Értékelés: 149 szavazatból Amit nem látsz, az nem árthat neked. Az Emmy-díjas Elisabeth Moss (Mi, A szolgálólány meséje) a főszereplője ennek a félelmetes modern mesének, melyet a Universal klasszikus szörnykaraktere ihletett. Cecilia Kass egy erőszakos kapcsolat csapdájában vergődik egy gazdag és briliáns tudóssal, de egyszer csak úgy dönt, hogy megszökik éjnek évadján, és elrejtőzik. Tervében segítségére van a nővére, egy gyerekkori barát és annak tinédzser lánya. Ám amikor Cecilia erőszakos exe öngyilkosságot követ el, és hatalmas vagyonának egy jelentős részét feleségére hagyja, Cecilia arra gyanakszik, hogy élettársa halála csak színjáték volt. Amikor a hátborzongató események sora halálos fordulatot vesz, és szerettei életét veszélyezteti, Cecilia elméje kezd megbomlani, miközben kétségbeesetten próbálja bizonyítani, hogy kísérti őt valaki, akit senki sem lát... A LÁTHATATLAN EMBER producere a horror műfaj kortárs mestere, Jason Blum, az író, rendező; executive producer pedig Leigh Whannel, aki a Fűrész sorozat egyik ötletgazdája, legutóbb pedig olyan filmeket rendezett, mint az Upgrade – Javított verzió és az Insidious: A gonosz lélek.
A láthatatlan ember talán a legegyszerűbb szörnyeteg, akit ábrázolni lehet a filmvásznon, kell hozzá pár szélgép, néhány vékony damil, pár mágnes, és ennyivel elég elhitetni, hogy bemászott a függönyön, fellökte a bútorokat, és magához ragadott egy konyhakést. És ezeket a trükköket már majdnem száz évvel ezelőtt, az 1933-as A láthatatlan emberben is elsütötték, szóval mit tudna hozzátenni egy 2020-as változat? A válasz az, hogy nem hozzáad, hanem új perspektívát mutat Leigh Whannell (Upgrade, Insidious 3. ) filmje, a szörnyeteg helyett ugyanis kíméletlenül az áldozatára fókuszál. Azzal az áldozattal, aki A láthatatlan ember elején éppen megpróbál megszökni otthonról, láthatólag régóta tervezett mozdulatokkal, teljes titokban. Cecilia (Elizabeth Moss A szolgálólány meséjéből) percek alatt összekapja magát, lekapcsolja a biztonsági rendszert, a film első tökéletes ijesztgetésében belerúg egy váratlan tereptárgyba, de biztonságban át tud mászni a kerítésen. A ház nem is úgy néz ki, mintha egy hús-vér ember tulajdonában lenne, hanem inkább mintha egy mesterséges intelligencia tervezte volna a maximális hatékonyság elvei szerint.
Nem mellékesen pedig, a párkapcsolati erőszak esetében hatalmas a látencia, rengeteg esetet nem jelentenek a hatóságoknak. A nő felett gyakorolt kontrollt élvezi, hogy az élete minden aspektusát irányíthatja. És éppen ezt teszi Adrian is Ceciliával a lány beszámolója alapján a kapcsolatuk során. De még az öngyilkossága után is. A Cecilia életét befolyásoló alak kiválóan kihasználja láthatatlanságát: folytonos megfigyelés alatt tartja az áldozatát, amelyet maga a rendezés is remekül reprezentál. A kamera gyakran maga a férfi – a voyeurisztikus fényképezés pedig még inkább a film pszichothrilleri mivoltát hangsúlyozza. A férfi egyébként már önmagában is megtestesíti az ilyen típusú bántalmazóról alkotott kollektív elképzelést: gazdag (luxusházban élnek), elismert (optikus, szakmájában úttörőnek számít – egyúttal a láthatatlanná válásának magyarázata), Oliver Jackson-Cohen pedig objektíven jóképű. Bár mozizás közben az uralkodó érzelmünk kétségkívül az izgalom, a rettegés helyett, A láthatatlan ember eredete mégiscsak a klasszikus horror.
Whannell ráadásul ehhez megtalálta a tökéletes vizuális ábrázolást is, A láthatatlan ember legtöbb képe széles, tágas, a kamera pedig néha éppen csak annyit mozdul meg, és mutatja meg a szoba sarkát, vagy azt az ismeretlent, ami azon is túl van, hogy egy idő után azt gondoljuk, hogy egészen biztosan ott kell lennie, különben nem mutatnák. A film első fele olyan, mintha nekünk kellene kiszúrni, hol is bukkan fel a gonosz. Ráadásul Whannell néha mutat olyan beállításokat, ahol képtelenség megmondani, hogy csak mi gondoljuk oda a láthatatlant, vagy tényleg ott van. Csak Cecilia és mi látjuk. Nehéz így nem folyamatosan együttérezni vele. És elérkeztünk Whannell másik remek ötletéhez, hogy a főszereplőnek nem a címszereplőt tette meg, hanem annak első számú áldozatát. A láthatatlan ember mindig is egy antihős volt, akinek a tetteit néztük, és elborzadtunk, az 1933-es változatban például közvetve és közvetlenül 120-nál több haláleset tapad láthatatlan kezeihez, de még egy olyan modern változatban is, mint az 2000-es Árnyék nélkül, egyszerre a sztori hőse és a gonosza lesz az átlátszó ember.
Forgalmazó: UIP-Duna Film Az oldalon közölt képek és videók forrása és tulajdonosa a forgalmazó: UIP-Duna Film; illetve a gyártó(k): Indie Rights; az anyagok sajtóban való megjelenítéséhez a gyártó a forgalmazó közvetítésével adott engedélyt a Mozipremierek számára.
(2005) Fűrész III.
Halhatatlan halál! vaj s mikoron talál Reád a veszett élet? Ábrahám keblébe s szentek seregébe Kik jutnak, örvendeznek: A szép vigasságban s kedves nyájasságban Vég nélkül zengedeznek. Pokolnak torkába s Luciper markába Kik esnek, keseregnek: A sok jajgatásban s kemény zokogásban Örökké tekeregnek. Melegen tűz a napsugár a juhászbojtárra : FostTalicska. Prometheus varja azért, bár ne várja Égiek vacsoráj át: Mert hamis nyelveknek, mint fene ebeknek, Bé nem eresztik száját. Feír galamboknak s szelíd bárányoknak Nyájából választatnak, Kik a boldogságnak s örök vigasságnak Asztalához hívatnak, Midőn vigasztalja jókat, és hizlalja Az örökkévalóság: Kirekesztett népet vaj s miképpen tépet Éhség s örök szomjúság! Egy morzsát gyomroknak, csepp vizet torkoknak Kérnek a nyomorultak: De még azt sem hagyják, hogy nékiek adják, Akik megboldogultak. Hanem az éktelen, szörnyű és végtelen Siralomnak kulcsára Kemény jajgatásnak és könnyhullatásnak Űzi undok kútjára. Amennyit sírhatnak, csak annyit ihatnak. Oh, ti száraz torkosok! De bár sírásokat s könnyhullatásokat Innák tűzben-lakosok.
Jajjaj! – sikoltotta Legolas. – Egy balrog! Egy balrog jön! Gimli csak bámulta elkerekedett szemmel. – Durin Veszte! – kiáltotta. Kezéből kihullott a balta, és eltakarta a szemét. – Egy balrog – dünnyögte Gandalf. – Most már értem. – Megtántorodott, csak a botja tartotta meg. – Micsoda balszerencse! S én már amúgy is kikészültem
A haláleset miatt Cornelius Caramel, a mágiaügyi miniszter meglátogatja Dumbledore-t. Amíg beszélgetnek, Harry egyedül marad az igazgató irodájában, majd a merengőbe nézve a múltba utazik vissza, Igor Karkarov halálfaló tárgyalására. Az eseményt átélve Harry megtudja, hogy Piton régen halálfaló volt, és hogy Karkarov a börtön megúszásáért halálfalókat adott ki a minisztériumnak, emellett hogy Barty Kupor saját fiát ítélte el mert megkínozta halálfalókal Nevill szüleit. A jelenbe visszatérve Harry elmondja Dumbledore-nak, hogy ifjabb Barty Kupor az a bizonyos harmadik személy az álmaiban, Voldemort és Féregfark mellett. Az igazgatói székből való távozás után Perselus Piton megállítja Harryt, és ismeretlen okból megfenyegeti: ha még egyszer lopni próbál a főzeteiből, megjárja. Eljön az utolsó próba ideje is: a négy versenyzőnek meg kell találnia egy labirintusban a Trimágus Kupát. Aki ezt először megteszi, az nyer. Harry potter és a tűz serlege indavideo. A versenyből azonban Fleur és Krum kiesik, Harry és Cedric (közös megállapodásként) pedig egyszerre érinti meg a serleget.