V. Szereplők Időpont Helyszín Babocsai László Jóska, a kapuőr Kunfy Ottó (Fitzek) Csomay kapitány Bogics Markó 1586 május Fonód végháza Aznap éjjel, éjfél körül, Jóska, a kapuőr arra riad őrhelyén, hogy lovasok közelednek a végház kapuja felé. A lovasok megállnak a kapu előtt, nagyon sötét van, nem látják, hogy Jóska már észrevette őket, halkan beszélgetnek egymás között. "– Mit látsz ebben a pokolban? – kérdezte a másik hang. – Azt meg úgysem engedik, hogy kutassunk… – Ne kutassunk. Csak kérdezgessünk. Vigyázva. Nem járt-e itt egy futár… nem loptak-e lovat, és így… talán megtudjuk valami… az a szegény Graus azt mondta, még egy lovat is szerez, lehet, hogy meggyilkolták. És most nála a levél, annak a párja, amit tegnap adtam oda Kales uramnak. Nekem azt kell tudni, hol van. Csak menjünk be. " Az Olvasó számára világos, hogy a két ismeretlen az a valakit keresi, akit a fonódiak aznap kaptak el ló tolvajlásért és akasztottak fel. Kiderül hát, hogy Grausnak hívták, levelet vitt valahová és azért akart lovat lopni, hogy gyorsabban haladjon.
Ezek gyűlöltették meg a németséget, akik valójában éppenséggel nem voltak németek. Amerre jártak, gyász és gyötrelem virágzott a nyomukban. Könny, vér, láng és üszkös falak maradtak utánuk. […] És ezek közt a dúvadak közt is kimagaslott Kales Rudolf kapitány, aki azzal alapította meg hírét, hogy az egyik jobbágyfalut –mely a koppányi töröknek adót mert fizetni – porig égette, és karóba húzatott mindenkit aki idejében el nem menekülhetett. " Csomay kapitány is látja a veszélyt, elengedi Lászlót tíz emberrel, hogy hazamehessen és megerősíthesse anyja udvarházát, felkészülve ezzel Kales támadására. László hat lovászt visz magával és Potyondyt, Bogics Markót és egy Ágay Pista nevű vitézt. Közben Oglu aga lányának sikerül beilleszkednie László anyjánál az udvarházba, ami nem is nehéz neki, hiszen anyja keresztény nő volt. Mindenki hamar megszereti a fiatal török lányt, ő is egyre kevesebbet gondol a szomorúságra, ami a házba hozta. Mivel török nevét – Dusmáta – senki sem tudja megjegyezni, ezért Zsuzsának hívják.
XVI. Szereplők Időpont Helyszín Bogics Markó Csomay kapitány A kis Máté Babocsai László Szahin Szinan Aisa, Szahin húga 1586 június – augusztus Fonód végháza Koppány Bogicsék végül nagy nehezen visszaérnek Fonódra. Mindenki örül, hogy sikerült a szabadítás, bár László súlyos állapota miatt elmarad az ünneplés. Csomay azt is megérti, hogy Markó nem mert megkockáztatni az utat Lászlóval és a törökökre bízta inkább. Bogicsék két jutalmat is kapnak, egyet a kapitánytól. "– Mától elsők vagytok a legények között, és szavatokat megfogadni tartoznak! – Kezet fogott velük. " A másikat pedig akkor, amikor kinyitják Szahin apjának erszényét, 100 arany van benne, Szahin váltságdíja. Délelőtt megérkezik a kis Máté az udvarház elleni támadás hírére. Bogicsék rögtön Bézsenybe, az udvarházba mennek, ahol megtalálják Kales és Rimbás holttestét. "– Ez ama vallon – mondta tompán –, ez pedig – mutatott Rimbásra – a fő legénye. Kimenének hát a világból ezek a latrok, és most már nyugodtan alhatnak a népek a berek táján.
SZERZŐ: CÍM: KIADÓ:. olvasónapló - Mahara Keménykalap és krumpliorr (1975-ben. Hollywoodban díjat nyert. ) h t t p: / /... AZ OLVASÓNAPLÓ SZERZŐJE: TARNÉ ÉDER. MARIANNA—TANÍTÓ. CSUKÁS... Olvasónapló egy jó rossz könyvről Olvasónapló egy jó rossz könyvről. KÖNYVKRITIKA - LXI. évfolyam, 1. szám, 2017. január 6. Donna Tartt: Az Aranypinty. Fordította Kada Júlia. Park Kiadó... OLVASÓNAPLÓ Gorkij: Életrajzi trilógia NÉMETH LÁSZLÓ. OLVASÓNAPLÓ. Gorkij: Életrajzi trilógia... tágítani, az írót a tudós és apostol bőbeszédűségével buktatni. Prosper Méri- mée-t becsülni... Heller Ágnes: Olvasónapló 2014–2015 OLVASÓNAPLÓ 2014-2014. • 21 •. Kertész Imre: A végsô kocsma. A könyv négy részbôl áll. Az elsô, a Nyílt titoka szerzô szubjektív elmélkedéseit tartalmazza.
Este pedig két gyors lovas indult Kanizsa felé Csomay uram levelével. " László közben Koppányban, a törököknél lábadozik. A török orvosok mindent megtesznek érte, köztük egy magyar asszony, Kata néni is, de egy hét is eltelik, mire túljut az életveszélyen. László még mindig nagyon gyenge, de Szahin testvére, a szép török lány, Aisa odaadóan ápolja. "Valami suhogás mozgott a szobában, és László szeme éberen, életvárón kinyílt. Két ijedt, nagy kék szem nézett rá vissza, és Aisa szeretett volna kiszaladni. Keze védően mozdult, amikor László megszólalt: – Ne menj el, kérlek… A szép Aisa zavartan megállt. – Nem tudtam, hogy ébren vagy, mert másképp nem jöttem volna ide. Nem illik; de Szahin azt mondta, testvérül fogadtátok egymást… Én Szahin húga vagyok, és most elmegyek. – Ne menj el – kérlelte László –, sokáig nagyon egyedül voltam. – És most már tudta, hogy Koppányban van. " László tehát magához tért, most már biztos, hogy felépül, de ez hosszú folyamat lesz, elég nyáron eltart. Szép lassan, fokozatosan egyre közelebb kerülnek egymáshoz Szahin testvérével, Aisával.
Morog is Csomay kapitány: "A magyar kapitányok kikopnak az öreglaki végházból meg a bolondváriból is. Nem voltak megbízhatók. Ezek a megbízhatók, a Katzián meg a Kales Úristen, hová leszünk?! Fogyunk, és koldustarisznyát hordhatunk nemsokára ezek közt a latrok közt. Saját országunkban…" A levélben tehát riasztó dolgok vannak, de Lászlóék először nem ijednek meg nagyon, hiszen a levelet elfogták, az nem jut el Kaleshez. Amikor azonban kihallgatják Jóskát, a kapuőrt, emlékszik-e még valamire az idegenek éjszakai beszélgetéséből, akkor baljós dolog derül ki. "Meg – ütött homlokára Jóska – ehun-e, majd elfelejtettem, valami Kallós uramról sutyorogtak, akinek űk vitték a második levelet, merthogy az első elkallódott…" Így viszont már más a helyzet, nem csak egy levél volt, tehát az információ valószínűleg már eljutott Kaleshez. László anyja és az udvarház nagy veszélyben vannak. Néhány dolgot Kales Rudolfról is megtudunk: "Azokból a hazátlan vallonokból való volt, akik istencsapásként járták az országot, és lélektelenül gyilkolták a magyarságot.
Láthatjuk tehát, hogy nyugati szomszédunknál nagy hagyománya van a húsvéti ünnepeknek, melyek nagy része egyezik a világon mindenhol megtalálható szokásokkal, ugyanakkor találhatunk különlegességeket is. Már csak ezért is érdemes lehet felkeresni Ausztriát. Cikkek Ausztriáról
Azokon a területeken, ahol jelentősebb zsidó lakosság élt, mindenki böjtölt. Bár a húsvét keresztény ünnep, a zsidók pészahja is a nagyhétre esik - ők ilyenkor szintén halat fogyasztottak, legismertebb "fogásuk" pedig a macesz volt, amelyet pészahkor közösen készítettek a falu izraelitái.
Viszont náluk Húsvét vasárnapján a sonka és a bárány helyett omlósra sült kecskét fogyasztanak. Angliában is tojást és bárányt esznek húsvétkor, utóbbit mentaszósszal, burgonyával és zöldbabbal tálalják. Legkedveltebb húsvéti fogásuk a hot cross buns, az édes, gyümölccsel és fűszerekkel ízesített kalács, amelyet cukorkereszttel díszítenek. Cipruson egy flaounes nevű húsvéti kalácsot készítenek a háziasszonyok, aminek tojásos, sajtos, mazsolás tölteléke egészen ínycsiklandó. A magaricát, a kisbárány belsőségeiből, újhagymával, rizzsel, tojásos habarással főzött ételt évenként egyetlenegyszer készítik, s a nagyböjt végén, általában éjszaka tálalják. Tunéziában cukros, mandulás süteményeket sütnek és kuszkuszt főznek ilyenkor. Litván húsvéti szokások, élelmiszerek és hagyományok. Ez utóbbi szárított, sózott, majd olívaolajba mártott bárányhússal készül. Ünnepi csemege a szárított, sózott halikra is, amelyet fügepálinkával öblítenek le. Svédországban tér el leginkább az itthonitól a hagyomány, náluk marcipánnal töltött, tejszínhabos zsemle az ünnepi reggeli, az ebéd pedig heringgel és hagymával rakott burgonya, de manapság már bárányt is tálalnak.