A Tordai-hasadék Erdély egyik leglátogatottabb természeti látványossága. A könnyen bejárható, jól kiépített kanyon csodaszép túrázóhely. Ha Kolozsvár, illetve Torda felé utazunk, mindenképp érdemes végig járni a nyaktörő sziklafalakban és számtalan barlangban is bővelkedő hasadékot. A Tordai-hasadék mészkő-hasadék a Torockói-hegységben, Erdélyben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A hasadék Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc között alakult ki. Egy nagyobb beszakadt barlangrendszerből jött létre. Ezt beszakadt völgyet mosta a benne folyó Hesdát-patak ki sok-sok ezer éven keresztül, míg elnyerte mai formáját. 1983-ban természeti rezervátumnak nyilvánítják, mivel flórája és faunája olyan egyedi példányokat őriz, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Tordai hasadékban több mint 997 fajta növény él, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyede.
a(z) 10000+ eredmények "a tordai hasadék" A Tordai-hasadék Csoportosító szerző: Tanár szerző: Aamarokko05 szerző: Zoltansimonfi10 A tordai- hasadék 6. Kvíz szerző: Kiss3388 szerző: Edinaeros szerző: Farkasmargo Általános iskola 3. osztály 4. osztály Olvasás Egyezés szerző: Zelenviki Irodalom A Tordai - hasadék Szókereső szerző: Antaleniko75 089 A Tordai-hasadék - Szerencsekerék Szerencsekerék szerző: Csabagi A Tordai-hasadék m Labirintus szerző: Fankififi A Tordai-hasadék 04.
000 lejjel támogatta. A hasadékot az Erdélyi Természetvédelmi Bizottság 1938. április 8-án nyilvánította természeti emlékké. Nyárády Erasmus Gyula kutatásaiból tudjuk, hogy a Hasadék területén 964 virágos növényfaj és páfrány, 63 fa és cserjefaj él. (Az országban összesen kb. 3400 faj ismeretes. ) Ezek közül 790 faj mezei, 172 hegyvidéki, 2 alhavasi. A legritkább növény az Allium obliquum nevű jégkorszaki hagymaféle, amely e lelőhelyén kívül csupán a Volgán túl, az Uraltól délre és Közép-Ázsia hegyein található meg. A ritka élőlények a lepkék, a fali gyík, a szirti sas, a kövi rigó, a kis hajnalmadár és a bajuszos sármány, a barlangban élő denevérek. A Tordai-hasadékban először 1915-ben forgattak filmet, a Havasi Magdolna egyes jeleneteit. Jókai Mór 1853-ban csodálta meg a Hasadékot. Élményét később az Egy az Isten című regényében így örökítette meg: "A Tordai-hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talpáig kettérepedve. A két átelleni meredek kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak itt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek oromzata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli. "
A Tordai-hasadék látképe a szurdok pereméről Ki ne hallott volna már Erdély egyik legismertebb és legkáprázatosabb természeti csodájáról, a Tordai-hasadékról? Az Erdélyi-szigethegység keleti részén "tátongó" hatalmas szurdok a magyar turisták első számú célpontjai közé tartozik az erdélyi buszos kirándulásaik során. A hasadék tipikus esete annak, hogy milyen eltérő módon magyarázza a legenda és a tudomány egy földtudományi érték kialakulását. Írásunkban azt vizsgáljuk meg, hogy vajon Szent László lovagkirályunk vagy inkább a Hesdát-patak volt az "okozója" a természeti csoda létrejöttének. Kalandra fel, irány a kövek világa! A Torockói-hegység az Erdélyi-szigethegység legkeletibb tagja, kb. 70 km hosszú gerince északkelet–délnyugati csapású. Döntő tömegét késő-jura (titon korszaki, ún. Strambergi) zátonymészkő és kréta flis építi fel, vulkanikus kőzetek csak foltokban jelentkeznek (Torockó és Tordatúr között egykori tenger alatti bazaltos hátság kőzetanyaga). A változatos kőzettani felépítéshez változatos formakincs is társul.
Fotó-Kovács Zoltán /a képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ A tudományos magyarázat szerint egy mészkőbarlang tetejének beomlásával jött létre a mintegy három kilométer hosszú szurdokvölgy. A hatalmas, akár kétszáz méteres magasságot is meghaladó sziklafalak között a Hesdát-patak folyik. A hasadékban 32 barlangot tártak fel, de többségük megközelítése kifejezetten nehéz és veszélyes. A sziklafalak alpinisták kedvelt célpontjai. A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen Románia növényzetének több mint egynegyede, 997 faj található meg. A turisták által kevésbé látogatott helyeken, szélvédett szorosokban és sziklahajlatok között megmaradtak harmadkori, jégkorszaki, Fekete-tengeri és pannóniai, sztyeppei, valamint alpesi növényfajok is. Említésre méltó a turkesztáni hagyma, amely a hasadékon kívül csak Ázsia vidékein él meg. A terület gazdag állatvilágát példázza a sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár.
A hasadékban több védett állatfaj él, pl. a szirti sas, a fülesbagoly, valamint több különleges pillangóférdától legcélszerűbb autóval Mészkő (Cheia) felől megközelíteni a hasadékot, ahol egészen a bejáratánál lévő menedékháznál parkolhatunk. A hasadék falai csak alpinisták számára ajánlottak, a barlangok nagyobb részének megközelítése nehéz és veszélyes. A patak völgyében járható ösvény vezet, helyenként függőhidakkal. Ha túránk során érintjük a Sárga-tornyot, akkor majd a 200 m magas sima laposfalú Falkolosszus mellett haladunk el. Szép látvány a Csorgó, ahol kristálytiszta víz csordogál szomjoltóként. A hasadék körülbelül a felénél található a Danila-tó, ahol tulajdonképpen a patak kiszélesedik, és álló víztükörnek tűnik a lassú folyása miatt. A tó után a Kis és Nagy-Balika barlangok következnek. A hasadék végén dönthetünk, hogy visszajövünk a patak mentén, vagy a piros turistautat választva, fölkapaszkodunk a hasadék peremére, s a jelzett turistaúton látványos sétával térünk vissza.
Ez mind a négy esetben 11-12 millió körüli alapárat jelent, de az extralistán lelkesen ikszelgetve el lehet szaladni közel húszmillióig. Viszont érdemes észben tartani a német dízel prémiumok értékvesztését. Persze, ha egy jól megépített, sztereotípiáktól mentes BMW-re vágyunk, akkor úgysincs mit tenni.
A csomagtér akár elektromosan is nyitható, 470 literes kapacitása pedig a praktikumhoz igazodik. Öblös, jól pakolható, pótkerék híján pedig kárpit alatt is rendelkezésre áll némi csempészrekesz. A tisztességes ergonómiába csak a vaskos, a kilátást érzékelhetően akadályozó A-oszlop rondít bele, ettől eltekintve minden a legnagyobb rendben, ahogy azt egy prémium modelltől elvárjuk. Csak 3 hengerbe préseli a levegőt - galéria De indítsuk be a háromhengeres motort, jöjjön hát a lényeg! Bmw 3 touring teszt youtube. Meglepetésre, az alapvetően kevésbé kiegyensúlyozott működést sejtető hengerszám ellenére is kifejezetten sima járáskultúráról számolhatunk be, ráadásul a dízeles kerregés is a háttérbe szorul, amolyan csendes morajlássá válva. Persze a végtelenségig nem tudja leplezni magát, magasabb fordulatszámokon már előjön a jellegzetes, háromhengeres hangszín, de cseppet sem tolakodó módon. Noha a vártnál sokkal finomabb járású a BMW új erőforrása, nem is merült fel bennünk, hogy a bajorok kiforratlan megoldást adnának ki a kezeik közül.
Akkor viszont jól jött az összkerékhajtás nyújtotta biztonsági tartalék, amikor a korlátozásmentes német autópálya-szakaszokon jóval 130 km/óra fölött vettük be szakadó esőben az elnyújtott kanyarokat, a 3-as mozgásában ilyenkor sem volt nyoma megingásnak, bizonytalanságnak. Nem vesz el sok helyet az utastérből, jól mutat és ergonomikus a műszerfal. A remek automata váltó előválasztó karja mellett a legújabb, tapipados iDrive-forgótárcsa Fotó: Gulyás Péter A Touringot egyébként pontosan olyan érzés vezetni, mint a szedánt, az elektromos szervokormány közvetlen és pontos, a kocsi azonnal reagál a kormánymozdulatokra. Bmw 3 touring teszt y. Egyáltalán nem hiányzott a 149 ezer forintba kerülő változó áttételű kormány, ezt csak azoknak érdemes megrendelni, akik gyakran járnak visszafordító kanyarokkal tűzdelt szerpentineken vagy pályanapon. Ugyanúgy már az alapfutómű is minden igényt kielégít, csak annyi dőlést enged kanyarban, hogy érezzük a sebességet, de a végletekig stabil és semleges marad, úgy tervezték, hogy a korlátozásmentes német autópályán is otthon érezze magát.