A történetírás talán legnagyobb blöffje, miszerint az egyiptomi fáraók korának piramisait rabszolgák munkájának köszönhetjük - adta hírül a Úgy tűnik, el kell vetnünk a gigantikus kőtömbök alatt roskadozó, bilincsre vert szolgák vízióját, a világ hét csodájának egyikét ugyanis maguk az egyiptomiak hozták létre. Méghozzá felbérelt, fizetett munkások – állítják az archeológusok. A téves elgondolás abból indult ki, hogy a görög tudósok nem tudták elképzelni ekkora építészeti monstrumok létrehozását több ezres tömegek megmozgatása nélkül. Több ezer munkás? Akkor biztos a rabszolgák - vélték.. A gízai fennsíkon végzett ásatások azonban azt mutatják, hogy az egyiptomi kultúra nagy projektjeit valójában a helyi lakosság hozta létre. Majom dolmányban - Hírnavigátor. A régészek feltárták azoknak a munkásoknak a sírjait, akik feltehetően 4500 évvel ezelőtt a Kheopsz és a Chepren piramisok építkezésein dolgoztak. És mit találtak? Egyiptomi holttesteket. Már pedig Egyiptomban egyiptomi rabszolgákat aligha tartottak. A kutatók állításait egyébként több további régészeti lelet és dokumentum is alátámasztani látszik.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2018. nov 7. Kik és miért építették a piramisokat?. 17:03 Rámpával és csigákkal húzták a köveket/Fotó:Northfoto Kairó − A világ egyik legnagyobb történelmi rejtélyét oldhatták meg francia és brit tudósok: az egyiptomi Hátnub kőfejtőnél végzett ásatások magyarázatot adtak arra, hogyan építették fel az ókori csodának tartott piramisokat. A tudósok régóta feltételezték, hogy valamiféle rámparendszer segítségével juttatták helyükre a két és fél tonnás kőtömböket a munkások, de eddig semmilyen konkrét bizonyítékot nem találtak erre. Most azonban az egyiptomi Keleti-sivatagban rejtőző kőfejtő feltárásánál bukkantak rá a régóta várt megoldásra. Ott, ahol már 4500 éve is kitermelés folyt. A csapat eredetileg azért ment oda, hogy a kőfejtő feliratait tanulmányozza, ám a kutatás közben felfigyeltek a lépcsőkre és a különös alakú, kőbe fúrt lyukakra. Ez vitte aztán közelebb a megfejtéshez a tudósokat. A rámpába ütött lyukakat egy primitív csigarendszer kiépítésére használták, ez segítette a szánon húzott hatalmas kőtömbök forgatását, míg a lépcső két oldalába elhelyezett fél méter átmérőjű faoszlopok és a rajtuk átfűzött kötelek a szállítmány felhúzására szolgáltak.
Ha a kövek mesélni... 3:40 Esély Társadalmi/Politikai 4:00 Család'22 Társadalmi/Politikai 4:20 Himnusz Klasszikus 4:40 Fekete gyémántok (12+) Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. Ha kell, úgy párbajozik és kártyázik, mint dzsentritársai, ha kell táncol, bókol, mint a legtöbb gavallér. De távol áll tőle e nagyvilági élet. Inkább természettudományos előadást tart, s nem sajnálja egy gyémánt elégetésével bizonyítani állításait. A bondavári bányát vezeti, és egy tűzoltóanyagon kísérletezik. A bányában dolgozik Evila, a szép csilléslány és indulatos vőlegénye, Szaffrán Péter. Őket fogadja fel Kaulmann Félix bécsi bankár, hogy a szénmedencével kapcsolatos – Berend Ivánt tönkretevő – nagyszabású tervének segítői legyenek. Kik építették a piramisokat 4. Berend Iván vidéki nemes, jelentős vagyon tulajdonosa. De távol áll tőle e nagyvilági... Szereplők: Peter Huszti, Peter Haumann, Gabor Koncz 5:55 Mindennapi Társadalmi/Politikai 6:00 Híradó Hírek 6:30 Nemzeti Sporthíradó Magazinműsor 6:45 Kenó (12+) A Kenó játék különlegessége, hogy napi sorsolási metódusban zajlik, ahol – akár eltérő játéktípusú játékkal és téttel – 80 számból legfeljebb 10 számot lehet megjelölni.
Főleg, mióta az egyiptomi kormány nem engedélyezi ott a kutatásokat. Érdekes módon pont azóta, mióta felröppent az egyik ott lévő kutatócsoport munkálatai során, hogy a piramisok ALATT is van valami üreg! Na, azóta nincs kutatás. Mik vannak, mi? :) De Erich Daniken írásai között is van jópár érdekesség. Érdemes olvasgatni. Ő ugyan földönkívüliekkel magyaráza (nem zárom ki azt sem) ezeket a dolgokat, viszont ő nem csak a piramisokat írja le. Pl. roppant érdekes a kristálykoponya esete (guglin rákeresve sok találatot ad), meg a közép-amerikai óriásszobrok, amelyeket több tucat kilométerről vontattak el odáig. Manapság akkora kőtömböket olyan járgánnyal lehetne csak megmozgatni, amivel pl. a Saturn hordozórakétákat szállítják. Namármost ezen járműveket a terhükkel együtt nem bírja el egyetlen mai híd sem.... A drága olmékok viszont a kis kőeszközeikkel a kezükben mégis szakadékokon keresztül vonszolták át a több ezer tonnás köveket. Kik építették a piramisokat 2. Érdekes. Biztos sokat gyúrtak hozzá az olmék gyerekek, mire 200 méter mély szakadékon le és fel áthuzigálták azt a potom 5ezer tonnát!
/1) (12+) (II. /1) Rex egy veszélyes bevetés során, a gazdáját védve súlyos lövést kap. Lorenzo nyomozó persze azonnal az állatkórházba viszi, ahol a hosszú, életmentő műtétet az egész rendőrőrs végigaggódja.... Szereplők: Domenico Fortunato 9:30 Az érzelmek tengerén || (I. /16) (12+) (I. /16) Miután Mirat és Deniz távozik a rendőrségről, az asszony úgy dönt, hogy elköltöznek, Orhan pedig felajánlja a házát. Mirat azonban egyértelműen nem szeretné, ha a nő tovább állna. Diyar... 10:25 Család-barát Társadalmi/Politikai 12:00 Déli harangszó Társadalmi/Politikai 12:01 Híradó Hírek 12:35 Nemzeti Sporthíradó Magazinműsor 12:50 A világ egy terített asztal || Île de Ré (12+) Az Atlanti-óceánban, La Rochelle-lel szemben található Île de Ré. A szigetnek egyedülállóan enyhe az éghajlata. A sok napsütés elősegíti a "fehér arany" kialakulását. A nagyon tiszta, ízletes sót Franciaország határain túl is nagyra értékelik. Ile de Ré nyugati részén számos sólepárló medence található. Kik építették a piramisokat e. Egykoron a szerzetesek készítették az értékes só kinyerésére.
hozzászólás a Feltárják és renoválják a Szent Sír-templom padlózatát Jeruzsálemben című hírek részlethez 1 A hírekhez való hozzászóláshoz regisztráció szükséges! Regisztráció vagy Belépés A regisztráció mindössze 1 perc. Cserébe saját profilod lesz, képet tölthetsz fel, és bármihez hozzászólhatsz!
A társasház pénzén, jóval a piaci ár felett építtet galambriasztót a román konzulátus épületére az IKV – nyilatkozta portálunknak Dobó Márton, akinek a Kelemen utcában lévő társasházban van lakása. A szerkesztőségünket megkereső szegedi férfi arról számolt be, hogy az önkormányzati cég gyakorlatilag ráerőlteti a berendezés költségeit a lakókra, úgy, hogy az épület általuk használt oldalára nem is szerelnek a riasztóból. A román konzulátus elé vonult a Jobbik - · Csongrád megye · Megyei hírek - hír6.hu - A megyei hírportál. GALAMBRIASZTÓ A KONZULÁTUSNAK, A LAKÓK PÉNZÉN? CHALLENGE ACCEPTED! "A tulajok pénzén erőltetik a galambriasztót" – magyarázta Dobó Márton, aki röviden vázolta a helyzetet: adott a román konzulátus épülete, a Kelemen László utcában. Ennek Kelemen utca felőli oldala a konzulátus használatában van (plusz a bennünket megkereső lakónak néz erre három ablaka), a Nádor utca felőli részt pedig a társasházi lakások tulajdonosai lakják, erre néznek az ablakaik és itt van a bejáratuk is. Annak dacára, hogy a társasház közös pénzéből a lakók többek között új bejáratot, kapucsengőt, kocsibeállót és térkő-javítást szerettek volna, az 57, 23%-ban többségi tulajdonos IKV fogta magát, és a járványhelyzetet kihasználva erőből áttolta a galambriasztó kiépítését.
Amikor ezek elmaradása kapcsán megkereste a társasház közös képviseletét is ellátó önkormányzati céget, annyit válaszoltak, hogy korábbi, emberi mulasztások miatt nem készültek el a projektek, ráadásul a korábbi – a fenti javításokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos – döntések már el is évültek. A VÉGÉRE MARADT A LEGSZEBB: JÓVAL OLCSÓBBAN IS LEHETNE, DE EZ VAN Dobó úr az egyik szomszédjával közösen megkérdezett pár vállalkozót, mennyiért végeznék el a galambriasztó kiépítését, legnagyobb megrökönyödésükre az önkormányzati cég által felvázolt ár töredékét adták meg. Galamb-balhé a román konzulátus szegedi épületén: a társasház pénzén, jóval a piaci ár felett építtet madárriasztót az IKV – Szegedi hírek | Szeged365. A helyzet most ott tart, hogy az olvasónk előbb a városrész önkormányzati képviselőjéhez, majd végső elkeseredésében a belügyminiszterhez fordult, választ még sehonnan sem kapott. Az ügyben megkerestük az IKV-t is, amint megjön a válaszuk, természetesen jövünk vele!
Románia megnyitotta új, harmadik magyarországi diplomáciai képviseletét, a Budapesti Nagykövetség és a Szegedi Főkonzulátus után a Gyulai Főkonzulátust. Az új létesítmény avatószalagját a két külügyminiszter, Mihai-Razvan Ungureanu és Göncz Kinga 2006. november 17-én vágta át. A megnyitón részt vett a román kulturális és kutatási miniszter, Mihail Hardau, a román kereskedelmi miniszter, Iuliu Winkler és Mihai Gheorghiu, a határon túli románok hivatalának igazgatója, valamint dr. Perjési Klára, Gyula város polgármestere, országgyűlési képviselő és Ireny Comaroschi, Románia magyarországi nagykövete. A tavaly októberi első, bukaresti magyar-román közös kormányülésen döntöttek arról, hogy Csíkszeredán magyar, Gyulán román főkonzulátust nyitnak. A gyulai román főkonzulátus létesítésének célja, hogy Románia konzulátusi szinten legyen jelen Magyarország azon területén, ahol a legnépesebb román kisebbség él, fejlődjenek a határ menti kulturális kapcsolatok, valamint támpontul szolgáljon az üzleti befektetésekhez.
Oszd meg az oldalt a barátaiddal, ismerőseiddel is!