetét vesztett feleség – Szirtes Ági – jelenete. Kulka János, Ötvös András és Keresztes Tamás (fotó: Dömölky Dániel) A két Korea újraegyesítése mindössze egyetlen alkalommal kerül szóba, amikor az egyik beszélgetés során a lehetetlennel példálóznak. Ez a tény épp hogy csak belöki a kevéssé szerencsés címet a helyére, de ezen már aligha lehet változtatni. Sokat emel a magyar produkción Domenico Modugno hajdan fél országunkat beborító slágere, a La Lontananza ( A távollét), ami Szécsi Pál hangján vált az életünk részévé. Észre sem vettük, milyen elképesztő dolgokat adott az énekes szájába Vándor Kálmán sportszakíró és műfordító, aki az olasz tévés hölgy, Enrica Bonaccorti szövegét magyarra ültette át.
on 2016/05/03 • Sport. Zene. Olaszország. Ha valaki e három fogalmat valóban képes volt összekötni, az Vándor Kálmán maga. Sportújságíró, az olasz zene szerelmese, dalszövegíró és fordító. A nagy dalszövegíró generáció utolsó és kizökkenthetetlenül jó kedélyű képviselője, számos díj mellett a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztének tulajdonosa, életének kilencvennegyedik évében távozott el közülünk. Az első nagy szerelem elég korán érkezett, márpedig a sportot nyugodtan nevezhetjük annak, hiszen Vándor Kálmán gyerekkorától kezdve focizott, megjárta az NB II-t, az újságíró válogatottat, sőt háromszor is játszott százezer néző előtt – bár amire egész életében a legbüszkébb volt, egy benidormi edzőmérkőzés, ahol 57 évesen beállhatott a magyar válogatottba, sőt kapufát is lőtt. A sport mellé íráskészség és nyelvérzék is párosult – 1942-ben sportújságíróként kezdett dolgozni: először a Nemzeti Sport tudósítójaként, később a Népsportnál, a Friss Újságnál, a Magyar Rádió olasz szerkesztőségében, a Képes Sportnál dolgozott, majd 1956 szeptemberétől a Népszavánál.
Két kis csendes egyszerű ember Mégis miénk a nagyvilág! Kéz a k 33345 Szécsi Pál: Kismadár Magas fák, sűrű lomb, kis liget, Minden ág messziről integet, Tudom jól, hogy nincs itt senki, Mégis suttogok S a régi jó barátra gondolok, Kismadár, ó kismadár Messze száll, v 31361 Szécsi Pál: Mint a violák Próza: Lent, az utcánkban áll egy kis bár, minden éjjel egy férfi ott jár. És a zenekarnak pezsgőt ígér: "Játsszák el újra nékem! " Csak ennyit kér... Visszajössz hozzám te 29564 Szécsi Pál: Carolina 1. Vele álmodtam, róla álmodtam az éjjel, Halkan suttogtam, nevét suttogtam, Carolina. Arra gondoltam, milyen jó lenne, Carolina, Hogyha itt lenne, mindig velem, ó Carolina. 2. Vele álmo 28613 Szécsi Pál: Gedeon bácsi 1. Fodrász üzlet, pletyka, hangos női csacsogás, locsogás lotyogás Tartós hullám, tupír, hajfestésre várakozás Elvarázsolt meseország az egész Meseország királya egy őszes úr, ki 27821 Szécsi Pál: Pillangó Mosolyog a nap, nincs felhő csak a sugarak, köröttünk nevet a világ: a zöldmező, a fű, a fák.
Karácsonyi angyalkás magyar szaloncukor A hagyományos francia Papillote nevű, papírhüvelybe csavart cukorkát Lyonban készítik [1] A szaloncukor hagyományosan magyar édesipari termék – szemenként selyem- és sztaniolpapírba csomagolt, csokoládébevonatos cukorka –, amelyet a magyar családok a karácsonyfa díszítésére használnak. [2] Történet [ szerkesztés] A szaloncukor ősét (a fondant-cukrot, ami túltelített cukoroldatból felfőzéssel készült, puha, kikristályosított massza) a franciák a 14. században kezdték el készíteni, [3] tőlük német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével, a 19. század első harmadában érkezett Magyarországra, majd vált népszerű karácsonyi édességgé és egyúttal a magyar karácsonyfák csillogó díszévé is. A francia papillote (hajcsavaró papír, papírhüvely) nevű fondant-cukorka (folyadékkal töltött cukorka) sztaniolpapír csomagolásának belsejére aforizmákat nyomtattak. Stuhmer szaloncukor fajták . [4] Magyarországon a szaloncukrot kezdetben kézzel készítették, de a 19. század végén megjelentek az első fondantkészítő gépek, amelyek a Stühmer Frigyes hamburgi cukrászmester [5] által alapított, első magyar gőzüzemű csokoládégyárban működtek, és gyártották a karácsonyi édességet a Gerbeaud cukrászda számára. "
A legnevesebb cukrászdákban óriási mennyiségű szaloncukrot készítettek. A formákat átszitált rizslisztbe mártották, ezután öntötték a folyékony, főzött cukormasszát a mélyedésbe. A cukor megdermedése és megszáradása után csomagolták a szaloncukrot a szivárvány minden színében pompázó, csillogó sztaniolpapírba. Stühmer aranydesszert szaloncukor díszdobozban. Karácsony környékén a magyarok mintegy 6 milliárd forint értékben költenek szaloncukorra. Háztartásonként mintegy 1 kilogramm az átlagosan megvásárolt mennyiség. A vásárlók árérzékenységét mutatja, hogy kettő ezer forint körül mozog átlagosan 2018-ban a vásárlók ártűrő képessége, azaz itt húzódik a vásárlóknál az a lélektani határ, amely felett már átgondoltabbá válik a drágább szaloncukrok vásárlása. [9] Egészségügyi vonatkozások [ szerkesztés] Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2012-es kutatása kimutatta, hogy a legtöbb (a vizsgált nyolcból hét) szaloncukorban az egészségesnél jóval több transz-zsírsav található. [10] [11] [12] [13] Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] M. Csepécz Szilvia: Ragyog a szép karácsonyfa.
12. 12 Budapest. Az egyes márkákhoz többféle -jellemzően egységes árú és súlyú- ízesítés tartozik. Árak Ft-ban. A szaloncukor a karácsonyi ünnepkörhöz kötött, hagyományos termék, amely meghatározott szemnagyságú, két végén rojtozott selyempapírba és színes alufóliába vagy fóliába/fémgőzölt fóliába, pillangós zárással, szemenként csomagolt édesipari készítmény. A kiszáradás megakadályozására és az élvezeti érték növelésére a szemeket védőbevonatta (kandiszréteg vagy csokoládé-, illetve egyéb bevonat) látják el. Kandírozott szaloncukor: olyan szaloncukor, amelynek korpusza cukorkristály réteggel (kandisz) van bevonva. Kézműves szaloncukor lett az év terméke - Szeretem a mezőgazdaságot. Mártott szaloncukor: olyan szaloncukor, amelynek korpusza ét-, tej- vagy fehércsokoládéval, illetve kakaós, kakaós tej vagy fehér bevonómasszával van bevonva. A bevonat aránya legalább 20%. Töltött (formázott) szaloncukor: olyan szaloncukor, amelynek külső része ét-, tej- fehércsokoládé-vagy bevonómassza. A burok aránya a termék összes tömegének legalább 25%-a. Fondanszaloncukor (konzum szaloncukor): olyan szaloncukor, amelynek korpusza fondanból készül, ízesítőanyagokkal ízesített, kandírozott vagy csokoládéval, illetve egyéb anyaggal van bevonva.
Bár egyre kevésbé díszítjük vele fánkat, mégis csak egy olyan ritka édességfajtáról van szó, ami kicsit szinte csak a magyaroké. A világon csak néhány országban terjedt el a szaloncukor, köztük nálunk is, így nem csoda, hogy a nagy magyar csokigyártók évről évre igazi mesterművekkel lepik meg az ünnepekre vásárlóikat és ha díszként már nem is használjuk, decemberben jó néha bekapni egy-egy édes falatot. Négy klasszikus magyar szaloncukor és egy külföldi márka, amit nem tudtunk kihagyni. Szamos Marcipán Kétség sem fér hozzá, hogy a Szamos készíti Magyarország talán legjobb szaloncukrát. A 70 százalékos belga csokival bevont finomságok mindegyikét egyenként csomagolják be, sőt még a klasszikus rojtozás is kézi munka eredménye. Szaloncukor – Wikipédia. Szamoséknál természetesen marcipán szaloncukrot készítenek, amiket csokoládé-, meggy-, narancs- vagy szilvakrémmel töltenek meg, a diabetikus szaloncukorban pedig csokoládét találhatunk. Az idei nagy újítások a praliné szaloncukrok, amikben sós mandulát találhatunk, de van fehércsokoládé bevonatú is, amit a mézes narancsos töltelék tesz mennyeivé.
Csak az 1800-as évek végétől terjedt el a szaloncukor-készítés és vele együtt vált általánossá a karácsonyfa-díszítés. A cukorka neve a német Salonzuckerl szóból ered, ezért nem meglepő, hogy Jókai még "szalonczukkedli"-nek nevezte. Szaloncukor elterjedése Ha a fondant magyarországi elterjedését kutatjuk, arra találunk adatokat, hogy német bevándorló cukorművesek hozták magukkal a fondantkészítés tudományát. A XIX. század első felében már ismerték és készítették a fondant alapú cukorkákat. Hogy mikor lett a fondantból szaloncukor? Nos, erre nincs pontos adat. Az biztosan tudható, hogy a fát díszítő szaloncukor valamikor a XIX. században jelent meg az üzletekben, s a század második felében már keresett karácsonyi idényterméke volt a hazai cukrásziparnak. Akkoriban természetesen kisüzemi körülmények között, kézi munkával, szabad tűzön, lábasokban főzték a fondant-t. Az első fondant-t készítő gépeket a híres Stühmer csokoládégyár és a Gerbeaud cukrászda használta a XIX. század végén. 1891-ben Hegyesi József "magyar-franczia szakács és vállalkozó" már tizenhétféle szaloncukor receptet említ.